Névnapok: Benedek, Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett , Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka
Események:
A költészet világnapja (2000)
Bábszínházi Világnap (2002)
1821 – megnyílt a magyar nyelvterület legrégebbi, építése kezdetétől színháznak szánt teátruma Kolozsvárott.
1826 – Beethoven 13. vonósnégyesének (B-dúr, Op. 130) ősbemutatója Bécsben.
1860 – George Eliot befejezi A vízimalom című regényét a londoni Wandsworthben.
1957 – Tennessee Williams Orfeusz alászáll című művének premierje New Yorkban.
1969 – az első színes tévéadás Magyarországon.
Megszületett Molnár József (1821-1899) festőművész.
Művészete az érzelmesen lágy festéstől haladt a romantikus témaválasztás és előadásmód felé. Számos munkájában a biedermeier romantikus elemekkel keveredik. Pályája elején, hogy megélhetését biztosítani tudja, szinte bármilyen festői megbízatást elvállalt, arcképeket, életképeket, tájképeket és szentképeket is festett. Az 1850-es években még több történelmi képet festett. Később tájképein teljesen szakított a biedermeier naturalizmussal és arra törekedett, hogy a színekkel, illetve a megvilágítással a képet hangulatossá és egységessé tegye. A fény- és színhatások iránti fogékonysága egyes festményeit a plein air előfutárai közé sorolja (Légyott, Hajótöröttek, Napsütéses patakpart).
Megszületett Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára, az „Ötök” egyike.
Fiatalon már kiváló zongorista volt, de apja katonai pályát szánt neki. Szolgálatának első éveiben találkozott későbbi barátaival és zeneszerzőtársaival, akikkel később megalakította az „orosz ötök” zeneszerzői kört, amelynek célja az orosz nemzeti zene megerősítése volt. 1858-ban kilépett a hadseregből. Művei közül a dalai a legjelentősebbek. Saját maga írta a szövegüket, és a románc mellett, gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus szemléletű, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Rövid pályafutása alatt mélyen beleírta magát a zenetörténelembe. Művészetében általában a modern zenei realizmus megalapozását látják, mert színpadi zenéjében a drámai igazság olyan érzékeltetőjének bizonyul, amilyennek jóformán sem előtte, sem utána senki (Borisz Godunov, Egy kiállítás képei, Hovanscsina). ––> Mussorgsky: Pictures at an Exhibition
Megszületett Kassák Lajos (1887–1967) Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, képzőművész.
A magyar avantgarde mozgalom meghatározó alakja. Tagja lett az MSZDP-nek, 1905-ben számos alkalommal sztrájkot szervezett, emiatt többször elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment, 1910-ben vonattal utazott haza. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám távolságot tartott a bolsevik irányzattól. Soha nem tagadta meg baloldaliságát, és egész életében nem választotta szét a művészt és a társadalomért felelős embert. Kassák nevéhez több izmus is köthető, összefoglalva azonban a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük. A művészet bármelyik terén, rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Igazi maximalista volt. Korán felismerte a művészet önelvűségét. Úgy gondolta, hogy a művészet (műalkotás), nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükörnek kell lennie, hanem önálló tevékenységnek (Fekete kandúr, Az idő múlásában, Utazás oda és vissza).
Ezen a napon született:
Jean Paul Richter (1763-1825)
német író. A protestáns családi közegben felnövekvő hamar magáévá tette a francia felvilágosodás gondolatvilágát. Korának kulturális és politikai csomópontjaitól távol autodidaktaként tanult és már 15 évesen áttanulmányozta az akkori német irodalom nagyjainak legtöbb művét. Első sikeres regénye 1793-ban jelent meg (A láthatatlan páholy, Gyámolatlan hősök, Quintus Fixlein élete).
Dayka Gábor (1769–1796)
költő, pap, tanár. Csokonai Vitéz Mihály által is sokra tartott költő volt. A felvilágosodás eszméitől áthatott, szentimentális verseket alkotott. Ezekben felfedezhető az egyén és a társadalom konfliktusából eredő érzelmi feszültség, a konvenciók között vergődő költő lázadása is. Mestere volt a természet festésének, a külső természet és a belső világ összehangolásának. Mivel lírája témákban és hangulatokban szegény, nem vált a magyar irodalmi hagyomány igazán élő s ható egészévé.
Vadnay László (1904-1967)
író, humorista, konferanszié, filmforgatókönyv-író, a Hacsek és Sajó-jelenetek, illetve -figurák megteremtője. A Reggeli Újság munkatársaként kezdte. Rövidesen mint kabarészerző is ismertté vált, a magyar kabaré klasszikusai között emlegetik. A kétszázat is meghaladja a jelenetei, egyfelvonásosai, egész estés darabjai és forgatókönyvei száma (Éjféli tangó, Meseautó, Ez a villa eladó).
Sárközi Márta (Molnár, 1907-1966)
szerkesztő, ifjúsági író, műfordító. 1919-ben a családjával Rómába költözött, olasz gimnáziumba járt. Télen Berlinbe telepedtek át. Két évig intézetben nevelkedett, egy-egy évet töltött Drezdában és Lausanne-ban. Ősszel mindig budapesti nagyszüleinél lakott. 1946–1949 között a Válasz kiadója és egyik szerkesztője volt. Az általa alapított Fehér Holló Kiadóvállalat vezetője volt. Több műfordítása jelent meg, leginkább franciából fordított.
Osvát Erzsébet (1913-1991)
költőnő, ifjúsági írónő. A gyermekirodalom elismert alakja. Beregszászon született, 1933-ban elvégezte a tanítóképzőt, és Pozsonyban kapott diplomát. 1942-ben Ungvárra, majd 1962-ben Budapestre költözött. A Magyar Írószövetség gyermekírói szakosztályán, a Kisdobos és Dörmögő Dömötör folyóiratok szerkesztőségében dolgozott. Az 1950-es években tűnt fel az óvodások és kisiskolások részére írt verseivel. Költeményeit, meséit folyamatosan előadták a rádióban, televízióban, beválogatták antológiákba, több költeményét megzenésítették (Csipkebokor vendéget vár, A kismanó sapkája, Dúdoló).
Bárány Tamás (1922-2004)
író, költő. 1937-től publikált verseket. Első regénye (És megindulnak a hegyek) 1947-ben szürrealista volt, a fasizmusról mondott véleményt. Később inkább a nagyrealizmus jellemezte. A magánélet intenzív ábrázolásával és társadalmi távlatba állításával találta meg írói hangját. Később kedvenc témájává váltak a nemzedéki kérdések, kritikus hangon szól a szocialista iparváros gondjairól. 50 kötete jelent meg, egy tucat színdarabja került bemutatásra (Csigalépcső; Apátlan nemzedék; Mi lesz veled, Eszterke?).
Peter Brook (Peter Stephen Paul Brook, 1925–2022)
angol színházi és filmrendező. A színházművészet egyik legnagyobb alakja a 20. század második felében. Az 50-es és 60-as években sokat vendégeskedett Párizsban és New York-ban, ahol több mint félszáz drámát, hét operát és több filmet is rendezett (Koldusopera, A legyek ura, Lear király).
Kovács Mária (1926-2003)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. 1946–1948 között a Belvárosi Színház színésze volt. 1951–1954 között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1955–1957 között a Békés Megyei Jókai Színházban volt látható. 1958–1965 között az egri Gárdonyi Géza Színházban szerepelt. 1965–1978 között a Miskolci Nemzeti Színház művésznője volt. 1978–1981 között a győri Kisfaludy Színház tagja volt (Díszmagyar, Körhinta, Krétakör).
Somló Tamás (1929-1993)
Balázs Béla-díjas operatőr. 1945-1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán tanult. 1949-ben szerzett oklevelet. 1951-1958 között több mint 100 különböző műfajú rövidfilmet, főleg ismeretterjesztő jellegű, 1958-1968 között több játékfilmet forgatott (Szegénylegények, Ártatlan gyilkosok, Kísértet Lublón).
Bretter György (1932-1977)
filozófus, író. 1966-tól kezdődően megjelenő esszéi és tanulmányai új színt hoztak a romániai magyar bölcseleti irodalomba. Nyelvfilozófiai ihletésű írásai a magyar ideológiakritika színvonalas darabjai közé tartoznak, s látszatcselekvések helyett a tényleges változtatás igényét állították a romániai magyar filozófiai törekvések középpontjába (Vágyak, emberek, istenek; Párbeszéd a jelennel; Itt és mást).
Françoise Dorléac (1942-1967)
francia színésznő. Iskolai tanulmányai után a Dior cég manekenje lett. Táncolni tanult és színi tanulmányokat folytatott. Hervé Bromberger filmrendező fedezte fel a film számára, s ettől kezdve az új hullám alkotásainak kedvelt főszereplője volt. 1960–1967 között 21 filmben volt látható (Farkasok a juhakolban, A világ minden aranya, Riói kaland).
Timothy Dalton (1946)
wales-i születésű angol színész. Már gyermekkorától a színészi karrierre készült. A középiskola befejezése után a The Royal Academy of Dramatic Art színészhallgatója lett. Két év múlva a birminghami színházhoz került, ott lett belőle professzionális színész. Színházi és filmszínészi karrierje párhuzamosan bontakozott ki. Az 1970-es években elsősorban színházi szerepeire koncentrált, a Royal Shakespeare Companyvel turnézott a világban. Amikor visszatért a vászonra, elsősorban közönségfilmekbe invitálták (Ölni szabad, James Bond filmek, Törvényen kívül).
Gary Oldman (Gary Leonard Oldman, 1958)
Oscar- és Golden Globe-díjas angol színész, író, filmrendező, producer és alkalmi zenész. Színészi diplomáját 1979-ben szerezte a Rose Bruford Drama College ösztöndíjasként. Számos színpadi szerepet játszott, 1985-ben a Brit Színházi Szövetség az év színészének is választotta. Első filmszerepét 1982-ben kapta, de az áttörést az 1986-os Sid és Nancy hozta meg számára. Híressé vált arról, hogy nagyszerűen vált a különböző akcentusok között és hogy nagyon hihetően játssza el a pszichotikus vagy őrült személyeket (Az ötödik elem, Batman: Kezdődik!, A legsötétebb óra).
Matthew Broderick (1962)
amerikai színész, rendező, producer. Első jelentős szerepét színházban kapta, filmes karrierje az 1980-as években kezdődött. A hollywoodi hírességek sétányán van egy csillaga közösen Nathan Lanenel (Meglógtam a Ferrarival; Segítség, apa lettem!; Kiskarácsony mindenáron).
Cserna Antal (1963)
színész, rendező. A gimnázium alatt színjátszókörébe járt, majd felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1987-ben végzett. A Vígszínházhoz szerződött, ahol főiskolás éveivel együtt összesen tizenegy évig játszott. 1990-től a Komedi Franc Ez Társulat, 1994-től a PÁB Színház tagja volt. 1995 óta szabadfoglalkozású színművész. 1999 és 2003 között a Szegedi Nemzeti Színház előadásaiban játszott. 2003 óta szerepelt a Thália Színházban valamint a Magyar Színházban. Játszott több filmben és sorozatban is (Roncsfilm, Sztracsatella, Made in Hungária).
Lisztóczki Péter (1970)
színész. Táncosként indult pályája. Az egri Kelemen László Színészképző Stúdió növendéke volt. 1991-től az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja.
Ezen a napon halt meg:
Robert Southey (1774-1843)
angol költő, történetíró, bibliográfus. Első költeménye, mely feltűnést keltett, Joan of Arc, gazdag fantáziáról s egyszersmind fiatalkori túlzásokról tanúskodó hősköltemény. Történelmi művei közül a kiválóbbak: Life of Nelson, Lives of the British admirals, Life of Wesley, History of Brazil, History of the Peninsular war.
Nadar (Gaspard-Félix Tournachon, 1820-1910)
francia fotográfus, karikaturista, újságíró, író. A fotográfia egyik klasszikusa. 24 évesen került Párizsba, érdekelte minden technikai újdonság. Festészetet tanult, majd újságokba novellákat és humoros karcolatokat kezdett írni, N. álnéven karikatúrákat rajzolt. Fényképezéssel is foglalkozott, az akkoriban korszerűnek számító nedves-kollódiumos eljárással kísérletezett. Egy általa épített hatalmas léghajóval számos utat tett meg.
August von Pettenkofen (1822-1889)
osztrák festőművész. A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, kezdetben biedermeier stílusban festett. 1937-től litográfiákat kezdett készíteni, melyek bécsi lapokban jelentek meg. 1852-től két évig Párizsban élt, ahol a barbizoniak hatására alakult ki saját stílusa. 1853 végétől Magyarországon kezdett utazgatni. Ekkor járt először Szolnokon, ahová 1881-ig minden nyáron visszatért. Ettől kezdve szinte kizárólag az alföldi magyar város életének, népének, környező tájának ábrázolásával foglalkozott. Korszerű technikával, realisztikus formalátással festett (Elesettek temetése, Magyar huszár, Cigánylány).
Szász Károly (1865-1950)
politikus, irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja. Bensőséges hang, az emberi értékek megbecsülése csendült ki költeményeiből. Családi életének gyászát, az özvegyen maradt férj lelki vívódásait megkapó lírai formákba öntötte. Verses regénye, A szabadfalvi pap leánya finom hangulattal átszőtt történet az erényeiben tántoríthatatlan nőről. A magyar drámairodalmi törekvések megítélésében fontos helyet foglalnak el bírálatai. Könyvismertetéseit a nemzeti hagyományok tisztelete és bátor szókimondás jellemezte. Ady Endre egyik szélsőséges ellenfele volt (A múzsa, Képek és történetek, A magyar dráma története).
Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov (1865–1936)
késő romantikus orosz zeneszerző, karmester és tanár. 1907 és 1928 között a Szentpétervári Konzervatórium (később Leningrádi Konzervatórium) igazgatója. Legjelentősebb művei szimfóniák és nagyzenekari művek, ezért is hívják szülőhazájában „az orosz Brucknernek” (Rajmonda, III., D-dúr, op. 33, Meditáció). ––> Versenyművek, karakterdarabok, Glazunov tollából
Sándor Erzsi (1883-1962)
operaénekes (szoprán). Farkas Ödön tanácsára felutazott Pestre, a Zeneakadémiára. A felvételi vizsgán, noha semmiféle elméleti képzés nem állt a háta mögött, hangjával mégis elkápráztatta a vizsgáztató tanárokat, így a tanévet, már az akadémia növendékeként kezdhette. Első fellépésére az Operaházban 1905. december 9-én volt. 1934-ben, az operaház ötvenedik születésnapjának alkalmával, tiszteletbeli taggá avatták. Nyugdíjazása után hangversenyeken énekelt.
Pethes Ferenc (1905–1979)
színész, érdemes művész. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerezte oklevelét 1928-ban. 1929-ben Miskolcon indult pályafutása táncos-komikusként. 1931 és 1939 között a budapesti Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt, 1941-től 1944-ig az Új Magyar Színház tagja volt. 1949-től 1952-ig Kecskeméten, 1952-től 1955-ig a Miskolcon, 1956-tól 1959-ig között Budapesten a Blaha Lujza Színházban játszott. 1960 és 1968 között a Vidám Színpad tagja volt (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Karambol, A veréb is madár).
Sir Michael Redgrave (Michael Scudamore Redgrave, 1908–1985)
brit (angol) színpadi és filmszínész, színházi rendező és író. Az előkelő cambridge-i Clifton College-be és a Magdalene College-ba járt, és elvégezte a Cambridge-i Egyetemet. Aktívan részt vett az iskolák amatőr színjátszó köreiben, színjátszásra tanította a fiatalabb fiúkat. A Clifton College színháza később az ő nevét vette fel. 1947-ben Hollywoodba utazott, azonban amerikai színészkarrierjét nem tudta felépíteni, így hamarosan visszatért Nagy-Britanniába. A háború utáni brit filmgyártás egyik legjelentősebb színművészévé vált (Titkos ügynök, A csendes amerikai, A domb).
Máthé Éva (1924-2004)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház Örökös Tagja, közel 170 szerepet játszott el, egyformán sikeres volt operettekben és drámákban is. Színésznőként 1954-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, de már 1941-től vidéki színházakban szerepelt. 1949-től haláláig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt.(Napraforgó, Boldog békeidők).
Borbély Jolán (1928-2018)
etnográfus, pedagógus. 1947-1956 között az ELTE BTK magyar-muzeológia-néprajz szakos hallgatója volt. 1955 óta a Népművelési Intézet néptánckutatójaként tánccsoportok, falusi együttesek, tanfolyamok vezetésével foglalkozott. Kutatási területe a hazai délszláv népcsoport folklórja. Később a magyar kézművesség néhány ágával foglalkozott.
Sipos László (1956-1989)
színész. Szinészként diplomázott 1981-ben, a Színművészeti Főiskolán. Főiskolásként gyakorlaton a Thália Színházban, a Körszínházban és a Népszínházban szerepelt. 1981-től a Pécsi Nemzeti Színház művésze volt. Autóbalesetben hunyt el.
