Alasdair Gray: Szegény párák
Szerző: bookwarm
Számos olyan könyv létezik, amelyet megfilmesítettek, és jóval kevesebb film, amelyből kötet született. Mind a filmnek, mind a könyvnek megvan a varázsa, kinek ez, kinek az. A film nem sok mindent bíz a képzeletre, készen kapjuk a látnivalót. Azonban a könyv olvasása közben elképzeljük a szereplőket, a tájat, környezetet, beleéljük magunkat egy hangulatba – magunk alakítjuk a képet.
Alasdair Gray könyve, a Szegény párák 1992-ben készült, és némi késéssel fedezték fel a filmadaptáció lehetőségét, a film 2023-ban került a mozikba. Az alkotás sikerét jelzi a 2 Golden Globe-, az 5 BAFTA- és 4 Oscar-díj (büszkeségünkre Mihalek Zsuzsa is kapott Oscar-díjat a látványtervezésért), a forgatás egyik helyszíne a budapesti Origo Stúdió.
Bevallom, nem láttam a filmet (még), ezért hagyatkozhatom olvasás közben a képzeletemre. A cselekmény szálai három személy által szövődnek, Godwin Baxter tudós, a „felpumpált törpe”, Archibald McCandless és Bella, Baxter kísérleti „alanya” a regény főszereplői. A viktoriánus Skóciában játszódó történet némi felvezetés után egy sokkoló felfedezéssel jelzi előre a továbbiakat. A fiatal Archibald Baxter házában egy különleges nyuszit lát, aki az orrától a derekáig fehér, onnan pedig fekete. Mintha két külön állatból származna. Baxter kipróbálná a természetbe ilyen sokkolóan történő beavatkozást, mégpedig egy emberen.
A lehetőség el is jön: Baxter egy öngyilkos, várandós nő holttestére bukkan a folyóparton. A tudós fejébe veszi, hogy a saját ízlésére formálja az általa életre keltett Bellát. Dr. Archibald McCandless, a törvénytelen gyermek, a történet idején orvostanhallgató, majd tisztiorvos, Baxter ismerőse (a barát szó talán túlzás) beleszeret Bellába, így a szerelmi szál is helyet kap a könyv lapjain. Bella gyönyörű, de erotomániás, ez a szál is tartogat érdekességet. A saját magzatának agyával élő Bella (később Mrs. McCandless) fejlődéstörténete hihető, mégoly bizarr is. De ugyanígy jól jellemzi és hús-vér figurává teszi az író Baxtert és McCandlesst is.
A könyv olvasása során az olvasó eszébe jut többek között Frankenstein története, vagy dr. Moreau, de nagy írókra vagy éppen a Bibliára is finom utalást találunk: a mi feladatunk ráébredni, honnan is származik a mondat. A skót szerző regénye kicsit kísérteties, kicsit szatirikus, kicsit futurisztikus, hol borzongató, másutt elgondolkodtató. Érdekes a kettősségek bevonása: élet és halál, szerelem és botrány, vagy a férfivágy és a női önállóság kérdése egyfajta ritmusként járja át a 400 oldalas regényt.
A 368 oldalas kötet műfaja levélregény, de tekinthető novellafüzérnek. Lehet fikció, rémregénynek induló írás is. Egy csipetnyi társadalomkritika, sok-sok fantázia és valóság szintén jelen van a lapokon. Mozaikszerűnek tűnhet a könyv – a fejezetek miatt is, azonban Gray mesterien fűzi a történetet, kis csápokkal ide-odakapaszkodva. Nem véletlen, hogy lelkendező kritikákat kapott neves újságokban.
A könyvet illusztrációk is színesítik (igaz, fekete-fehérben): látjuk a szerzőt, a különféle szervek rajzát, amelyeket Gray készített (képzőművészként ez nem lehetett probléma számára). Sajnos magyarul nem minden esetben szerepelnek a különféle csontok, szervek nevei. A könyv abban is rendhagyó, hogy a tartalomjegyzék a bevezető után van, és a fejezetek címei nem egy esetben figyelemfelhívóak (Felvonásköz; Könyvem legrövidebb fejezete). A bőséges jegyzetek szintén a könyv szerves részét képezik. A könyv borítójának sokat sejtető rajza az angol kiadáséval megegyezik. A fordítás (Gömöri Péter, Moldova Júlia és Dányi Dániel munkája) gördülékeny, követi a szereplők nyelvezetét.
Egy szó, mint száz, a könyv olvastatja magát, vissza-visszalapoz az olvasó az izgalmasabb részekhez, vagy amely szakasz felett elsiklott. Több szempontból elgondolkodtató az írás, ez is a könyv egyik előnye. Ha látták a filmet, de nem olvasták a regényt, mindenképp szerezzék be, megéri! Aki olvasta, de nem látta, itt az alkalom, hogy összehasonlítsa a két műfajt, melyik változat a jobb?
Alasdair Gray: Szegény párák. Epizódok Dr. Archibald McCandless skót tisztiorvos pályafutásának fiatalkori éveiből. Szerkesztette Alasdair Gray
Fordította Gömöri Péter, Moldova Júlia, Dányi Dániel
Álomgyár, Budapest, 2024.
