rendszerváltó ismeretterjesztő sorozat
(a papiruszportal.hu archívumából [2005])
Szerző: leho
A rendszerváltás idején egy nagyon szép kiállítású, jó papírminőségű, tartalmas és látványos kiadványsorozatot indított útjára az 1988-ban alakult Park Könyvkiadó. Rochlitz András és kollégái a Nyugaton (Dorling Kindersley) is újnak számító Szemtanú meghonosításával egy nagy sikerű sorozatot indítottak el, mely a minap megjelent 57. kötetnél tart (Leonardo da Vinci – Egy reneszánsz lángelme nyomában).
A kezdet
Üdítő találkozás volt, amikor 1991-ben (eredeti megjelenés: 1989) kezembe került Az első emberek, a Szemtanú sorozat 6. darabja. Gyakorló történelemtanárként ezt követően évekig magammal vittem a tanév elején, hiszen akkor még mindig a régi, szinte változatlan, vagy harmincéves történelemkönyvből tanítottunk, s a benne lévő „képek”, rajzok (s több helyütt a szöveg) igen avíttak voltak, nem igazán várhattuk, hogy e tankönyvtől a gyermek rácsodálkozik a világra, és megkedveli a történelmet.
Az első kötetek (Lepkék és pillangók; A csontváz; A fa; Fegyverek és páncélok; stb.) mind-mind érdekes témákat, kevésbé ismert élőlényeket, használati eszközöket jártak körbe. A sorozat nagyszerűsége abból adódik, hogy 64 A/4-es oldalon, műnyomó papíron a lehető legtömörebben, mégis tudományos igényességgel, nem gügyögve avatja be az átlagembert olykor a legnehezebben érthető, fölfogható tudományágakba is, ismeretlen területekre kalauzolva az érdeklődőt.
A „rendszerváltás” a tipográfiára is vonatkozik, több új, újszerű elemet is meghonosítottak e sorozattal, ami nálunk addig ismeretlen vagy szokatlan volt: például a sorozatcímoldal (pl. ásóbot), a címoldal (pl. Chandra röntgencsillagászati műhold), a copyrightoldal (pl. geológuskalapács) képekkel, ábrákkal való díszítése sokunkat megdöbbentett abban az időben, de az ízléses illusztrációk, a kifutó képek formabontásukkal, szabályszegésükkel együtt friss színt vittek a magyar könyvészetbe. A Park-kiadványoknál azóta már megszokhattuk, hogy a tartalomhoz a külcsín is felnő.
A sorozatszerkesztők nagy hangsúlyt fektettek a látványra, a színes, kedvcsináló képekre (műholdfelvétel, bélyeg, űrbe küldött cédé, Michelangelo Medici-madonnája stb.). Az illusztrációk – még a rajzok is – a „helyükön vannak”, nem szövegpótszerek, ha kell, csak néhány négyzetcentiméteresek, ha fontos a szerepük, s többet mondanak el, mint az írás, akár féloldalasak is – és a legjobb műhelyekből származnak: NASA, Picture Library, Museum of London, Science Photo Library stb.
A Szemtanúk mai forgatása közben is fölrémlik az az egészséges harmónia, amit a szövegtenger és a fényképalbum közötti széles skálán nagyon sok kiadvány nem tud elérni anyagi lehetőségek vagy egyéb ok miatt.
A szinte patikamérlegen kisúlyozott meghatározások, a melléjük rendelt képek a laikusokat vagy a még tanuló és tanulni vágyó fiatalokat kézen fogva vezetik a tudomány felé. A meghatározások, axiómák mellett mindig föltűnnek az adott szakterület úttörői, legnagyobbjai. Egy példa az 56. kötetből (A világegyetem. Galaxisok, üstökösök, meteorok):
Edmond Halley
Edmond Halley (1656–1742) angol csillagász jött rá elsőként, hogy némely üstökösök rendszeres látogatók a Föld egén. 1682-ben megfigyelt egy üstököst. Gondosan tanulmányozva a régi feljegyzéseket, bebizonyította, hogy ugyanezt az üstököst látták 1531-ben és 1607-ben is. Megjósolta, hogy az égitest legközelebb 1758-ban fog visszatérni. Amikor az előrejelzésnek megfelelően a mondott időben valóban feltűnt, róla nevezték el. A többi üstökös első felfedezője nevét viseli.
Az egyes kötetek írói soha nem feledkeznek meg arról, hogy a tárgyalt téma ne lógjon a levegőben, ahol lehet, a mindennapokba is visszacsatolnak:
Görögös mintázat
A sajátosan mintázott Cipollino-márvány a görögországi Euboea szigetről indult hódító útjára; vele díszítették például a bizánci Hagia Sophia templomot is. Ma Svájcban, Elba szigetén és Vermont államban (USA) bányásszák. (9., Kőzetek és ásványok, 5. kiadás)
Mi változott?
Apróságok: az ár nagyjából a pénzromlással emelkedett (390-ről 2900 forintra), már nincs védőborító a köteteken (persze még szebbek lettek), újabban Szlovákiában nyomják a könyveket, és a sorozat hátoldalán olvasható a ma már teljesen megszokott internetelérés. Gyakorlatilag nüanszok – a lényeg változatlan: lényegre törő, frappáns, kedvet csináló tartalom, ugyanaz a jól bevált szerkezet (a még nem említett nagyon hasznos mutatóval a könyvek végén) és ehhez szemet gyönyörködtető külalak. Ennyi lenne a titok? Igen, ilyen egyszerű.
Robin Kerrod: A világegyetem. Galaxisok, üstökösök, meteorok
Fordította dr. Both Előd
Kötött, 64 oldal
ISBN: 963 530 002 6
A sorozat 56. kötete
Ismertető
Ebből az izgalmas kötetből megtudhatjuk, mi is a világegyetem, hogyan működik és hol a helyünk benne. Színes illusztrációkkal bemutatja a bolygókat, a galaxisokat, az üstökösöket és a meteorokat. Ha kedvünk tartja, bolyonghatunk a Tejútrendszeren, bepillantást nyerhetünk a csillagok világába, valamint sok-sok érdekeset olvashatunk az űrkutatásról.
Dr. R. F. Symes: Kőzetek és ásványok
Fordította Karátson Dávid
Kötött, 64 oldal
ISBN: 963 530 311 4
A sorozat 9. kötete, 5. kiadás
Ismertető
Színes, valósághű fényképek segítségével ismerkedhetünk meg kőzetekkel, ősmaradványokkal, ásványokkal, nemesfémekkel, kristályokkal és drágakövekkel.
Szemtanúi lehetünk Földünk kialakulásának és megismerhetjük felépítését.
