Kövér Lajos arany keze
(a papiruszportal.hu archívumából [2009])
Szerző: bookworm
Kövér Lajossal már találkozhatott a lelkes, gyermekének olvasni hajlandó szülő (Kövér Lajos színre lép). Rendkívül szimpatikus, kissé gyermeki tulajdonságokat is felvonultató Kövér Lajosunk akkor lefogyott, önzetlenségből, karitatív tevékenységből (de szépen is hangzik ilyen hivatalosan) a maximális pontszámot kapná. Nincs ez másképp a Noran által megjelentetett Kövér Lajos arany keze című kötetben sem, bár Lajos mintha visszahízott volna valamennyit az olvasó és író által kihagyott időszak alatt.
Kövér Lajos szinte ugyanazzal a stáblistával dolgozik (bár nem igazán van munkája), Sovány Laci, a bajnok, Seprő János, a szomorú bajszú éjjeliőr, a fő patrónus új nevet is kaphatna, itt az aluszékonyságára derül fény. Miszter Phéntek, a nemzetközi szélhámos feltűnése a könyv csúcspontja, de addig sok mindent megismerünk az elsősorban kisebb-nagyobb (8-tól 12 éves) fiúknak való könyvből. Régen a pöttyös-csíkos s a Delfin-könyvek eligazították a kis olvasókat, melyik könyv is való nekik, manapság a sok kiadó nem használ egységes megjelölést. Igazi, férfiaknak-fiúknak való, az előzőnél száz oldallal hosszabb könyvben bogarászhat apa és fia, kezdve a férfiakra jellemző tulajdonságoktól (retardált csengőfelszerelés, a kőműves-, festőszakma rejtelmei, a hozzá való szakszavak, mint fándli, stukkó) a szerelem szégyenlős bimbózásáig Lajos és Zsófi közt.
A tipikusan férfias dolgok közt a sport (Kerecsendi sólymok kenucsapat, edzés, széles váll), a csocsó, a kocsma látogatása is felvillan; a szekrényajtó méretű, kinézetre vagány – az emberek el is hiszik láttukon –, de belül érzékeny Csibi és Csabi kiskutyájuk (figyelem, nem pitbull vagy valami nagy testű kutya a Bodza) megtalálásakor szinte könnyeket hullat. Rudi, a kiérdemesült fehér ló címeres téglás karámjából szemléli az eseményeket most is.
Rajtuk kívül új szereplő Gye(gye)bnák András, a dadogó edző, aki – ha lehetne –, még a tőmondatoknál is rövidebben szól, persze hozzászokik az edzőtáborba leutazott csapat és kísérői. Az edzőtáborban töltött idilli napoknak egy telefonhívás vet véget, betörtek Kövér Lajos és Sovány Laci házába, mely a Kövér Lajos utcában van, elvitték Sovány Laci kupáit és érmeit. Felkerekedik a csapat, és indulnak vissza kinyomozni a tettest. Némi ironikus felhangokkal jellemzi Lackfi János a rendőri tevékenységet, később Kaller Bélát, a tájszólással beszélő, minden rosszat elképzelő, kismacskagyűjtő kalauzt. A szereplők tarkabarka sokaságához tartozik még Üllő (Kerüllő) Péter, a zugivó, Súly Elemér, Pacuha Tibi, a habókos falu bolondja, mindegyikük találóan jellemezve.
Nem hiányozhat a szerelmi szál sem, Zsófi és Lajos történetén kívül Seprő Lajos és Malvin, felesége romantikus egybekelése, melyet végigasszisztál a végül hoppon maradt Logody, a heraldikus, az idegek borzolására pedig Kerecsendi és az öngyilkos lány meséje elevenedik meg.
A rengeteg hasznos információ közül a népek sokaságát emelem ki, van itt valami Amerika, az angol, török, görög szokások vagy ételnevek, a teaivás szertartásának bemutatása: a kínai teatermeléstől az argentinon át a tibeti szokást is bemutatja. Versek is színesítik a könyvet, némelyik nem igazán a gyerekeknek íródott („Este a cica / Vágyik pasira, / Felvisít, / Nem kicsit …)
Ebben a könyvben is – a szerző költői vénáját mutatva – alig használt szavakkal találkozhat a lelkes olvasó, gyönyörű leíró részeket kapunk (a legszebb a 29. oldalon levő a „lapulevéltalpú tündérsaru”). A történet feszességét az ismétlődések segítik, az igék, névszók halmozása (feszít és pózol és domborít). A hasonlatok sok esetben mosolygásra késztetik a zárkózottabbakat, hahotára az extrovertáltakat, a humor – a nyelvi humor is – a könyv erőssége. Hosszan lehetne példákat hozni, nekem a „filmzene, könyvzene” abszurditása tetszett.
A kötetet most is a külföldön még mindig jobban ismert Molnár Jacqueline rajzai dúsítják, a fejezetek címe baljóslatúnak tűnő, kivágott betűkből látható. Lackfi János könyve nemcsak gyermekkönyv, hanem kultúrtörténeti morzsákkal (császármorzsa?) meghintett, remek szórakozás felnőtteknek is.
És miért arany kezű Kövér Lajos? Mert amihez nyúl, minden sikerül neki. Várjuk a szerző újabb Kövér Lajos-történeteit, addig is olvasgassunk bele mi, szülők is egy-egy kedvenc részbe!
Fülszöveg
Hallottatok már olyat, hogy két jó barát összevesszen egy kapucsengő miatt? Vagy, hogy egy szomorú bajszú éjjeliőr titokzatos betegségben szenvedjen?
Csupaizom, csupaháj és csupaszív hőseink, Kövér Lajos és Sovány Laci egy kanutáborban, aztán egy ódon kastélyban, majd egy izgalmas nyomozás kellős közepén találják magukat. Kalandjaikban velük tart Rudi, a fehér ló, Patisszon József rendőrőrmester, Kerüllő Péter, a csősz, Kaller Béla ellenőr, egy bolyhos kiskutya, Csibi és Csabi, a kidobóemberek, és talán összeakadunk Miszter Phéntekkel, a nemzetközi szélhámossal is. Hogy szerepel-e a történetben sellő? Ez már tényleg rejtély a javából, de aki belecsobban ebbe a könyvbe, mint egy tó vizébe, a túlsó partra kiérve mindent vagy legalábbis sok mindent érteni fog!
Ha ismeritek Kövér Lajost, most jó baráttal kalandozhattok együtt, ha meg nem, épp ideje, hogy ismertséget kössetek vele.
Lackfi János: Kövér Lajos arany keze
Molnár Jacqueline rajzaival
Noran, Budapest, 2008
Kötött, 190 oldal
ISBN: 9789632830087
