C. W. Ceram: A régészet regénye
a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: leho
Archeológiai sorozatunk harmadik részében Ceram újra és újra kiadott ismeretterjesztő művét mutatjuk be. A Gondolat 1965-ös, első kiadása óta nagyon sokan olvasták magyarul is A régészet regényét; volt aki kedvtelésből, többen kötelező olvasmányként. E könyv, mint az igazi regények, örök életű. Hiába teszik hozzá a címkét egyes szakirodalmi olvasmányjegyzékekben, hogy „részben meghaladott”, látásmódja, lebilincselő mesélhetnékje, a megírás pillanatában a tudomány állásáról készített pillanatfelvétel kiemeli a hasonló, akár a legfrissebb művek közül is.
Kötelező
A kötelezőkkel sokan úgy voltunk, hogy csak azért se olvastuk el őket egy-egy vizsgára. Ceram nekem ilyen restancia. A kötelezőkkel az a nagy baj, hogy legtöbbször elveszik a műélvezet ízét. Az egyik irodalomszigorlatra annak idején több mint száz műből kellett naprakésznek lennünk; azóta a kihúzott szigorlati tételt elfelejtettem, de több, lóhalálában olvasott remekmű megsínylette, vagy nem tetszett, vagy újra kellett olvasnom. A száz hírest pedig elvből nem vettem kézbe, akkor már inkább az egészséges vizsgadrukk és Fortuna kegye. A háború és béke, A Mester és Margarita, A boldog ember és több jeles mű így úszta meg, hogy kutyafuttában elolvassam – és így rögzült maradandó emlékké később. Ceram műve is e sorba tartozik, kényelmesen, meg-megállva haladtam vele, a magam, és nem a vizsgáztató kedvére.
A régészet regénye
A mű a régészet nagy pillanatai közül is a legnagyobbakat emeli ki. Négy területről hozza érdekesebbnél érdekesebb példáit, csodáit, egy-egy óriási felfedezést, logikai rejtvény megfejtését. Az első részben, a Szobrok könyvében Ceram a tudományág megszületését írja le. A Piramisok könyve az egyiptomi, a Tornyok könyve a kisázsiai ásatások történetét, a Lépcsők könyve a közép-amerikai ősi indián kultúrák, a maják, aztékok, toltékok őserdőben elsüllyedt hagyatékának feltárását mutatja be.
Nagyon tetszik, hogy a nagy egyéniségek, a nagy feltárások, tettek és a régészet tudománya ebben a műben átszövik egymást, s minden oldal azonos megvilágítású. Kellő terjedelemben foglalkozik a helyi erőkkel, vallással, babonákkal és önmaguk marcangoló kétségeivel megküzdő régészekkel. Ceram Bábel tornyának ásatása kapcsán írja, s ez az ő művére is áll:
„Tudományos értekezésekben, abban a könyvben, amely mint hosszú évek munkájának gyümölcse kerül a szakemberek elé, semmit sem olvashatunk ezekről. E tudós könyvek nem írnak a klímáról, a betegségekről, a különböző nehézségekről, sem a szűk látókörű helyi hatóságok, a rossz rendőrség elleni küzdelmekről.”
Nagyon hatásos, ahogy a négy (illetve több) helyszín tellek módjára egymásra épülő feltárásait, problémamegoldásait ecseteli, olykor évszázadot is átfogva. Szól azokról a személyiségekről, akiket valami oknál fogva kevesebb dicsfény övez, mint Winckelmannt vagy Cartert, Champolliont vagy Koldeweyt. Mivel regényről van szó, Ceram, ahol szükségesnek tartja, irodalmi idézeteket hoz, elmeséli a szállóigék történetét („Negyven évszázad tekint le rátok!” [Napóleon], „Én el fogom olvasni!” [Champollion], „Ha nagy leszek, megtalálom Tróját és a király kincseit!” [Schliemann]). Többször visszatérő gondolat nála a források tisztelete: Hérodotosz, Homérosz (vagy más) történeteit, a Biblia egyes mesésnek tűnő eseményeit a régészet a csillagok szerencsés együttállása esetén igazolhatja.
Lenyomat
A régészet regényének magyar megjelentetése más szempontból is érdekes. Sokakkal ellentétben én nem bánom, hogy reprintben jelent meg, s a Háttér semmit nem változtatott az első kiadáson. Hűen tükrözi, hol tartott a német és a magyar könyvészet a XX. század közepén, egy nagy hazai kiadó 1965-ben; így tekintve is érdekes kép bontakozik ki.
A számítógépes tördeléshez, nyomdai előkészítéshez szokott szem csodálkozva veszi észre a korábbi nyomdatechnika jellemzőit, hátrányait. Két sor végén felcserélt utolsó karakterek, rengeteg dupla szóköz, amit ma egy gombnyomással el lehet tüntetni… Sajnálkozhatunk a fekete-fehér képeken, ahol lehetett volna, ott sem színesek a felvételek. (Van viszont névmutató, táblajegyzék, térképek.) Szemben azonban a ma kiadott, szebbnél szebb könyvek egyikével-másikával, itt a tartalom sokkal színesebb, és talán ez a lényeg. Ceram könyve olyanokkal is megszerettetheti a régészetet, a múltba ásást, akik eddig húzódzkodtak e hangyaszorgalmat kívánó, sokszor unalmas tudománytól. Érdemes újra és újra kiadni!
C. W. Ceram: A régészet regénye
Háttér Kiadó, Budapest, é. n.
A Gondolatnál 1965-ben megjelent mű hasonmás kiadása
Fordította: Gottschlig Ferenc
Szakmailag ellenőrizte: Borzsák István
A borítót tervezte: Richter Ilona
Felelős kiadó: Balogh Ferencné
B/5, kartonált, 336 oldal és 32, fekete-fehér képes tábla
ISBN: 9639365106
