Erdélyi gyermekvers-antológia
a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: háromszéki
Tavaly ilyenkor megállapítottuk, hogy az április 2-i nemzetközi gyermekkönyvnapnak szinte egyáltalán nem volt hazai visszhangja. A nyugati és nálunk még meg nem honosodott szokások, ünnepek közé föl lehetne venni ezt a napot is – bár a kereskedők fantáziáját kevésbé mozgatja meg –, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen szellemi táplálékot adunk a gyerekek kezébe. Idén ugyan talán jobb a helyzet, legalább egy kiállítás éppen ezen a napon nyílik, de ugyanúgy közömbösség tapasztalható. Honlapunk szerény lehetőségeivel egy tavaly megjelent kitűnő gyermekvers-antológiára hívja fel a figyelmet.
Idén legalább az IBBY Magyar Szekciója honlapján nevesíti az ünnepet, de körülnézve több kiadó és könyvforgalmazó oldalán is, nincs túlzottan nagy visszhangja a nemzetközi gyermekkönyvnapnak. Ha pedig az érintettek sem tesznek meg mindent érte, akkor ebből nem is lesz semmi. Pedig a nemzetközi gyermekkönyvnap – az ilyen-olyan felkapott, meghonosítani kívánt szokásokkal szemben – nemes hagyomány lehetne. Lehetne több eseményt rendezni ezen a napon, olcsóbban adni egy napig a gyerekkönyveket stb., felhívni a figyelmet e kiadványok fontosságára. Mi most ez utóbbit tesszük: a Móra Könyvkiadó újabb kötete – legutóbb Boldizsár Ildikóét méltattuk – nagyon jó példa arra, milyen kincsei vannak a magyar gyerekirodalomnak.
Tündérkert
A Móricz regénytrilógiája első részéből vett cím több szempontból is találó. A szerkesztők erdélyi költők műveiből válogattak, s az egy évszázadot átfogó termés valóban egy tündérkert László Noémi gyümölcseit mutatja be. Benedek Elek, többek közt a Cimbora gyermekújság főszerkesztője Gólya, gólya, gólya című művével kezdődik az időrendbe szedett versek sora, s a „nizzai kavics díjas” László Noémi eszegető egérkéjével zárul. Reményik Sándortól Hervay Gizella verseiig sok ismert és számomra még több soha nem hallott költemény mutatja, hogy milyen gazdag az erdélyi gyerekirodalom. Némelyik mű olvasásakor a dallam is előbújik emlékezetünkből, a Kaláka többet is megzenésített közülük: például a Három székláb, Betemetett a nagy hó című Kányádi-versek.
Lászlóffy Csabával Dardzsilingbe, Kőrösi Csoma nyomába szegődhetünk, Kányádi Sándorral Csíkországba, Ferenczes Istvánnal (az egyik szerkesztő) a havas Hargitára, Kovács András Ferenccel Nekeresdországba és Csu Csuhoz, a kínai pandához látogathatunk. Igazi antológia született: az élet legegyszerűbb, legszebb, legmegrázóbb, legszomorúbb, legbonyolultabb pillanatait faragták rímbe vagy szabad versbe a szerzők. A villámsújtott csúnya lány (Áprily Lajos: Kis ballada) szívszorító története után Mukk úr, a majom borotválkozásával (Páskándi Géza: Mukk úr kalandjaiból) vigasztalódhatunk. Kányádi SándorA versek átfogják az időjárás, az évszakok változását, megismertetik a szántóföldi (kézi) munkák már-már alig ismert részleteit. Számos növény és állat elevenedik meg a könyv lapjain a kakukktól a pngvinig, a gyíktól a tücsökig. És nem hiányozhatnak a tündéres versek sem (Dsida Jenő: Tündérmenet). Mondókák, altatók, felelgetők, könnyed, tréfás és szomorú, balladisztikus történetek váltogatják egymást, ahogyan a kedvünk is hol virágos, hol haragos.
Keresztes Dóra tisztaságot, derűt árasztó illusztrációi – egész oldalas színes rajzok és kisebb egyszínűek – nagyon szépek, jól illenek a kötetet átható hangulatokhoz. A kislexikonban pedig a szerzők legfontosabb életrajzi adatait olvashatjuk. Kiállításában és tartalmában igényes gyermekantológiát jelentetett meg a Móra. Sok ilyen kiadványt, s talán egyszer a nemzetközi gyermekkönyvnapot is méltó módon megünnepeljük!
Fülszöveg
A közel ötven alkotót bemutató antológia segítségével a Móra Kiadó és a székelyföldi szerkesztők elsőként nyújtanak átfogó képet az erdélyi gyermekköltészet több mint egy évszázadnyi múltjáról és jelenéről. Csaknem száz vers idézi fel a jól ismert népi motívumokat, az erdélyi táj varázslatos szépségét, felvonultatva a magyar nyelvi fordulatok számos ízes változatát és játékos humorát. Az óvodásokhoz, kisiskolásokhoz szóló kötet reményeink szerint fontos szerepet tölt majd be a nyelvi-irodalmi ízlés és tudat formálásában. A hagyományos és modern lírát egységesen ötvöző antológiát Keresztes Dóra népies ihletésű, álomszerű, színes illusztrációi teszik igazán teljes művészi élménnyé.
Ferenczes István – Fekete Vince (szerk.): Tündérkert virágai. Erdélyi gyermekvers-antológia
Móra [2006, Budapest]
Kötött, 176 oldal
Felelős szerkesztő: Dian Viktória
Műszaki vezető: Diósi Katalin
Nyomás: Alföldi Nyomda
ISBN: 9631182479
