Névnapok: Ábrahám, Rókus, Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor
Események:
1501 – Michelangelo megbízást kap a firenzei katedrális oromzatán elhelyezendő Dávid-szobor elkészítésére, amelyet 40 évvel korábban Agostino di Duccio kezdett el faragni carrarai márványból. A tömbből 1504-ben megszületett a reneszánsz művészet egyik legismertebb, zseniális alkotása.
1876 – Richard Wagner Siegfried című operájának ősbemutatója a Bayreuthi Festspielhausban, A nibelung gyűrűje tetralógia harmadik, befejező részeként (WWV 86c). Magyarországon 1892. április 9-én mutatták be a budapesti Operaházban.
1880 – a francia állam megbízza Auguste Rodin szobrászt, hogy készítsen egy díszkaput Dante Isteni színjáték című alkotásához, a tervezett Musée des Arts Décoratifs (Díszítőművészeti Múzeum) számára. A szobrászművész 37 éven át, élete végéig dolgozott monumentális domborművén, amely A pokol kapuja nevet kapta (6,35 méter magas, 4 méter széles, 180 alakot ábrázol).
Könnyűzenei történések (1962-1980)
1962 – Ringo Starr váltja Pete Bestet a The Beatles dobos szerepében, az első hivatalos koncert előtt két nappal.
1975 – Peter Gabriel brit énekes bejelentette, hogy kilép a Genesis rockegyüttesből és szólókarrierbe kezd.
1980 – Cozy Powell kilép a Rainbow hard rock együttesből.
2017 – a baltimore-i városi tanács a sötétség leple alatt eltávolítja a konföderációs szobrokat, válaszul a charlottesville-i erőszakra. A virginiai Charlottesville egyetemi városban jobboldali érzületű tüntetők megmozdulást szerveztek Robert E. Lee tábornok szobrának eltávolítása ellen. Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték James Alex Fields ohiói neonáci férfit, aki a charlottesville-i zavargások közben szándékosan halálra gázolt egy baloldali ellentüntetőt.
2023 – a British Museum bejelenti, hogy pert indít egy korábban elbocsátott kurátor ellen, mert egy évtizeden keresztül ellopott több mint 1800 tárgyat, köztük ékszereket és féldrágaköveket, és azokat online eladásra kínálta.
Megszületett Juhász Ferenc (1928-2015) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-
díjas költő, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Költői szárnypróbálgatásai a második világháborút követő koalíciós időkre estek, tehát művészként egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódnak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakított ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszíti, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. 1954–56-ban a forradalom egyik szellemi előkészítője, a forradalom után sokáig nem tudott írni, majd viták és vádak tárgya lett (Óda a repüléshez, A mindenség szerelme, Pipacsok a pokol fölött).
Meghalt Elvis Presley (1935–1977) amerikai énekes, zenész és színész.
Mint kulturális ikon, Elvis, a Rock ‘n’ Roll királya, akit gyakran csak a Királynak neveznek. A világ egyik leghíresebb énekese mind a mai napig. Tizennégyszer jelölték Grammy-díjra, ebből hármat meg is nyert. Emellett 1971-ben a Grammy Életműdíját is neki ítélték. Karrierje 1954-ben kezdődött, amikor a Sun Recordsszal dolgozott. Ő volt a rockabilly egyik legelső énekese, mely a gyors tempójú country, és a rhythm and blues keveréke. 1973-ban az ő koncertjét közvetítették először műholdon keresztül. emezei milliós példányszámban keltek el, halála utáni két évben több kelt el, mint egész életében összesen. Jelenleg az eladott lemezek tekintetében a Beatles mögött a második, illetve a legsikeresebb szólóénekes, több mint egymilliárd eladott lemezzel. Fekete öves karatemester volt, a színpadon nem egyszer mutatott be látványos karatemozdulatokat. (Börtönrock ,Love Me Tender, My Way).
Megszületett Madaras József (1937–2007) Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, rendező, érdemes művész.
Nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film 20. század utolsó két-három évtizedes történetében. A lobbanékony természetű színésztanonc 1959-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. 1959–1960-ban a Szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960–1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1966-ig a Thália Színház, azután a Pannónia Filmstúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt. Szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté (Szegénylegények, Kántor – minisorozat, Az erőd).
Meghalt Aretha Franklin (1942-2018) tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő-dalszerző.
Az amerikai zene és előadóművészet egyik önmagán is túlmutató jelentőségű művésze. Az 1960-as évek végétől a gospel- és blueseredetű soul stílus királynőjének tartják. 1960-ban, 18 évesen elkezdett érdeklődni a világi zene iránt, így karrierjét is erre építette fel. 1998-ban nagy sikert ért el, amikor a 40. Grammy-gálán Luciano Pavarotti helyett elénekelte a Nessun dorma című áriát. Több évtizedes karrierje során Franklint összesen 44 Grammy-díjra jelölték, melyekből tizennyolcat nyert el. 1968 és 1975 között minden évben megkapta a legjobb női R&B előadónak járó Grammy-trófeát. 75 millió példányszámban értékesített lemezeivel minden idők egyik legsikeresebb előadója. 1987-ben az első női előadóként választották be a Rock & Roll Hírességek Csarnokába (Respect; Think; A Rose Is Still a Rose).
Megszületett Madonna (Louise Veronica Ciccone, 1958) többszörös Grammy- és Golden Globe-díjas olasz származású 
amerikai énekes, színész, rendező és üzletasszony.
A „pop királynője”-ként tartják számon. Különböző, társadalmi, politikai, szexuális és vallási témákat magában foglaló művei kritikai elismerést és vitákat váltottak ki. A kezdeti sikerek után megjelentek a Like a Virgin és a True Blue című albumai amelyekkel világszerte ismertté vált, és megteremtette pop ikon státuszát. Ismertségét csak növelte az 1987-ben megjelent Ki ez a lány? című vígjáték, amely az első, az ő főszereplésével készült film lett. 1996-ban megkapta az Evita című musical főszerepét, melyben Evita Perónt alakította, és amely alakításáért Golden Globe-díjban részesítették. A film betétdala, a You Must Love Me szintén Golden Globe-díjat, és emellett Oscar-díjat nyert 1997-ben. 2007-ben a Guinness minden idők legsikeresebb énekesnőjének titulálta, a következő évben pedig beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be (You Must Love Me, La Isla Bonita, Vogue).
Ezen a napon született:
Jean de La Bruyère (1645-1696)
francia író, moralista. 1686-ban Condé herceg Chantillyban lévő könyvtárának lett gondozója. A mai század jellem- és erkölcsrajza című művén tíz évig dolgozott. Az írás könyörtelenül kiteregeti az udvar élettől elválaszthatatlan erkölcstelenségét, a pénz hatalmát egy demoralizált társadalomban, az arisztokrata semmittevés veszélyeit és mindazokat a divathóbortokat, amelyekben az ábrázolt egyének szórakozást találnak.
Vértesi Arnold (1834-1911)
újságíró, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja. Hosszú írói pályáján körülbelül másfélezer novellát, sok történelmi és társadalmi regényt írt. Vérbeli elbeszélőnek bizonyult, a meseszövés érdekességében kevesen versenyezhettek vele kortársai közül. Történeteit erőltetés nélkül ontotta magából, elbeszéléseit könnyed hangvétellel adta elő. Első elbeszélése megjelenésétől kezdve csaknem minden magyar lapnak munkatársa volt; tudott alkalmazkodni az uralkodó áramlatokhoz (Történeti beszélyek, A nyomorúság iskolája, Fölfelé).
Jules Laforgue (1860–1887)
szimbolista francia költő. Első verseskötete 1885-ben jelent meg (Les Complaintes), mely fölkeltette az irodalmi körök figyelmét és még év végén követte azt második kötete is. Bár fiatalon meghalt, jelentős képviselője a 19. század végén kibontakozott szimbolista „iskolának” (L’Imitation de Notre-Dame la Lune, Le Concile féerique, Premiers poèmes).
Hugo Gernsback (1884–1967)
luxemburgi–amerikai író, feltaláló, szerkesztő és folyóirat-kiadó, többek között az első sci-fi magazin kiadója.
Sir Thomas Edward Lawrence (Arábiai Lawrence, 1888-1935)
walesi író, katona. Felfedezései, irodalmi tevékenysége és leginkább az 1916-18-as arab nemzeti felkelésben betöltött szerepe miatt Arábiai Lawrence néven közismert. Romantikus, rejtélyes személyisége, kalandos haditettei és szokatlan életvitele révén számos, róla szóló könyv és film hőse lett. Termékeny író volt, kiterjedt és rendkívül terjedelmes levelezést folytatott többek között George Bernard Shaw-val, Edward Elgarral, Winston Churchill-lel, Robert Gravesszel és E. M. Forsterrel. Levelezése halála után több kötetben jelent meg (A bölcsesség hét pillére, Lázadás a sivatagban).
Ruzicskay György (Ruzicska, 1896-1993)
Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész. 1919-től Baráth Móric nagyváradi festőiskolájában képezte magát, majd 1921-1924 között a Müncheni Akadémián tanult. Első önálló kiállítását 1924-ben Nagyváradon rendezte. 1925-ben itáliai, 1927-ben franciaországi tanulmányutat tett, majd Szarvason és Nagyváradon dolgozott. Az 1950-es évek második felétől sokat utazott, hosszabb időt töltött Párizsban, ahol a díjak és a kritikai fogadtatás szerint jelentős szakmai és közönségsikert ért el (Piac, Párizsi este, Orgia).
Orosz Iván (1902-1974)
lapszerkesztő, költő, novellista. Újságírói munkássága miatt 1944 végén a szovjet katonai szervek letartóztatták, majd a Népbíróság négy évi börtönbüntetésre ítélte. Képzettsége révén börtönirodai szolgálatra is beosztották, ekkor lehetősége volt a versírásra is. (Szeretni kell…, Pán hétágú sípján, A költő szót kér).
Barta Barri (Barta Barry, 1911-2003)
magyar származású spanyolországi színész. Karrierje Magyarországon indult, trapéztáncosként és táncosként lépett fel Európa szerte cirkuszokban, produkcióival ismeretséget is szerzett magának. Egy évvel a második világháború befejezését követően úgy döntött szakít a cirkusszal és Spanyolországban színésznek csapott fel. 1949-től kezdett karakterszínészként feltűnni filmekben és televíziós produkciókban (A halott cowboy nem cowboy, Frank Mannata igaz története, Vörös nap).
Soós Lajos (Sabján, 1918-2013)
Jászai Mari-díjas színész. Színművészeti Akadémiát végzett. 1942-től tagja volt a Madách Színháznak. 1943-ban a Majális című film egyik főszerepét, Juhász Istvánt alakította, de később is sokat filmezett. A háború után 1949-től a Magyar Színházban és a Pesti Színház-ban kezdte pályáját. 1950-től az Ifjúsági Színházban játszott, 1957-től a József Attila Színház tagja volt. 1984-től a Népszínház, Józsefvárosi Színház illetve a jogutód Budapesti Kamaraszínház művésze (Föltámadott a tenger, Sári bíró, Le a cipővel!).
Rajna Mária (1919-2008)
Aase-díjas színésznő. Színésznőként 1948-ban végzett a Filmművészeti Iskolában. 1948-tól az Úttörő Színház, 1950-től a Honvéd Színház illetve a Magyar Néphadsereg Színháza szerződtette. 1952 és 1955 között a kecskeméti Katona József Színházban szerepelt. 1957-től két évadot a győri Kisfaludy Színházban töltött. 1959-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1962-től a Tarka Színpad művésze volt. 1970-től nyugdíjba vonulásáig az Állami Déryné Színház művésze volt (A csillagszemű, Roncsfilm, Hamvadó cigarettavég).
Gencsy Sári (1919–2008)
opera-énekesnő (szoprán). Az 1944–45-ös évadban operettekben szerepelt szülővárosa (Ohat) színházában. Ezután Budapesten folytatta tanulmányait a Zeneakadémián, az Operaházban 1948-ban debütált. A színpadtól 1975-ben vonult vissza. Elsősorban koloratúrszoprán és szubrett szerepeket énekelt. Nyugalomba vonulása után szinte haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem énektanáraként tevékenykedett.
Charles Bukowski (Henry ~, 1920–1994)
német származású amerikai költő, író. Termékeny író volt, több ezer költeményt, több száz novellát és hat regényt jegyez; több mint ötven könyve jelent meg nyomtatásban. Rendszeresen emlegetik a skid row (nyomornegyed) koszorús költőjeként. Stílusa nagy hatással volt kortársaira, akik gyakran utánozták azt (Tótumfaktum, A semmitől délre, Macskák).
Uray Géza (1921-1991)
orientalista, nyelvész, tibetológus. Pályafutása kezdetekor nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott, de később munkássága a korai tibeti történelem és a Dunhuangban tanulmányozott szövegek feldolgozása terén lett jelentős (Kelet-Tibet nyelvjárásainak osztályozása, A magyarországi nyelvtudomány bibliográfiája).
Dávid Katalin (1923-2023)
Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 21 éven keresztül a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián az ikonográfia- és a tipológia egyetemi tanáraként dolgozott. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven (Egy keresztény értelmiségi Európára néz, Bibliai jelképek kézikönyve, Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája).
Barlay Zsuzsa (1933)
Liszt Ferenc-díjas oratóriuménekes, operaénekes (alt, mezzoszoprán), érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. 1949 és 1957 között elvégezte a Bartók Béla Zenei Gimnázium és Konzervatórium ének tanszakát. 1952–1959 között a Magyar Rádió kórusában énekelt, majd 1961-ig a Filharmónia szólistája, 1961-től pedig a Magyar Állami Operaház magánénekesnője volt. Operaénekesi pályafutása mellett azonban hangverseny-énekesnőként is keresett volt, főleg oratóriumok altszólóinak éneklésével vált ismertté.
Pierre Richard (Richard Defays, 1934)
francia színész, filmrendező. 1967–től filmezett. 1970–től rendezett és írt forgatókönyveket. Yves Robert-től kapta első főszerepét az 1968-as A boldog Alexander című vígjátékban. Francis Veberrel való találkozása adta az ötletet, hogy komikus kettőst alakítson Gérard Depardieu-vel (Magas szőke férfi felemás cipőben; Ahová lépek, ott fű nem terem; Négybalkezes).
Diana Wynne Jones (1934-2011)
angol író, leginkább ifjúsági szerzőként ismert. A hetvenes évek elejétől publikál, de az igazi sikert csak a Chrestomanci-krónika első kötete, a Charmed Life (Varázslatos élet) hozta meg a számára: 1977-ben megnyerte vele a The Guardian gyerekkönyvekért járó díját (A vándorló palota, A trónörökös, A Merlin-összeesküvés).
Bruce Beresford (1940)
Oscar-díjas ausztrál filmrendező. A reklámszakmában dolgozott. 1960–1975 között főként rövidfilmeket, majd Ausztráliában és Olaszországban operákat is rendezett. 1961-ben Angliába ment. 1966–1971 között a Brit Filmintézet gyártásvezetője volt. 1971 óta játékfilmrendező (Bádogváros, Miss Daisy sofőrje, Az utolsó tánc).
N. Szabó Sándor (1944-2011)
színész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. A Színművészeti Főiskolán két évig tanult. 1964-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd az Állami Déryné Színházban játszott. 1969-1971 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1971-1973 között ismét az Állami Déryné Színház színésze volt. 1973-tól haláláig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt.
Sas István (1946-2018)
Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész. Nyolcszoros cannes-i díjnyertes. 1965–1974 között a Magyar Televíziónál operatőr, majd a Mafilm dramaturgja lett. 1989–2000 között a Filmiroda Rt. stúdióvezetője. 2000–2002 között a Magyar Televízió szórakoztató-közéleti igazgatója volt. Több mint 2000 reklámfilm írója és rendezője.
Novák János (1952)
Jászai Mari-díjas rendező, zeneszerző, gordonkaművész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1973-ban gordonkatanári diplomát szerzett. 1972-től a 25. Színházban, a Thália Színházban, a Madách Színházban több darab zeneszerzője volt. 1975-1976 között a müncheni Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1977-1992 között a Radnóti Miklós Színház zenei vezetője volt. 1992-től Kolibri Színház igazgató-rendezője. Színdarabokhoz, filmekhez, televíziós műsorokhoz szerzett zenét. Jó néhány gyerekszínházi produkció rendezése fűződik a nevéhez.
Bodansky György (1953)
író, újságíró, szerkesztő, dramaturg, rendező. Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán 1979-ben, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola színháztörténet-dramaturgia szakán végzett 1985-ben. Szerzői álneve: Andrew Beard (Az elhagyott sziget, Bankrablók a fedélzeten, A múmia éjszakája).
Vincent Curatola (1953)
olasz származású amerikai színész, zenész. Legismertebb szerepe Johnny Sack, az HBO Maffiózók című sikersorozatának hideg, ravasz és láncdohányos New York-i maffiavezére. Énekesként a Chicago rockegyüttessel több alkalommal koncertezett együtt.
James Cameron (James Francis Cameron, 1954)
háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Az 1980-as évektől forgat egész estés játékfilmeket. Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Terminátor című futurisztikus akciófilmje tette világhírűvé. Alkotásai világszerte igen sikeresek voltak. Pályafutása csúcspontját a Titanic című produkcióval érte el, amely 11 Oscar-díjban részesült. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Terminátor, Titanic, Avatar).
Angela Evelyn Bassett (1958)
kétszeres Golden Globe-díjas amerikai színésznő és filmrendező. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Ovizsaru, Zöld Lámpás, Támadás a Fehér Ház ellen).
Dévényi Ildikó (1960)
színésznő, koreográfus. A pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatán érettségizett, majd 1978-tól a Győri Balett tagja lett. 1980-tól már a győri Kisfaludy Színház színésznőjeként lépett színpadra. 1982-től a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1999-től szabadfoglalkozású színművésznő. Koreográfiákat is készít.
Böszörményi Zsuzsa (1961–2021)
Balázs Béla-díjas filmrendező. 1984–1988 között a Magyar Filmintézetben dolgozott. 1987–1991 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt dokumentumfilm-rendező szakon. 1991-ben készített vizsgafilmje, az Egyszer volt, hol nem volt… elnyerte Los Angelesben a legjobb külföldi filmnek járó diák-Oscar díjat (Szívzűr, Vörös Kolibri, Hosszú utazás).
Steve Carell (Steven John Carrell, 1962)
Golden Globe-díjas amerikai színész, humorista, filmproducer, forgatókönyvíró és filmrendező. Filmes pályafutása leginkább vígjátékokban kezdődött. 2005 és 2013 között futó szituációs komédiákban alkalmanként produceri, forgatókönyvírói és rendezői feladatokat is ellátott. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Huncutka, Evan, a minden6ó, Zsenikém – Az ügynök haláli).
Horváth Lajos Ottó (1963)
Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1985 és 1989 között végezte el. A főiskola után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött 1991-ig, majd több évnyi szabadúszás után 2006-tól volt a debreceni Csokonai Színház, 2010 és 2013 között Magyar Színház, majd 2013-2024 között a Nemzeti Színház társulatának tagja. Színpadi szerepei mellett filmekben is látható (Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Üvegtigris, Viharsarok).
Ulrich Gábor (1967)
Balázs Béla-díjas animációsfilm-rendező, képzőművész. Felsőfokú tanulmányait a Kecskeméti Főiskola Vizuális Nevelés Szakán, a Iparművészeti Egyetem tipográfusképzőjén, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében és a Budapesti Metropolitan Egyetem Médiaművészeti Intézetében végezte. Munkáinak középpontjában az emberi test organikus struktúrái állnak, a formanyelvi kísérletek képzőművészeti látásmóddal párosulnak.
Mészáros Tamás (1974)
színész. 1992-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1996-2001 között a Szegedi Nemzeti Színház, 2001-2002 között a kecskeméti Katona József Színház, 2002-2004 között a Soproni Petőfi Színház, 2004-2007 között a Radnóti Színház tagja volt. Később a Kolibri Színház tagja lett.
Taika Waititi (1975)
Oscar- és BAFTA-díjas új-zélandi színész, rendező, humorista. Az apja maori, az édesanyja orosz származású. Legismertebb alakítása Korg a Marvel-moziuniverzum filmjeiben. Elsőként a 2017-es Thor: Ragnarök című filmben tűnt fel, ezt követte a Bosszúállók: Végjáték.
Farkasházi Réka (1977)
színésznő, műsorvezető, színház- és drámapedagógus, szinkronszínész. Érettségije után felvették a Gór Nagy Mária Színitanodába. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művelődésszervező szakos diplomát szerzett, a Veszprémi Pannon Egyetemen színház- és drámapedagógusként végzett 2013-ban. Az eltelt években több száz koncertet adott zenekarával az ország számos pontján.
Ezen a napon halt meg:
Andrew Marvell (1621-1678)
angol metafizikus költő. Már 12 éves korában beiratkozott a cambridge-i Trinity Főiskolába, és 18 évesen már megszerezte az alapdiplomát. Európában utazgatott egészen 1646-ig, miközben Angliában dúlt a polgárháború 1642 és 1647 között. Első költeményeit még latinul és görögül írta cambridge-i diákként.
Wanda Alexandra Landowska (1879-1959)
lengyel csembaló- és zongoraművész, zenepedagógus. Hangversenyei, felvételei, pedagógusi tevékenysége és írásai nagy szerepet játszottak abban, hogy a csembaló újra népszerűvé vált a 20. század első évtizedeiben.
Umberto Boccioni (1882-1916)
olasz festőművész, szobrász, a futurizmus vezető művésze és teoretikusa. Velencében tanulmányokat kezdett a Képzőművészeti Akadémián, majd 1907-ben Milánóba költözött. Közben persze festett, kereste azt az utat, amely rövidesen logikusan vezetett el a futurista művészethez (A felemelkedő város, Szimultán látványok, Egy palack kibontakozása a térben).
Lugosi Béla (Blaskó Béla Ferenc Dezső, 1883–1956)
színész, Drakula gróf, a vámpír alakjának megformálása révén vált világhírűvé és a klasszikus horrorfilmek sztárjává. Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Kósa György (1897–1984)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, érdemes és kiváló művész. Már gyerekként elkezdhette zenei tanulmányait. Zongoratanárnője hétéves korábban bemutatta Bartók Bélának, aki azonnal felfigyelt tehetségére. 1905-től 1916-ig a Zeneakadémián tanult. Diplomája megszerzése után, 1916-ban a budapesti Operaház korrepetitora lett. 1917-től zongoraművészként hangversenyezett. A klasszikus zene széles műfaji területein alkotott: kilenc szimfóniát, nyolc vonósnégyest, nyolc operát, nyolc balettet, huszonöt oratóriumot és kantátát, három misét, számos kamara-, kórus- és szólóhangszeres művet stb. alkotott, de dalai is művészetének fontos vonulatát jelentik.
Margaret Mitchell (Margaret Munnerlyn Mitchell, 1900-1949)
Pulitzer-díjas amerikai írónő. Leghíresebb, sokáig egyetlen fennmaradt művének hitt regénye az 1936-ban megjelent Elfújta a szél, amelyen tíz évig dolgozott és amely egy csapásra világhírűvé tette. Regényének filmváltozatában olyan híres és tehetséges színészek játszottak, mint Vivien Leigh, Clark Gable, Leslie Howard és Olivia de Havilland.
Luigi Zampa (1905-1999)
olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Noha művészi pályafutása már a második világháború előtt elkezdődött, pályája csak a háború után teljesedett ki. A neorealizmus képviselőjeként szerzett nevet magának, de később rendezett néhány könnyedebb, pusztán szórakoztató célzatú mozgóképet (Vad ágyak, A római lány, Harangok).
Bálint György (1906-1995)
színész, rendező, színházigazgató. 1927-ben végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában. 1935-től 1938-ig a Belvárosi Színházban játszott. A háború után 1946–48-ban a Madách Színház színész–rendezője, Hont Ferenc távozása után főrendezője lett. 1949–51-ben az Ifjúsági és a Vidám Színházban dolgozott és tanított a Színművészeti Főiskolán. 1951-ben a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki (A tanú, Aranyborjú, Kék Duna keringő).
Stewart Granger (James Lablache Stewart, 1913–1993)
brit színész, aki Európában és az 1950-es években Hollywoodban is sikereket ért el, főleg romantikus és kalandfilmek pozitív hősének szerepében. A Karl May műveiből készült kalandfilmek rendszeres főszereplője volt, Old Surehand alakítójaként (Salamon király kincse, Irány Alaszka!, Vadlibák).
Renata Scotto (1934-2023)
olasz opera-énekesnő (szoprán) és operarendező. Milánóban tanult énekelni, tizenkilenc éves korában debütált 1952-ben. Már 1957-ben ismert volt Olaszországban és még ebben az évben két napig Maria Callast helyettesítette a La Scala Edinburghban, hatalmas sikerrel, amelynek köszönhetően nemzetközi sztár lett. 1965-ben debütált a New York-i Metropolitan Operában, ahol 1987-ig 319 előadása volt. 1986 óta operarendezéssel is foglalkozik. 2011-én megkapta a Met Legendák-díjat.
Peter Fonda (Peter Henry Fonda. 1940-2019)
amerikai színész, rendező, Oscar-díjas forgatókönyvíró, producer. 1961-ben debütált a Broadwayn. Több nagysikerű filmen játszott, sokszor nyűgözte le közönségét. 1971 -ben rendezte első nagyjátékfilmjét, A bérmunkás címmel (Szelíd motorosok, Menekülés Los Angelesből, Faterok motoron).
