Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Ritka ajándék Archívum
  • Báró és lovag − Sir Andrew Lloyd Webber Archívum
  • Operál az Opera – Vivaldi: Farnace Archívum
  • „Népi dallamokkal bánni tudni…” Archívum
  • Már megint szingli Archívum
  • Macbeth az Operában Archívum
  • Georg Friedrich Händel Archívum
  • Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós Archívum

Csácsumi, csőváz, Csókolom, pókmajom!

Posted on 2023.06.28.2025.11.07. By admin Nincs hozzászólás a(z) Csácsumi, csőváz, Csókolom, pókmajom! bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2008]

Szerző: a helyiség kalapácsa

Ezúttal a Csodaceruza könyvekből Kárpáti Tibor kötetét mutatjuk be, mely a köszönés 32 módját írja le és ecseteli színesen ugyanennyi oldalon. A Csókolom, pókmajom! című jópofa kiadványba belelapozva nem kell különösebben éles szem ahhoz, hogy megállapíthassuk, ez megint nem egy szokványos gyerekkönyv. A kommunikáció egyébként néha nagyon nehéz ösvényeire könnyed kézzel, viccesen vezet el, illusztrálva, mennyi jó és rossz lehetőségünk van embertársaink meg- és leszólítására.

Szervusz, szerbusz, szia, majd ciao, csá, csácsumi, csá csumi csá
A Google kereső 2090 találatot adott (letöltés ideje: 2008. május 25.) a csácsumi köszönésre, de keresési javaslatként a csá csumi formát ajánlotta: erre 20 300 a találat, további internetes változatok egy témára: csá, csumi; csá-csumi-csá; csá csumi csá stb. (Az „eredeti” ciao a magyar nyelvű oldalakon 202 000-szer fordul elő.)
Ugyanitt, ha a kályhától indulunk el: a szervuszra 219 000, a szerbuszra 35 900, a sziára 9 210 000 a találat.

A servustól a csá-csumi-csáig

Sok víz lefolyt azóta a Tiberisen, hogy általánosan használták a servus humillimus (eredeti jelentése: ’a legalázatosabb szolgád [vagyok]’) köszönési formát. Ez a bizalmas üdvözlés később lerövidült: szervusz, szerbusz, szia lett belőle. A köszönés megmaradt ugyan, mára szinte konzervatív érintkezési móddá vált, de az ókori forma eredete a latinos műveltség térvesztésével párhuzamosan lassan homályba vész, sokan már nem is tudják, miből ered, s a magyarított változatok (pl. legalázatosabb szolgája) is kivesztek a társadalmi változások folytán. De jöttek helyükbe mások a horizont kitágulásával és az utazási lehetőségek megszaporodásával. Ciao, hello, tschüss, bonjour – mindegyiknek más az íze, hangulata; átvételükkor kezdetben kötöttebb volt a használatuk, például a ’viszlát’ értelmű formát távozáskor illett használni, ma már általános üdvözlésként épültek be a magyar köznapi használatba is, sokszor fittyet hányva eredeti használati módjukra – az angol hello például csak találkozáskor használatos, nálunk viszont távozáskor is használják, ami külföldieknek meglehetősen mulatságos. Ma már aligha, illetve ritkán pukedliznek, paroláznak, emelnek kalapot az emberek, ám egyre több uniformizált köszönési mód van terjedőben. Hogy ez jó vagy nem, azon lehet vitatkozni, de tény, hogy számos, eredetileg igen eltérő köszönési mód uniformizálódott, kapott más fazont, rövidült, alakult át, terjed el vagy veszett ki.
Erre a folyamatra is rávilágít Kárpáti Tibor könyve, mely minden oldalon egy humoros, vidám köszönési változatot ír le és illusztrál. A régi formáktól („Ég áldja, kék bálna!”, „Isten vele, pele!”) a legújabbakig („Háj, harkály!”, „Csumi, pumi!”) variálja a köszönést mosolyt fakasztó, olykor idétlen, minimalista, de mindig nagyon humoros rajzokkal. Az illusztrációk legalább olyan színesek, mint a köszönési formák. A Csókolom, pókmajom! a Magyarországon sokáig hiányolt, másutt már rég általánossá vált picture book mintapéldája lehetne. És a kötet vigyort fakasztó voltán túl a mesélőnek lehetőséget ad arra is, hogy a köszönés illemtani részére is rávilágítson: finoman rávezesse a gyermeket arra, hogy a Mi a pálya? nem a legjobb üdvözlési forma a szomszédban lakó nyugdíjas, sétapálcával járó és monoklit hordó Rezső bácsinak, vagy ne csőváz!-zal üdvözölje egyébként szeretett és tisztelt óvó nénijét, bár némelyikük szerintem erre már fel se kapja a fejét. A kötet kapcsán el lehet mesélni akár a gyereknek a köszönési módok változását, hogyan lett például a legendás Puskás Tivadar-i izgatott Hallod, hallod?-ból a hallózás, majd a halló köszönés. Unikális kiadvány.
Kárpáti Tibor: Csókolom, pókmajom!

Csodaceruza [Budapest, 2007]
Kötött
ISBN: 978963622219

Fülszöveg

A gyerek számára semmi sem lehetetlen. Az ifjú lélek belát, belelát, felfedez és ráérez. Az állat, animal, a latin „anima” lélek szóból… nem alantas, hanem a legcsodálatosabb valami, mint a jóindulatú, nyitott, kíváncsian játékos gyerek. Az állatok érdeme, hogy szótlanul viselnek el minket, akik valójában megtagadjuk őket. Annak, aki nem tudta volna, most Tibor éles rálátással megmutatja, hogy valójában köszönni is szoktak nekünk, de mi ezt nem vettük soha észre. Nem is csoda, ha a kommunikáció elakadt velük a kezdet kezdetén. Mint kiderül, az állatok udvariasak, és ha nem fogadjuk a köszönésüket, nem fognak beszélgetésbe elegyedni velünk… Így aztán a titkuk máig az övék. Az első lépés: udvariasan köszönni, és tán akkor megnyílik a kapu!
Kárpáti „tea bee”, illustrateur jeunesse, a vizuális káosz jelen korszakában a legkevesebb komplikációval elért legeredményesebb minimalista telitalálat. Új abszurd felkiáltójel. A pont nála ha útnak indul, a saját nézőpontját összekötő legrövidebb szakasz. Sztoikus minimalizmusa már-már az űr határát súrolja. Elgondolkodtató és egyben szórakoztató. Örkény és Réber abszurditását idéző, éles szemű vizuális kalauz a posztmodern után mint kezdet…. Hidegen tálalva, de melegen ajánlva.

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Dzsesztetés – „ő el tudja játszani az Ornithologyt”
Next Post: Csapó, Szőllősy, Beethoven – Csalog

Related Posts

  • V-re hulló krizantémok Archívum
  • Miklósa Erika és vendégei gálakoncertje Archívum
  • Kelemen Barnabás, Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok Archívum
  • Richard Wagner – Bayreuth varázslója Archívum
  • A Körös–Maros Nemzeti Park Archívum
  • Kimmie Rhodes: Walls Fall Down és Michel Camilo: Spirit Of The Moment Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Bruckner nyomában
  • Kamarazene és nagyzenekar
  • Rekviemek időszaka
  • Eötvös és Krasznahorkai
  • A Répakirály tündöklése és bukása

Legutóbbi hozzászólások

  1. Kétszer kettő szerzője Kamarazene és nagyzenekar – papiruszportal.hu
  2. A mi lányunk szerzője News
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  • Ki kicsoda? Archívum
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában Archívum
  • November 19. Naptár
  • Felipe Fernández-Armesto: A középkor történeteAlternatív világtörténet Archívum
  • Légtornász örvénylő mélységek felett Archívum
  • Linn Ullmann: Áldott gyermek Archívum
  • Egy különleges hang Archívum
  • Elgar, Kreisler és a hegedűverseny Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme