Tinta-könyvbemutató: a búbos vöcsöktől a paradoxonig
a papiruszportal.hu archívumából [2012]
Szerző: PP
A már több mint 300 címet megjelentető Tinta Könyvkiadó bemutatóján jártunk március 27-én az MTA Nyelvtudományi Intézetében. A könyvműhely 5+2 új kötetéről esett szó: francia nyelvű elméleti munkáról, az Élőnyelvi Konferencia lejegyzett, szerkesztett anyagáról, praktikus ellentétszótárról, Madárnévkalauzról, gyakorlati tudnivalókat sorjázó újságírástankönyvről, valamint a hamarosan megjelenő rövidítésszótárról és a Régi szavak szótáráról.
Mostan színes Tintákról áll módomban írni. Kosztolányit többször is megidézték a bemutatón, így nem is távoli a citálása. A Tintára a Magyar szókincstár megjelentetésekor (1998) figyeltem föl. A nyelvészet területéről azóta is olyan szótárakkal, kézikönyvekkel és érdekes, mindenki által forgatható, jó értelemben vett népszerűsítő kiadványokkal rukkolt elő, ami rokonszenvessé tette-teszi. Nem épít székházat magának, azóta is egy Kondorosi úti lakásban van a főhadiszállása, viszont sok „nagy” kiadóval ellentétben élénk interakciót folytat az olvasókkal – lélegzik, mondanánk rá, ha a parafa dugótól megszabadított bor vagy hólyagban érlelt juhtúró lenne. Igyekszik nemcsak a szakmának, hanem az átlagolvasónak is szellemi betevőt nyújtani. A nyelvészetnek azt az oldalát is megmutatja a szakmán túl, ami érdekes, amin nem kell elaludni, mint néhány, kevésbé érdekfeszítő nyelvészeti szemináriumon tettük annak idején. Kiss Gábor kiadóvezető tegnap azzal fejezte be a bemutatót, hogy nem a makói hagyma, a szürke marha vagy a kalocsai paprika a legnagyobb hungarikum, hanem a magyar nyelv – és ebben teljes mértékben egyetértünk.
A nóvumok
Temesi Viola (főszerkesztő): Magyar ellentétszótár
Ellentétes jelentésű szavak szótára
Kötött, 316 oldal, B/5
ISBN 978 615 5219 02 3
A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 22. kötete
A könyvet Kemény Gábor nyelvész méltatta közérthetően, szellemesen. Kiemelte, hogy először született magyar nyelvű ellentétszótár (például francia nyelvű nincs), 13 700 vastag betűs címszót tartalmaz, címszavanként átlagosan 3,5 ellentétpárral. (Részletek hamarosan, önálló cikkben, és játékot is szervezünk, melyen három kötetet sorsolunk ki!)
Daniss Győző: „Újságíróiskola”
Gyakorlati útmutató
Kartonált, 168 oldal, A/5
ISBN 9786155219030
Kelen Károly (Népszabadság) újságíró, az egyik fejezet szerzője mutatta be az Ékesszólás kiskönyvtára 19. kötetét. A vehemensen elővezetett témában – tárgya nem csupán a kötet, hanem a mai magyar újságírás helyzete volt – a nagy vonalakkal igen, de nem minden megállapításával értettünk egyet. (A kiadványról hamarosan, önálló cikkben!)
Simonffy Zsuzsa (főszerkesztő): Le paradoxe et ses usages
Actes du colloque international des 21, 22 et 23 mars 2007 Département d’études francophones de l’Université de Pécs
Kartonált, B/5, 234 oldal
ISBN 978963990232
A Tinta nem csupán népszerű és hasznos kézikönyveket, ismeretterjesztő műveket, hanem hardcore nyelvészeti szakkönyveket is kiad. Ezúttal a paradoxonokról jelent meg egy tanulmánykötet franciául, ami önmagában is dicséretes. A kötet egyik fele ráadásul nem csupán a szűken vett nyelvészettel foglalkozik, hanem kirándul az irodalomtudomány és más diszciplínák felé is. Mint egykor nyelvészetet (el)hallgatónak (ez már paradoxon?) Simonffy Zsuzsa főszerkesztő szakszerű bemutatójának szakszavait értenem kellett volna, de ezek a terminusok már árkon-bokron túl vannak számomra. Elég hamar elvesztettem a fonalat, így az olvasó is jobban jár, ha a fülszöveget másolom ide:
Vajon hogyan reagálunk a paradoxonokra a mindennapi életben és a művészetben?
Miként vagyunk képesek befogadni a paradoxális szóhasználatot? A paradoxonok megkérdőjelezhetik-e a doxát?
A kötetben szereplő cikkek ezekre a kérdésekre keresik a választ, s elsősorban az eddig fel nem tárt nyelvészeti, szemiotikai, pragmatikai, interakciós és esztétikai dimenziók számbavételével a meglévő kategóriák újragondolására késztetnek bennünket.
A kötet alapgondolata az, hogy a nyelvészet központi szerepet játszik a paradoxonok leírásában, s ez a leírás ugyanakkor a többi diszciplína számára lényeges eszközt jelenthet saját kérdésfelvetéseiknek a megfogalmazásához.
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 136. tagja
Jakabb Oszkár: Madárnévkalauz
A Kárpát-medence madarainak névkalauza
Kötött, 212 oldal, B/5
ISBN 9789639902985
A kötetet Rácz János, a 2011-es Arany Penna díjas, a Növénynevek enciklopédiája szerzője méltatta (nem volt jelen, felolvasták az írását). Kiemelte, hogy Jakabb nem nyelvész, hanem ornitológus, az egyik legnagyobb itthoni madártani magánszakkönyvtár birtokosa, így ha nyelvészeti fogásokat esetenként lehet is találni a munkán, úttörő a kezdeményezés, az első ilyen jellegű, nagyon alapos magyar szakmunka, melyben a magyar madárnevek hibátlan leírása található (latinul és angol nyelven is szerepelnek). Nem utolsósorban az ornitológusnak a nyelvészekkel szemben megvan az az előnye, hogy minden szócikk esetében tudja, miről ír. Mondhatnánk mi szarkasztikusan: nem más tollával ékeskedik. (A kiadványról hamarosan, önálló ajánlóban!)
Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán, Márku Anita (szerkesztő): Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok
A 16. Élőnyelvi Konferencia anyagai
Kartonált, 488 oldal, B/5
ISBN 9789639902947
A Tinta első, vékonyka kiadványába 1996-ban épp egy kárpátaljai (a 8.) Élőnyelvi Konferencia anyagát sűrítették, melyet Kiss Gábor a most is megjelent Csernicskó Istvánnal (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese) szerkesztett. Most pedig, az újabb kárpátaljai konferencia újból egy zöld kötetet hozott ki a kiadó. Az egyik szerkesztő, Karmacsi Zoltán szólt néhány szót a konferenciáról is, amelyen rekordszámú résztvevő volt, s hetven előadást tartottak (öt szekcióban és egy műhely keretében).
Az 1988-ban indult Élőnyelvi Konferenciák sorozata az első olyan tudományos kezdeményezés volt, amely a határon inneni és túli nyelvészeket együtt, egy fórumon szólaltatta meg a találkozás és együttműködés szándékával. A 16. Élőnyelvi Konferenciát a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete rendezte 2010 szeptemberében. A 16. Élőnyelvi Konferencia témája a nyelvi mítoszok, ideológiák, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok köré szerveződött. A 21. századi Európában egyre többet hallunk a globalizációról, a határok légiesítéséről, a multikulturalizmusról, a jogállamiságról, a demokráciáról és az emberi jogokról, az államok jelentős része kiemelt figyelmet fordít polgárai nyelvi jogainak szabályozására. S bár a nyelvi emberi jogok iránt fokozatosan nő a figyelem, a nyelvpolitikát és a nyelvi jogok gyakorlati alkalmazását gyakran tudománytalan nyelvi mítoszok, nyelvészeti kérdésekben laikus politikusok és értelmiségiek által támogatott ideológiák határozzák meg. A kötet célja, hogy a konferencián elhangzott előadások közlésével közelebb vigyen a valós helyzet feltárásához, az ideológiák és mítoszok leleplezéséhez. Ezzel talán nemcsak a nyelvészek, hanem a szélesebb közvélemény és a politikusok figyelme is a nyelvi tolerancia, a nyelvi emberi jogok felé irányulhat, hogy nyelvi, nyelvpolitikai kérdésekben a döntéshozók tájékozódhassanak a szakértők álláspontjáról, mielőtt a nyelvhasználatot, a nyelvi emberi jogokat befolyásoló nyelvtörvényeket alkotnak.
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 130. tagja
*
A kézzel fogható könyvek után Kiss Gábor két érdekes-hasznos kiadványt harangozott be, ma kerül nyomdába és két hét múlva jelenik meg a Tinta rövidítésszótára (Rövidítések enciklopédiája), melyben 12 ezer (7 ezer idegen, 5 ezer magyar nyelvű) régi és új rövidítés feloldása, szakterületi besorolása és magyarázata szerepel (ez utóbbi újdonság a magyar nyelvű könyvpiacon).
Hamarosan napvilágot lát a Régi szavak szótára is. 19 500 szócikket tartalmaz majd, nem lesz „homogén”, hiszen a mai nyelvből már teljesen kiveszett „apolgat” (’csókolgat’) ugyanúgy benne lesz, mint például a „koporsó”, melynek mára megváltozott a jelentése (’láda’ volt régebben), vagy a „komorna”, mely a fiatalok számára a modern korban nem mond semmit. (A cikk címe tehát nem egy Police-lemez, mint a Zenyatta Mondatta.)
Summa summarum a Tinta újra izgalmas kötetekkel jelentkezett, és ezt a jó szokását továbbra is megtartja.
