Névnapok: Ferenc, Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabríciusz, Fabríciusz, Filip, Fülöp, Gujdó, Izidor, Izidóra, Izor, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Kalliszta, Majlát, Mályva, Mirandella, Mirandola
Események:
868 – erre a dátumra datálódik a Gyémánt szútra (Vadzsraccsédiká Pradzsnyápáramitá-szútra, avagy Vadzsra 
bölcsesség tökéletessége szútra), a világ legrégebbi épségben fennmaradt és keltezett nyomtatott könyve (szanszkritból fordított kínai nyelvű tekercs). A XX. század elején Stein Aurél a tunhuangi kéziratok között találta meg.
1812 – a keringő bevezetése az angol báltermekbe; egyesek undorítónak és erkölcstelennek tartják.
1924 – költészeti Pulitzer-díjat kapott Robert Frost a New Hampshire: A Poem with Notes and Grace Notes című kötetéért.
1927 – megalakult az Oscar-díjakat odaítélő amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS).
1931 – Berlinben bemutatják M – Egy város keresi a gyilkost, Fritz Lang első hangos filmjét Peter Lorre főszereplésével.
1942 – megjelenik William Faulkner Eredj, Mózes című novellagyűjteménye.
1950 – Eugene Ionesco első abszurd darabja, A kopasz énekesnő premierje Párizsban.
1969 – megalakul a Monty Python brit komikus társulat, amely Graham Chapmanből, John Cleese- ből , Terry Gilliamból, Eric Idle-ből, Terry Jonesból és Michael Palinból áll.
1981 – Andrew Lloyd Webber Macskák (TS Eliot műve alapján) című musicalje a londoni West End-i New London Theatre-ben (8,949 előadásra kerül sor később).
1997 – a Deep Blue szuperszámítógép legyőzi Garri Kaszparovot a visszavágó utolsó játszmájában, így ő lett az első számítógép, amely klasszikus mérkőzésen legyőzött egy világbajnok sakkozót.
2015 – Picasso Az algériai nők (utolsó, „O” változat) műalkotása rekord áron, 179,3 millió dollárért kelt el a New York-i Christie’s-nél.
Megszületett Salvador Dalí (Salvador Dalí i Domènech, 1904-1989) katalán festőművész.
A modern művészet sajátos személyisége volt. A szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. Dalí nagyon korán kezdett nyitni a festészet felé, ugyanis 8 évesen rendezte be első műtermét, amire a családi ház padlásán található mosókonyha szolgált. Első és egyben legrégebbi munkái 1914-re datálhatóak, melyek kisebb akvarellek és főként tájképtanulmányok voltak szülőhelye környékéről. 1925 novemberében megnyílt első saját kiállítása. 1926-ban élete óriási élményeként először járt Párizsban, ahol áprilisban első útja rögtön Picassóhoz vezetett. 1940-ben, a német csapatok Burdeosba érkezésének hírére a festő feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba. 1980-ban bemutatták retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt. 1981-ben megkapta Katalónia Aranymedálját. Az extravagáns, mindenben a különcséget kereső Dalí igyekezett olyan képeket alkotni, amelyek meghökkentik, sőt megbotránkoztatják a nézőt, s a szemlélő ráadásul nem is tud mit kezdeni az eléje táruló látvánnyal (Szent Antal kísértése, Elfolyó idő, Az új ember születését figyelő geopolitikai gyermek). ––> „Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.”
Meghalt Douglas Adams (1952-2001) angol író, költő.
Legismertebb műve a Galaxis útikalauz stopposoknak, mely 1978-ban indult útjára, mint a BBC rádiós komédiája, majd később egy öt könyvből álló „trilógiává” nőtte ki magát, mely több mint 15 millió példányban kelt el az író életében, ezt követte egy televíziós sorozat, rengeteg színpadi mű, képregények, egy számítógépes játék, és 2005-ben egy játékfilm ugyanezen a címen. Hozzájárulását a brit rádiózáshoz az angol Radio Academy azzal jutalmazta, hogy beválasztotta hírességeinek csarnokába. Minthogy nehezen tudott pénzt csinálni vicceiből és történeteiből, egy sor különleges munkát vállalt, mint kórházi mindenes, istállóépítő és csirkeól-takarító. Volt biztonsági őr egy katari családnál, akik az olajból gazdagodtak meg. Az állatok és a környezetvédelem nagy barátjaként is ismert, emellett a gyors autók, kamerák, és az Apple Macintosh szerelmese volt. Rajongói az ő emlékére szervezik meg minden évben május 25-én a törülközőnapot (Vendéglő a világ végén, Viszlát, és kösz a halakat!, A kétség lazaca). ––> Ne ess pánikba! – Törülközőnap
Ezen a napon született:
Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820)
költő, író, hagyománygyűjtő. A Hol-mi köteteinek számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először magyar tengernek. Mint országosan ismert költő az 1780-as évektől levelezett Kazinczy Ferenccel. Csokonai Vitéz Mihályt is barátságába fogadta, elsőként ismerte fel költői nagyságát. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte. Röpiratban szállt síkra a nők egyenjogúságáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Amikor németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút (Magyar ódák, avagy Énekek; Dunántúli verseskönyv; A’ magyar nyelv’ dialectusairól).
Johann Peter Hebel (1760-1826)
német költő, író. Sikeres munkáit természetes humor és egészséges észjárás jellemzik, ez teszi megfoghatóvá, hogy szűkebb hazájában, az alemannok között (Svábországban, a Rajna kanyarulatánál), akiknek nyelvjárását is használta. Tartalmukat e költemények a természetből, a póréletből merítik, az egyszerű jeleneteket Hebel valódi művészettel tudta költői színvonalra emelni (Kincses szekrény, Kincsesládikó).
Jean-Baptiste Carpeaux (1827–1875)
francia szobrász, festő és rézkarcoló, a 19. századi francia szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége. Mind szobraiban, mind festményeiben jelentkeznek dinamikus és érzelmi túlfűtöttségről tanúskodó ábrázolásai és a klasszicizmus kötöttségeivel való birkózás. Legkiválóbb fő műve az első párizsi operaház homlokzatát díszítő épületszobra, a Táncoscsoport, amely túláradó formáinak mozgásával szinte megbontja az architektonikus egységet. Festészete is az új művészeti ideáktól áthatott, de az e műfajban produkált teljesítménye elmarad szobrászati munkásságának eredményei mögött (Allegorikus épületszobor, Flora diadala, Szökőkút-szoborcsoport).
Pauler Gyula (1841-1903)
jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár első főlevéltárnoka. 1874. október 14-én országos levéltárnoknak nevezték ki, ugyanakkor a külföldi levéltárak szervezetének tanulmányozására is kiküldték. 1875-ben tért vissza és kidolgozta az Országos Levéltár szervezetét és ügykörét, hozzáfogott annak újjáalkotásához. Történészként kezdetben a Wesselényi-féle rendi szervezkedéssel, később az Árpád-kori történelemmel foglalkozott. Egyik legjelentősebb műve, a Magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt 1893-ban jelent meg.
Rajnai Gábor (Joanovics, 1885–1961)
színművész, érdemes művész. A középiskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment a Színművészeti Akadémiára. Első filmszerepét az 1915-ben készült Tiszti kardbojt című némafilmben, utolsó filmszerepét az 1957-ben készült Éjfélkor című filmben játszotta. Az 1945 előtti magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt. 1946-ban nyugdíjba vonult (Egy bolond százat csinál, Janika, Budapesti tavasz).
Irving Berlin (Israel Isidore Beilin, 1888-1989)
orosz születésű amerikai zeneszerző, dalszövegíró. Táncdalokat kezdett írni, nevet változtatott és új nevén jelent meg 1907-ben a „Marie from Sunny Italy” című dal szövege. 1911-ben írta meg máig is örökzöld slágerét Alexander’s Ragtime Band címen. Sikerei ellenére sohasem tanult meg tökéletesen sem kottát olvasni, sem kottát írni (Cheek to cheek, White Christmas, God bless America).
Margaret Rutherford (1892-1972)
Oscar és Golden Globe-díjas angol karakterszínész, művészi teljesítménye elismeréséül nemesi rangot kapott. A második világháború után vált ismertté a Vidám kísértet és Oscar Wilde Bunbury – avagy jó, ha szilárd az ember adaptációiban való szereplésével. Golden Globe, és – legjobb női mellékszereplőként – Oscar-díjat nyert az 1963-as The V.I.P.s című filmben nyújtott alakításáért (Gyilkosság, szólt a hölgy; Egér a Holdon; Mrs. McGinty halott).
Zádor Jenő (Zucker 1894-1977)
zeneszerző. Ma emléke főként mint a hollywoodi filmipar egyik legtermékenyebb hangszerelőjeként és zeneszerzőjeként él. Már gyermekként virtuózan zongorázott. Bécsben tanult zeneszerzést és -tudományt. A münsteri egyetemen doktori címet szerzett. 1922-től a bécsi új konzervatóriumban, 1935-től a budapesti Zeneakadémián tanított. 1939-ben kivándorolt az USA-ba. 1940-től Hollywoodban tanított és több mint százhúsz film zenéjét hangszerelte vagy komponálta (A holtak szigete, Kolumbusz Kristóf, A vörös malom).
Márk Tivadar (1908-2003)
iparművész, Kossuth-díjas jelmeztervező, kiváló művész, a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt opera-szakon, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és örökös tagja.
Camilo José Cela (Camilo José Cela y Trulock, 1916–2002)
irodalmi Nobel-díjas spanyol regényíró, költő, esszéíró. A ’36-os generáció mozgalom tagja volt (Szélmalom, Az archidoniai bájdorong páratlan és dicsőséges hőstette, Méhkas).
Fényes Aliz (~ Alice, 1918-2007)
színésznő. 1934-től 1941-ig Kolozsvárott játszott. 1941-től 1944-ig a Vígszínház tagja volt. 1947-ben visszavonult a pályától (Európa nem válaszol, A hegyek lánya, Ördöglovas).
Deák István (1926–2023)
amerikai-magyar történész. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte egyetemi tanulmányait, majd 1948-ban Franciaországban telepedvén le, a párizsi Sorbonne-on folytatta. 1951 és 1956 között Münchenben a Szabad Európa Rádió kutatóosztályán, majd 1959 júliusáig Münchenben és New Yorkban a Szabad Európa Bizottság sajtóosztályán dolgozott. Kutatási és írói szakterülete a 19-20. századi közép-európai és magyar történelem (Volt egyszer egy tisztikar, Hitler Európája, Európa próbatétele).
Barlay Vali (1928)
színésznő. A Színházművészeti Főiskolát 1948-ban végezte. 1950-től 1954-ig a Magyar Néphadsereg Színházának volt tagja. 1954-től a Vidám Színpad színésznője volt. 1968 és 1983 között a Bartók Gyermekszínház művésze volt. Drámai és vígjátéki szerepeket egyaránt játszott.
Komlós István (1931–2020)
színművész. 1953-ban végzett a Színművészeti Akadémián, majd az Állami Faluszínházban játszott. 1955–1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1993-tól szabadúszó volt. 1991–2012 között folyamatosan szerepelt a Játékszínben. Rendezéssel, gyerekdarabok, mesejátékok átdolgozásával is foglalkozott (Mephisto, Sorstalanság, Az ajtó).
Fonyó József (1934–2004)
Jászai Mari és Aase-díjas színművész. 1954–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1958–1962 között a Katona József Színházba szerződött. 1962-től haláláig a Vígszínház tagja volt. Kezdetben táncoskomikus, majd vígjátékok és drámák karakterszerepeit alakította, gyakori szereplője filmeknek is (Az aranyember, A beszélő köntös, A napfény íze).
Lőcsei Jenő (1956)
Liszt Ferenc-díjas táncos, koreográfus, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1976-ban szerezte diplomáját az Állami Balettintézetben, majd egy évig képezte magát tovább Leningrádban mint ösztöndíjas. 1977-től tagja az Operaháznak. 1982-1987 között mint magántáncos működött, egyidejűleg a bécsi Staatsoperben is fellépett szólistaként. 1989-1991 között a nyugat-berlini Deutsche Oper vezető szólistája volt. 1992-1996 között Flensburgban mint balettigazgató, vezető szólista, koreográfus és balettmester működött. 1996-ban újfent az Operaháznál kezdett dolgozni, magántáncos, balettmester és koreográfus volt. 2001 és 2015 között a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, 2015-2018 koreográfusa.
Mester Edit (1958)
színésznő. Elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1980-ban végzett. Pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. 1981-ben szerződött a budapesti Népszínházhoz. 1984-től a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja volt. 1987-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze. 2022-ben nyugdíjba vonult, felhagyott a színészettel.
Repiszky Tamás (1959–2022)
régész. Magyar nyelv és irodalom, illetve népművelés szakos tanári, illetve régészi felsőfokú végzettséget szerzett. 1989 és 1992 között Soros-ösztöndíjasként folytatott tanulmányokat. 1993-ban került a szentendrei Ferenczy Múzeumhoz, ahol négy évig sofőrként, ásatási technikusként, majd 1997-től régészként és muzeológusként tevékenykedett. 1993-től saját kiadót működtetett, 18 önálló hanghordozót és egy könyvet jelentetett meg.
Bicskey Lukács (Bicskey Károly, 1961-2015)
színész, rendező. Főként olyan drámai színházi szerepekben játszott, mint Molière Tartuffe-je, Szophoklész Antigonéja. Majdnem fél tucat Shakespeare-darabban is szerepelt, többek között Macbethként és Rómeóként. Csak az 1990-es évek végén kezdett filmezni, először kisebb szerepeket vállalt amerikai és angol alkotásokban. Az Argo című filmben Psychót játszotta, az Argo2 bemutatóját azonban már nem érte meg. Televíziós munkái közül kiemelkedő a Tűzvonalban című sorozat (Sacra Corona, Lopakodók 2., Szőke kóla).
Galbenisz Tomasz (1963)
görög származású magyar színész, szinkronszínész. Szülei Görögországból menekültek Magyarországra. A Nemzeti Színház stúdiójában tanult színészmesterséget, majd 1984-ben kezdte meg tanulmányait a Színművészeti Főiskolán. Diplomás színészként 1988-ban a Nemzeti Színházban kezdte pályáját. 1989-től a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette. 1992-től a Madách Színház tagja. Számos film és sorozat szereplőjének kölcsönözte a hangját szinkronszínészként.
Natasha Richardson (1963-2009)
angol színésznő. Négyéves korában kezdett ismerkedni a filmezés világával. Karrierje az 1980-as évek közepén kezdett felfelé ívelni. Művészfilmekben és könnyedebb hangvételű alkotásokban egyaránt szerepelt. Az 1990-es évektől főleg színpadi színésznőként méltatták, alakításait rangos díjakkal jutalmazták (A szolgálólány meséje, Fújd szárazra, édes!, Vadócka).
Kovács Patrícia (1978)
színésznő. 1999 és 2003 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2003-tól 2007-ig az egri Gárdonyi Géza Színház színésznője, 2009-től, két szezonon át a Vígszínház tagja volt. 2011-től szabadúszó 2017-ig. 2017–2021 között az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja. 2021-től ismét a Vígszínház színésznője (Jadviga párnája; Csocsó, avagy éljen május elseje!; Félvilág).
Egri László (1988)
költő, író, tanár. Középiskolai tanulmányait a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban végezte. Később a Debreceni Egyetemen szerzett történelem-magyar szakos tanári képesítést. Jelenleg Hajdúszoboszlón él és a költészet mellett tanítással foglalkozik (Közösségi kóter, Szúnyog Szabi, Vésetek).
Ezen a napon halt meg:
Johann Arndt (1555-1621)
német író és költő, evangélikus prédikátor, lelkész és szuperintendens. Írásai az evangélikus misztikát gazdagították, a leghíresebb Kempis Tamás hatását mutatja: az igaz kereszténységről szóló mű Isten és a hívő ember közötti kapcsolatot tanulmányozza. A fő kérdése a kegyelem által adott hitben létrejövő istenkapcsolat kialakulása, annak állomásai, valamint ennek kivetítése a természet világára. Vallásos dalait napjainkban is éneklik.
Otto Nicolai (1810-1849)
német zeneszerző, orgonaművész, karmester. Rövid élete során több dalt, egyházzenei kórusművet, zsoltárt, motettát, kantátát, kamara- és zongoradarabot, nyitányt és szimfóniát komponált, de munkásságának legjelentősebb darabjai operái. Életművének legmaradandóbb darabja A windsori víg nők című vígopera, amely műfajának előfutára lett.
Max Reger (Johann Baptist Joseph Maximilian Reger, 1873–1916)
német zeneszerző, zongorista, orgonista és karmester. Orgonakompozíciói által vált híressé, műveiben barokk műfajokat, mint a korálelőjátékot, a fantáziát, a fúgát és passacagliát találunk, ezeket azonban újraértelmezte és saját elképzelései szerint fejlesztette tovább. Kiemelkedő alkotásai vannak a kamarazene területén, valamint a dalmű, a kórus és a zenekari zenében is. Zenekari műveinek jellemzője a kifinomult hangszerelés és hangszínkezelés.
Juan Gris (José Victoriano González-Pérez, 1887-1927)
spanyol festő, a kubizmus képviselője, a párizsi iskola tagja. 1909-ben Párizsba utazott, amivel olyan helyzetbe hozta magát, ami egész életére kihatott: még nem töltötte le katonaidejét, így gyakorlatilag katonaszökevénynek számított. Képei az analitikus kubizmus stílusát viselték magukon, 1912-ben már a kubizmus elismert egyéniségének számított. Alkotásait számos neves gyűjtő vásárolta. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben Céret-be utazott, itt tartózkodott Matisse és Marquet, néha Picasso is. Élete vége felé érdeklődni kezdett a régi festők, sőt a pompeji művészet iránt (Csendélet Bordeuaux-i palackkal, Kávéházban, Harlequin gitárral).
Alvar Aalto (Hugo Alvar Henrik Aalto, 1898-1976)
finn műépítész, designer. Annak ellenére, hogy néha az északi modernizmus első és legbefolyásosabb építészei egyikének tekintik, a tények alaposabb vizsgálata azt mutatja, hogy közelről követte a svédországi úttörőket, és kapcsolatban is állt velük. Eleinte klasszikus épületeket tervezett. Az 1920-as évek vége felé továbblépett a modernizmus felé. Bútortervezéssel is foglalkozott (Finlandia palota, Esseni Operaház, Paimio-szék).
Kolozsvári Grandpierre Emil (1907-1992)
Kossuth-, kétszeres József Attila- és Baumgarten-díjas író, műfordító, kritikus. Kolozsváron született, 1924-ben Budapestre költözött. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott, olasz-francia és filozófia szakon. 24 éves korában, 1931-ben jelent meg első regénye A rosta címmel. A második világháború után szovjet hadifogságba került, onnan visszatérvén a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője. 1956 után kezdődött érett írói korszaka, sorra jelentek meg esszékötetei (Utazás a valóság körül, Folton folt király, A beton virágai).
Sárai Tibor (1919–1995)
Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zenepedagógus. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1938 és 1942 között hegedű szakon végezte tanulmányait, és ezzel párhuzamosan – magánúton – Kadosa Pálnál zeneszerzést is tanult. Zeneszerzőként széles körű tevékenységet fejtett ki, az opera kivételével szinte valamennyi műfajban alkotott. A cseh zene története című munkája 1959-ben jelent meg.
Bogdán István (1922-2001)
könyvtáros, történész, szakíró és ifjúsági író, a Magyar Nemzeti Levéltár Központi Könyvtárának vezetője, a történelemtudomány doktora, a papírgyártás és több más hazai kézműves iparág történetének egyik legjelentősebb hazai kutatója. (A levéltári és könyvtári anyag alkotó elemei, Régi magyar mesterségek, Papírkészítőink mesterségszavai).
Schéner Mihály (1923–2009)
Kossuth-díjas festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező, kiváló művész. A képző- és iparművészet több ágában is kipróbálta tehetségét, a művész és a művészet szabadságát vallotta, akárcsak 20. századi nagy elődje, Kassák Lajos. Neoavantgárd expresszív jellegű szürreális alkotásai a 20–21. század egyik jeles művészegyéniségévé avatták. Gazdag motívumkincsét a mitológiából, a bibliából, a legendákból, a magyarországi kézművesmesterségek termékeiből, a természetből és mindennapjainkból merítette.
Jerry Stiller (Gerald Isaac „Jerry” Stiller, 1927–2020)
amerikai humorista és színész (Hajsza a föld alatt, Hajlakk, Pereld a nőt!).
Seregi László (Stern, 1929–2012)
Kossuth- és Erkel-díjas táncművész, koreográfus, kiváló művész, a 20. századi magyar balett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója. Grafikusnak készült az Iparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben a Honvéd Művészegyüttesbe. Már e néptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója, 1993-tól örökös tagja volt.
Réz Pál (1930-2016)
Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus, a 19-20. századi irodalom kiemelkedő egyéniségeivel foglalkozott, a kortárs magyar irodalom kiváló ismerője és szakértője volt. 1944-ben a nagyváradi gettóból átszökött Romániába, romániai internáló táborba került, leginkább ott tanult meg románul. A budapesti egyetemen magyar-francia szakon tanult. Életműve hihetetlenül gazdag szerkesztésekben, tanulmányokban, műfordításokban, neve több mint 300 életműhöz kapcsolódik (Kulcsok és kérdőjelek, Voltaire világa, Bokáig pezsgőben).
Romano Puppo (Roman Barrett, 1933-1994)
olasz színész, kaszkadőr. Több mint harminc éven át dolgozott az olasz filmgyártásban, kiemelkedő teljesítményt mutatva akciójelenetekben. Először a spagettiwesternek egyik sztárja volt, gyakran játszott negatív, keménykötésű szereplőket. Az 1970-es években új műfajban, az akciófilmekben, krimikben és kalandfilmekben tűnt fel (A Jó, a Rossz és a Csúf; Hé barátom, itt van Sabata; Menekülés Bronxból).
Szuhay Balázs (1935–2001)
színművész, parodista, kabarészerző. Számait, villámtréfáit, jeleneteit többnyire maga írta, kiváló parodista volt. 1992-ben a Ludas Matyi főszerkesztője lett. Jobboldali konzervatív politikai szerepet is vállalt a rendszerváltást követő években. Néhány film- és szinkronszerepet is vállalt, többek között a Foxi Maxi sorozatban Kandúr Bandit alakította. 2014 októberében, halála után 13 évvel ügynökhírbe keverték, a hírt egyéb adat ezidáig nem támasztotta alá (Puskák és galambok, Hattyúdal, Az én rendszerváltásom).
Bob Marley (Robert Nesta Marley, 1945-1981)
jamaicai énekes, gitáros, dalszerző és emberi jogi aktivista. Minden idők legismertebb reggae zenésze, ő tette világhírűvé a reggae zenét. Dalainak vannak politikai tartalmú részei is, de főként azt öntötte dalba amit látott, gondolt. Zenéjén keresztül elősegítette a rasztafarianizmus világméretű elterjedését.
Demény Attila (1955-2021)
romániai magyar operarendező, zeneszerző, zongoraművész. A kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán 1979-ben végzett zongora és zeneszerzés szakon, majd 1987-ben a bukaresti Színház- és Filmművészeti Főiskolán operarendezői képesítést szerzett. 1987 óta a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője, majd főrendezője. Zongoristaként több mint 300 egyéni szóló-, kamara-, és zenekari estje volt. Számos színházi kísérőzenét szerzett, és több színházi produkció zenei vezetője volt. Szimfonikus hangversenyeket és operaelőadásokat vezényelt. Több mint húsz opera rendezője.
