Névnapok: Vince, Honoráta, Irén, Iréne, Juliána, Julianna, Julinka, Juliska, Kreola, Kreszcencia, Teodóra
Események:
1803 – Ludwig van Beethoven 2. (D-dúr, op. 36) szimfóniájának első előadása a zeneszerző vezényletével Bécsben.
1874 – Ifj. Johann Strauss A denevér című háromfelvonásos operettjének premierje Bécsben.
1902 – Maurice Ravel Pavane egy infásnő halálára című művét mutatják be Párizsban, Ricardo Viñes spanyol zongoraművész előadásában.
1923 – a Vigadóban megtartotta első hangversenyét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje, a Székesfővárosi Zenekar.
1946 – Charles Ives Pulitzer-díjas 3. szimfóniájának első előadása New Yorkban.
1965 – 8 Oscar-díjat kap a G.B. Shaw Pygmalion színpadi műve alapján készült My Fair Lady című zenés film, George Cukor rendezésében.
1973 – megalakult a Művészetbarátok Egyesülete.
1995 – ellopják a Codex Argenteus (Ezüst Biblia) egyes részeit a svédországi Uppsala Egyetemi Könyvtárból. Ez a legrégebbi gót nyelvű szöveg (V. század). Az ellopott lapokat egy hónappal később, a stockholmi központi pályaudvar egyik tárolódobozában találják meg.
2021 – több mint száz év után megszűnt a filmes cenzúra Olaszországban.
Megszületett Spencer Tracy (1900-1967) kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki 1930 és 1967 között 74 filmben szerepelt.
Gyakran emlegetik az amerikai filmtörténet egyik legjobb színészeként. 1999-ben az Amerikai Filmintézet kilencedikként sorolta minden idők legnagyobb férfiszínészei közé. Kilencszer jelölték a legjobb férfi főszereplő Oscar-díjára, ezzel csak Laurence Olivier dicsekedhetett. A háború után, 1921-ben a Ripon College hallgatója lett, itt kezdett el érdeklődni a színjátszás iránt. Ezután felvették a New York-i Academy of Dramatic Arts hallgatói közé. Első szerepét 1922-ben kapta a Broadwayen Karel Čapek R.U.R. című színdarabjában, ahol egy robotot játszott. 1930-ban fedezte fel John Ford, aki azonnal szerződtette a 20th Century Fox stúdióhoz, ahol öt éven belül 25 filmet forgatott. 1935-ben átszerződött az MGM stúdióhoz, és három éven belül kétszer kapta meg a legjobb férfi főszereplő Oscar-díját. Katharine Hepburnnel összesen kilenc filmben szerepeltek együtt. Évtizedekkel a halála után Tracyt még mindig az egyik legsokoldalúbb színészként tartják számon. Meggyőzően játszott hőst, gonoszt, vagy akár komédiást. Ő volt Hollywood egyik első „realista” színésze, alakításai pedig kiállták az idő próbáját (A bátrak kapitánya, A fiúk városa, Az öreg halász és a tenger).
Megszületett Örkény István (1912-1979) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, gyógyszerész, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza. 1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá. A magyar groteszk dráma kitűnő képviselője volt. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot (Tengertánc, Tóték, Macskajáték). —» Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény
Meghalt Saul Bellow (1915-2005) Nobel-díjas amerikai író.
Montréal egyik külvárosában orosz bevándorlók negyedik, legfiatalabb gyermekeként született. Nagyon büszke volt arra, hogy testvérei közül ő volt az egyetlen, aki már Amerikában született. Édesanyja mélyen vallásos volt, gyermekét is a zsidó hitben nevelte: rabbinak vagy hegedűművésznek szánta. Kilencéves volt, amikor szüleivel átköltözött Chicagóba, abba a városba, amely testileg-lelkileg otthonává vált. Az egyetemet is itt végezte szociológia-antropológia szakon. A harmincas évek vége felé költözött New Yorkba. Eleinte kevés sikerrel írt, 1948-ban Párizsba utazott, s körbejárta egész Európát. Élményei, életének alakulása forrásként szolgált munkáihoz. Írói pályafutásának csúcsát 1976-ban érte el, amikor a Svéd Királyi Akadémia Nobel-díjjal jutalmazta a Humboldt adománya című regényéért. 1993-ban Bostonba költözött és a Boston Universityn kezdett tanítani. Művei önéletrajzi elemekben gazdagok; filozófiai, intellektuális kérdéseket boncolgatnak. Regényeinek fő tematikája a zsidó értelmiség asszimilációs nehézségeiből ered (Henderson, az esőkirály; A smaragdgyűrű; Sammler bolygója).
Megszületett Gregory Peck (Eldred Gregory Peck, 1916-2003) Oscar-díjas amerikai színész.
Egyike volt a legismertebb filmcsillagoknak az 1940-es évektől az 1960-as évekig. Legismertebb szerepe Atticus Finch megformálása a Ne bántsátok a feketerigót! című filmben. Berkeleyben orvostanhallgató volt, az ott töltött idő során kezdett a színészet felé fordulni. 1942-ben elszegődött a New York Neighborhood Playhouse csoporthoz és élete első alakítását a Broadwayn nyújtotta. Egy évvel később már Hollywoodban forgatta a Dicsőség napjai című filmet. adottságaival sikerre volt ítélve: magas volt, életerős, igazi hőstípus, mégis decens. Több westernben is játszott. Több jelölés után, 1962-ben végre elnyerte a hőn áhított Oscar aranyszobrot a Ne bántsátok a feketerigót! című filmben. Klasszikus amerikai karrierje az 1970-es években lassacskán lefelé kezdett ívelni, több közepes filmben is szerepet vállalt. A később született amerikai sztárokkal ellentétben Gregory Peck csak élete vége felé kezdett televíziós szerepeket vállalni (Moby Dick, Navarone ágyúi, Tengeri farkasok).
Meghalt Charlton Heston (John Charles Carter, 1924–2008) Oscar-díjas amerikai színész, rendező.
Karrierje az 1950-es években kezdett kibontakozni. Elsősorban nagyszabású hollywoodi szuperprodukciók heroikus hőseként írta be nevét a filmtörténetbe, de számos emlékezetes karakteralakítás is fűződik a személyéhez. Már egyetemistaként lehetősége volt filmben szerepelni. 1948-ban New Yorkba, a Broadwayn kapott szerepet az Antonius és Kleopátrában. A színpadi sikernek köszönhetően a televízióban is foglalkoztatni kezdték, a tévés ismertség pedig megnyitotta előtte a filmvilág kapuit. Magas, délceg termete, férfias kisugárzása, és nem utolsósorban színészi kvalitásai miatt a kor hollywood-i szuperprodukcióinak ideális hősének bizonyult. Bár a ’70-es évek második felére már egyértelműen kiöregedett a szuperhős szerepköréből, aktivitása semmit sem csökkent (Tízparancsolat, Idegen a cowboyok között, Ben-Hur).
Megszületett Vass Lajos (1927–1992) Erkel-díjas zeneszerző, népzenekutató, karnagy, a magyar kórusmozgalom jelentős alakja.
Nevét országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969–1970-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette. A műsornak szervezője és műsorvezető-riportere is volt. A népdalkultusz Kodály halála után teljesen elcsendesedett és a műsor hatására lendült fel Magyarországon újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, néhánynak alapításában személyesen is részt vett. Zeneszerzőként szimfonikus műveket, dalokat, kórusműveket, oratóriumokat és kantátákat alkotott. Ismert művei közé tartoznak gyermekoperái, többek között a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, valamint a Kismalac és a farkasok. Fő művét a Mathias Rex című oratóriumát, 1970-ben komponálta. Zenekarra írt művei közül kiemelkedett a Sinfonietta, az Este a táborban, a Partita Concertante és a Hortobágyi rapszódia.
Megszületett Bródy János (1946) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró.
Az 1960-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy a magyar kultúra egyik emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt fél évszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol Szörényi Leventével számos olyan dal szerzője lett, melyek megjelenését sokan origónak tekintik a magyar rock történetében. Az Illés repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben, és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével. 1973-ban vizsgálat is indult ellene, államellenes izgatás gyanújával. 1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Később egyre inkább olyan dalai születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé (Földvár felé félúton; Hej, tulipán; Szabadnak születtél).
Ezen a napon született:
Thomas Hobbes (1588-1679)
angol filozófus. Főbb törekvése a metafizikától mentes filozófiai rendszer kiépítése volt a kor tudományos vívmányaira és a matematikára támaszkodva. Legismertebb műve a Leviatán.
Jean-Honoré Fragonard (1732–1806)
francia festő, a rokokó korának elismert művésze. A forradalom előtti Franciaország ismert művészévé vált, könnyed vonalvezetésű, remek színeket alkalmazó, gyakran szerelmi témájú zsánerképeivel, valamint tájképeivel. Rézkarcokat is készített. Karrierjét a francia forradalom tette tönkre (Fürdőzők, Olvasó nő, Alvó bacchánsnő).
Louis Spohr (1784-1859)
német romantikus zeneszerző, hegedűs és karmester. Kiváló zeneszerző és korán egyik legünnepeltebb hegedűse volt. 1813-ban Spohrt kinevezték a bécsi Theater an der Wien színház zenekarának a vezetőjévé. Az osztrák fővárosba érkezve felvette a kapcsolatot a korszak legnagyobb, akkor még élő zeneszerzőjével, Ludwig van Beethovennel. Életének egyik főműve volt Faust című operája, a művet három évig komponálta (Versenymű vonósnégyesre; Nonett fuvolára, oboára, klarinétra, kürtre, fagottra, hegedűre, brácsára, csellóra és nagybőgőre; c-moll mise).
Halmi Ferenc (Starill, 1850-1883)
színész. 1865 márciusában színész lett Szilágyi Béla színtársulatánál Aradon. 1873-ban vendégszerepelt a Nemzeti Színháznál és azonnal szerződtették. A Nemzeti Színház egyik legtehetségesebb és legkedveltebb tagja volt. A francia vígjáték kedélyes ifjait, szívtelen uracsait és cinikus rouéit kitűnően ábrázolta. Mester volt a realisztikus, borzalmak ábrázolásban is.
Szabó Pál (1893-1970)
kétszeres Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas író, politikus. A Tanácsköztársaság alatt Ugrán részt vett a forradalmi eseményekben, ezért 1920-ban 2 év helyi internálásra ítélték, eközben a falu ifjúsága számára műkedvelő csoportot, sportegyesületet szervezett. Harminchét éves korában, 1930-ban regényírásba fogott. Az Emberek című regény kéziratát Féja Géza ajánlotta kiadásra Tildy Zoltánnak, a Sylvester Nyomda akkori vezetőjének. Regényében az egykorú paraszti világ egyre mélyülő válságát a szegényparasztság szemszögéből ábrázolta. Féja és Móricz Zsigmond további írásra buzdították. Móricz Új nagy írót küldött a falu címen írt kritikát róla és 2 év alatt 7 novelláját jelentette meg a Nyugatban (Őszi szántás, Talpalatnyi föld, Minden kör bezárúl).
Herbert von Karajan (1908-1989)
osztrák karmester, a 20. század egyik legjelentősebb dirigense. Sok kitűnő szimfonikus- és operazenekart vezényelt, számos komolyzenei felvételt készített. Operaházak, zenekarok, zenei fesztiválok igazgatója, művészeti vezetője. Ő állította össze az Európai Unió himnuszát. 1916–1926 között a Mozarteum konzervatóriumában tanult, Salzburgban. A Führer ünnepelt karmestere lett, mivel Hermann Göring támogatta, feladataként kapta a nemzetiszocialista Németország kultúrfölényének hirdetését. Hat héttel a háború befejezése előtt sikerült feleségével együtt elhagynia Berlint. A viharos személyiségét érintő kritikák is mindig elismerték művészi értékeit. ––> Bach: h-moll mise – 1952-ből Karajannal
Varga Pál (1908-1986)
karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja (posztumusz). Tanulmányait 1927–1932-ben a budapesti Nemzeti Zenedében végezte. 1929–1946 között a Magyar Állami Operaház korrepetitora volt. 1947 és 1969 között a Magyar Állami Operaház karmestere volt. A legnagyobb sikereit francia és olasz operákkal aratta. Ő alapította 1959-ben az Operaház tagjaiból alakult Budapesti Kamarazenekart.
Bette Davis (Ruth Elizabeth Davis, 1908-1989)
kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő. Sztárrá válásának útja lassú volt és rögös. A stúdió által kezdetben ráosztott szexbomba szerep sem ízlésének, sem alkatának nem felelt meg. Az áttörést az 1934-ben készült Örök szolgaság hozta meg számára. A női közönség köreiben tapasztalható hatalmas népszerűségét a 30-as és 40-es években főleg annak köszönhette, hogy képes volt a női szerep látszólag ellentmondásban álló képzeteinek egyesítésére. Egyszerre testesítette meg a filmsztárt és a hétköznapi nőt (Veszélyes, Jezabel, Halál a Níluson).
John Le Mesurier (1912-1983)
BAFTA-díjas angol színpadi és filmszínész, komikus. A háború után, 1946-tól színpadon kezdett dolgozni, kezdetben nehezen talált munkát, és 1948-ban kis szerepet kapott a Death in the Hand című thrillerben. 1946–1959 között Anglia több színházában játszott, és apró filmes mellékszerepekből éldegélt. 1968–1977 között megkapta életének legismertebb szerepét, Arthur Wilson őrmester megformálását Az ükhadsereg (vagy „Papák haptákban”) című tévésorozatban. Kedvencei a vígjátéki szerepek voltak, de komoly drámai alakításokat is vállalt (Tűzgolyó, Casino Royale, Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?).
Robert Bloch (1917-1994)
amerikai tudományos-fantasztikus, fantasy, horror- és krimiszerző. 1959-ben Hugo-díjat nyert That Hell-Bound Train című elbeszélése, s ugyanebben az évben újabb áttörést ért el a Psycho című regénnyel, amelyből Alfred Hitchcock készített nagy sikerű filmet. A Star Trek számára hét epizód forgatókönyvét készítette el, ezek közül a Wolf in the Fold megírásában segítségére volta a Hasfelmetsző Jackkel kapcsolatos korábbi kutatásai (Tűzgolyó, A kis boszorkány, A Csillagvámpír).
Arthur Hailey (1920-2001)
kanadai író. 1920. április 5-én született Luton (Anglia) városában, 1947-ben Kanadába költözött. Első sikereit az 1965-ben írt Hotel című művével aratta. Sikerei után úgy tervezte, hogy pár évig a Bahama-szigetekre költözik, de annyira megtetszett neki, hogy egész életében ott maradt. Általában három éven át írta könyveit. Egy évet szentelt a kutatásnak, hat hónapon át rendezte jegyzeteit, végül 18 hónapot fordított az írásra. Így történhetett, hogy többek között hónapokat töltött egy Detroit autógyárban és lázadó gerillákkal Peru dzsungelében (Repülőtér, Bankemberek, Autóváros).
Mácsai István (1922–2005)
Munkácsy-díjas festőművész. Kezdetben az életképek, a portrék, a csendéletek, szimbolikus alkotások, később az ember épített környezete, lakóhelye, Budapest jelentette számára festészetének fő tárgyát. A szürnaturalista, fotórealista, hiperrealista festészet és az objektív kiemelés mögött emocionális indíttatás jellemzi művészetét (Pesti gang, Látomás, Téli vadászat).
Fillár István (1926-1989)
kétszeres Jászai Mari-díjas színművész. 1953-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát, majd Szolnokra szerződött a Szigligeti Színházba. 1956-tól Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban játszott, majd 1963-tól Miskolci Nemzeti Színházban vállalt szerepeket. 1967-től egészen 1989-ben bekövetkező haláláig a Madách Színház tagja volt. Drámai alakok megformálása mellett humoros, groteszk, epizódszerepeket is elvállalt, filmekben is játszott (Fuss, hogy utolérjenek!, Csontváry, Te rongyos élet).
Fekete Tibor (1927-2014)
Jászai Mari- és Aase-díjas színművész. Az első egymondatos szerepeket a József Attila Színházban kapta. Kiss Manyi és Greguss Zoltán ajánlására került Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába, ahol a mester ösztöndíjasként tanította. 1957 és 1958 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt. Több alkalommal várták szerződéssel a fővárosban, azonban a szerepek vidéken tartották. Szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is. Többnyire erős akaratú, hajlíthatatlan hősöket alakított (Vámmentes házasság, Beszterce ostroma, A szerelem bolondjai).
Nigel Hawthorne (Sir Nigel Barnard Hawthorne, 1929–2001)
többszörös BAFTA-díjas angol színész. Az 1950-es évektől kezdődően folyamatosan lépett fel különböző színdarabokban és tehetsége hamar kiteljesedett, azonban a filmes pályája igencsak később indult el (A pusztító, Gandhi, Tűzróka).
Kakassy Ágnes (1941-1987)
romániai magyar színésznő. Kolozsváron született, 1941. április 5-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben színésznőként végzett 1962-ben. Pályáját a Temesvári Állami Magyar Színházban kezdte. 1973-tól haláláig a Nagyváradi Állami Színház tagja volt.
Tar Sándor (1941-2005)
József Attila-díjas író, szociográfus. Több tucatnyi elbeszélése, novellája látott napvilágot, de írt regényeket és szociográfiai munkákat is. Elbeszélései a perifériára szorult emberek sorsát örökítik meg, akiket maga alá gyűrt a kilátástalanság és a nyomor. A rendszerváltozás vesztesei ők: munkanélküliek, kiszolgáltatottak, betegek. Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázol magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbent erőfeszítéseik haszontalanságára. 1999-ben nyilvánosságra hozta, hogy 1978-tól a III/III-as ügyosztály besúgójaként tevékenykedett (A te országod, A mi utcánk, Az áruló).
Peter Greenaway (1942)
filmrendező, a brit független film nagy hatású alakja, jelenleg a svájci European Graduate School professzora. 1962-ben elkezdte tanulmányait a Walthamstow College of Art iskolában. 1980-ban készítette első nagyjátékfilmjét. Az 1990-es évek elején tíz opera librettóját írta meg. Több filmjét is jelölték a Cannes-i fesztiválon, illetve Arany Oroszlán díjra a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője; 8 és 1/2 nő; Éjjeli őrjárat).
Unger Pálma (1946)
Aase-díjas színésznő, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. 1965-ben táncosnőként kezdte a pályáját az Állami Déryné Színházban. 1967-1972 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1972-1974 között a debreceni Csokonai Színház tagja volt. 1974 óta a Pécsi Nemzet Színház színésznője. Férjével (N. Szabó Sándor) évekig vezették a Sziporka Gyermekszínházat is.
Tátrai Tibor („Tibusz”, 1952)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, zeneszerző, érdemes művész. Tizenhat évesen kezdett gitározni autodidakta módon. 1969-ben a Sakk-Matt együttes road-ja volt, amiben Radics Béla gitározott. Olyan együttesekben játszott mint a Kárpátia, Tűzkerék, Juventus, Syrius, Török Ádám és a Mini, Olympia, Generál, Új Skorpió, Hobo Blues Band, Magyar Atom. Végül Kovács Tamással (Tátrai-Török Tandem) megalapították a Tátrai Band nevű formációt. Különleges játéktudása miatt több zenekar és szólista hívja meg koncertjeire, illetve lemezfelvételekre. Szinte minden könnyűzenei műfajban otthonosan mozog. ––> Paradicsumut hazoá
Vajk György (1954)
színész, operett- és operaénekes. Zenei pályáját a Honvéd Művészegyüttesben kezdte, majd a Fővárosi Operettszínház énekkarában énekelt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán színészként diplomázott 1983-ban. Főiskolásként, 1982-től már szerepelt a Pécsi Nemzeti Színház előadásain, és diplomás színészként is pályáját itt kezdte. 1984-től a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1991-től a Fővárosi Operettszínház bonvivánjaként lépett színpadra. 1994-től ismét visszatért a Szegedi Nemzeti Színházhoz, magánénekeseként operák és operettek főszerepeiben sikeres előadóművész. Versírással is foglalkozik.
Matoricz József (1959)
színész. Színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1981-ben. Pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. 1995-től szabadfoglalkozású színművész. Díszlettervezéssel is foglalkozik.
Kárpáti Péter (1961)
József Attila-díjas drámaíró, színházi dramaturg, rendező, egyetemi docens. 1979-1983 között szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán. 1990-1992 között a Játékszín, 1992-1994 között a Kolibri Színház, 1994-2000 között az Új Színház, 1997-2001 között a Bárka Színház, 2000-2010 között pedig a tatabányai Jászai Mari Színház dramaturgja volt. 2005-2021 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető docense. A Titkos Társulat szakmai vezetője. Több, mint húsz darabját mutatták be színpadon.
Para-Kovács Imre (1965)
író, újságíró, rádiós műsorvezető, szerkesztő. 1992-ben lett a Tilos Rádió munkatársa, a Fiatal Művészek Klubjának művészeti vezetőjeként is tevékenykedett (A horror vakui, Amerika kiadó, A mamut dala).
Endrődy Krisztián (1974)
színész, a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító tagja. 2007-ben Jordán Tamás vezetésével létrejött a szombathelyi Weöres Sándor Színház, melynek 2022-ig volt tagja. 2016-ban Holdbeli csónakos-díjat kapott, melyet a társulat tagjai, a színészkollégák titkos szavazata alapján ítélnek oda.
Szente Vajk (1981)
Jászai Mari-díjas színész, rendező, drámaíró, műsorvezető, érdemes művész. 1999-ben került Budapestre, a Nemzeti Színház Színiakadémiára, ahol 2002-ben végzett. Elő diplomáját filmesztétika szakon szerezte, a másodikat a Károli Gáspár Református Egyetem művészeti igazgatás szakán. Már akadémiai évei végén a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Csokonai Színházból 2007-ben jött el. A Madách Színház foglalkoztatta. 2020-tól a kecskeméti Katona József Színház főrendezője. A legsokoldalúbb magyar művészek egyike (Casting minden, Made in Hungária, Csoportterápia).
Mészáros András (1982)
színművész. 2000–2003 között a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskola diákja, majd 2006-ig a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar első színművész szakának hallgatója volt. 2006–2010 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 2010–2012-ben a Centrál Színház, 2012 és 2013 között pedig a Thália Színház tagja volt. 2015-ben újra a Centrál Színházhoz szerződött.
Lily James (Thomson, 1989)
angol színésznő. Londonban tanult színművészetet, pályafutását a Just William című sorozatban kezdte 2010-ben. Első nagyobb szerepét a Downton Abbey című drámasorozatban kapta, amelyben nyújtott alakításáért 2014-ben és 2015-ben is Screen Actors Guild-díjjal jutalmazták, filmes áttörést pedig a 2015-ös Hamupipőke jelentett számára (A legsötétebb óra, Mamma Mia! Sose hagyjuk abba, A Manderley-ház asszonya).
Ezen a napon halt meg:
Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656-1723)
osztrák barokk műépítész. Pályáját szobrászként kezdte, Grazban. 1684-től Nápolyban a spanyol helytartó, Gaspar Méndez de Haro szolgálatában állt, s így jelentős vagyonra tett szert. Hazatérése után első jelentős megbízása II. Ferdinánd grazi mauzóleuma belső kialakításának és stukkódíszének megtervezése volt 1687-ben. Első jelentős munkája az Althann család csehországi várához épített, ovális alaprajzú Ősök terme. Egyik utolsó, s talán legjelentősebb műve a VI. Károly császár által névpatrónusa, Borromei Szent Károly tiszteletére építtetett bécsi Károly-templom.
Johann Christoph Gatterer (1727-1799)
német történész, heraldikus. A tudományos heraldika, valamint genealógia és kronológia egyik megalapítója. A címertudomány az ő munkái által érte el a legmagasabb szintet. Munkái a mai tudományos heraldika alapját képezik.
Fabre d’Églantine (Philippe François Nazaire Fabre, 1750-1794)
francia színész, vígjátékíró, költő, politikus. Költőként Toulouse-ban egyházi intézményben lakott, melyet – engedve a színészet csábításának – otthagyott és csatlakozott egy vándorszínházhoz. Színdarabokat írt társulatainak. 1787-ben Párizsban telepedett le, ahol folytatta a színdarabok írását. Már ismert színész és színpadi szerző, amikor kitört a nagy francia forradalom. Képviselő lett a Nemzeti Konventben, XVI. Lajos halálára szavazott. Később, hamis vádak miatt halálra ítélték és ugyanazon a napon, mint Danton, ő is nyaktilón végezte. Kivette részét a francia forradalmi naptár szerkesztéséből: ő alkotta meg hónapjainak és napjainak neveit.
Ódry Árpád (1876–1937)
színész, színiakadémiai tanár, rendező, színigazgató. Színészként elsősorban tragikus szerepeket osztottak rá, III. Richárd-alakításáért 1928-ban Greguss-díjat kapott. Legnagyobb sikereit Shakespeare és Ibsen hőseiként aratta. Eredeti beszédhibáját nem kis nehézségek árán küzdötte le, utána a tökéletességig fejlesztett beszédkultúrájával tűnt ki, s tanárként is a tiszta, kulturált beszédstílus átadásán fáradozott. Az első színészek egyike volt, aki a klasszikus szerepeket is realisztikusan, pátosz nélkül adta. Jóvágású, szép szál férfi volt, aki szép bariton hangjával elsősorban a hölgyközönséget bűvölte el.
Máté Olga (1878-1961)
fényképész, fotóművész, feminista mozgalmár. Családja minden tagja egyaránt támogatta a fotóművészet iránti érdeklődését. Emiatt Németországba küldték két év idejére, hogy a kiválasztott foglalkozását sajátítsa el magas szinten és tanulja meg a legmodernebb módszereket. Pár év leforgása alatt az akkoriban korszerű portréfotózás egyik kiemelkedő és ismert kiválóságává vált.
Medgyaszay Vilma (Stand, 1885–1972)
Kossuth-díjas színésznő, énekes, kiváló művész. A Vígszínház színiiskolájában végezte tanulmányait, 1903-ban lépett először színpadra. A Király Színházhoz szerződött 1904-ben, a János vitéz első Iluskája volt. Fellépett a Magyar Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban is, ám igazi műfajának a sanzon bizonyult. Gyakran vendégszerepelt külföldön is. 1945 után több évig a Vidám Színpad tagja volt.
Vecsey Ferenc (1893-1935)
hegedűművész és zeneszerző, a Vecsey család híres tagja. Gyerekkorától fogva Bach, Mozart, Beethoven zenéjén nevelkedett, gyermekszobájából hallva szülei játékát. Édesapja hamar felfigyelt zenei képességeire, és tanítani kezdte. Tízéves volt, amikor annyira fejlődött technikai és művészi megfogalmazás terén, hogy egy zeneakadémiai hangverseny során nagy feltűnést keltett. Berlini bemutatkozása maga volt a diadalmenet. Tizenöt hangversenyt adott zsúfolt nézőterek előtt, diadalútja innentől fogva megállíthatatlanná vált. Fiatalon, negyvenkét esztendős korában hunyt el Rómában. Elegáns játékmodorával, virtuóz készségével világhírt szerzett.
Zádor Jenő (Zucker, 1894-1977)
zeneszerző. Ma emléke főként mint a hollywoodi filmipar egyik legtermékenyebb hangszerelőjeként és zeneszerzőjeként él. Már gyermekként virtuózan zongorázott. Bécsben tanult zeneszerzést és -tudományt. A münsteri egyetemen doktori címet szerzett. 1922-től a bécsi új konzervatóriumban, 1935-től a budapesti Zeneakadémián tanított. 1939-ben kivándorolt az USA-ba. 1940-től Hollywoodban tanított és több mint százhúsz film zenéjét hangszerelte vagy komponálta (A holtak szigete, Kolumbusz Kristóf, A vörös malom).
Csokonai Vitéz Gizella (1894-1965)
költő, könyvtáros. Csokonai Vitéz Mihály oldalági rokonságából származott. Négyéves korától vak volt. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesületben dolgozott, mint korrektor, gépíró, távírász és a Braille-könyvtár könyvtárosa. Alapító tagja volt a vakok 1928-ban megalakult Homérosz Kórusának. Verseket fiatal korában kezdett írni. A fénytelenség világából című kis verseskötete 1931-ben jelent meg, amelyhez Herczeg Ferenc írt előszót. A kötetet Braille-írással is elkészítette.
Varjas Béla (1911-1985)
irodalomtörténész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár vezetője 1948 és 1957 között. A magyar könyvkiadás kezdeteit és a 16. századi magyar irodalom történetét, elsődlegesen Balassi Bálint munkásságát kutatta. Nevéhez fűződik a legrégibb fennmaradt Balassi-kiadás felfedezése, a Balassa-kódex. A második világháború után részt vett a magyar könyvtárügy újjászervezésében.
Sebestyén Géza (1912-1976)
könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között. A világháború utáni években kidolgozta a népkönyvtári rendszer tervezetét, részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában.
Komlós Juci (1919-2011)
a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas vajdasági származású magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Rózsahegyi Kálmán színművészeti iskolájában végzett, 1935-ben. Először a Király Színházhoz szerződött, majd Szegeden, Miskolcon, a Szabad Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1965-től kezdve a Thália Színházban lépett fel. 1977 után a Nemzeti Színház tagja. Eleinte naiva- és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésznővé vált. A színház mellett számos jelentős filmben szerepelt (Az aranyember, Özvegy menyasszonyok, A szerelem hétköznapjai).
Allen Ginsberg (1926-1997)
amerikai költő. A Columbia Egyetem elvégzése után bejárta a fél világot, és rengeteg foglalkozást űzött. Ezalatt tanulmányozta a klasszikus irodalmat, költészetet, a keleti filozófiákat és a tudatmódosító szerek hatását az emberi tudatállapotra. New Yorkban ismerkedett meg Jack Kerouackal, aki nagy hatással volt rá. 1955-ben San Franciscóban telepedett le. Költészetét az amerikai életforma és kultúra elutasítása, emellett később a miszticizmus jellemzi. Járt Magyarországon és fellépett Hobo-koncerten, sőt, a Kopaszkutya című film kezdőjelenetében önmagát alakítja (Üvöltés, A leples bitang, Halál Van Gogh fülére!).
Papp Ferenc (1930-2001)
nyelvész, szlavista, a számítógépes nyelvészet magyarországi atyja, az MTA tagja. A számítógépes nyelvészeti kutatás, a kvantitatív nyelvstatisztika – korabeli szóhasználattal a matematikai nyelvészet – magyarországi megalapozója volt, de világviszonylatban is az elsők között végezte el egy természetes nyelv számítógépes vizsgálatát. (A magyar nyelv szóvégmutató szótára, Számítógép és nyelvoktatás, Nyelvoktatás és kreativitás).
Janota Gábor (1936–2021)
fagottművész. 1956–1961 között a Zeneművészeti Főiskola hallgatója, 1962–1970 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első fagottosa volt. Az 1970-es években Kanadában dolgozott. 1970–1972 között, valamint 1974–1976 között a kanadai Londoni Szimfonikusok első fagottosa volt. 1972–2006 között a Zeneművészeti Főiskola oktatója, majd egyetemi docense volt. 1977–1993 között a Magyar Állami Hangversenyzenekar első, majd második fagottosa volt. 6 szólólemeze jelent meg.
