„Mesterem, ez a különbség a mi utópiáink közt. Ön a kaszárnyát akarja kötelezővé tenni, én az iskolát. Ön, ha az emberre gondol, a katonáról ábrándozik; én polgártársról. Ön azt akarja, hogy az ember félelmes legyen, én azt kívánom, hogy gondolkozzék.”
Victor Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.
„Az erkölcsi épületnek a filozófus az építésze.”
Helvétius (Claude Adrien Helvétius, Párizs, 1715. február 26. – Párizs, 1771. december 26.) francia filozófus, enciklopédista. Pénzügyi karrierre készült, de szabadidejét költészettel töltötte…
„Van egy láthatatlan bíró, akit magunkban hordozunk, és akit nem lehet hazugságokkal megtéveszteni. Néma, és mégis beszél, éjjel-nappal szüntelenül halljuk, amint ítélkezik fölöttünk.”
Karl May (Karl Friedrich May, Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) német író. Minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, legnagyobb nem angolszász szerzője az amerikai vadnyugatnak.
„Az egész élet emlékekből áll, csak mindig a jelen pillanat múlik el olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük.”
Tennessee Williams (Columbus, Mississippi, 1911. március 26. – New York, New York, 1983. február 25.) Pulitzer-díjas amerikai drámaíró.
„A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz… mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat, kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat, ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell.”
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
„Minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs.”
Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) költő.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
„Védekezzetek keményen, ahogyan a bokszolók mondják. Tanuljátok meg az ütéseket elviselni. Máskülönben az első pofontól, amit az élet ad, összerogytok. Mert az életnek átkozottul nagy kesztyűje van!”
Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.
Heti találós kérdésünk
A szaxofon megálmodója Adolphe Sax (1814–1894) belga hangszerkészítő volt. A legelső szaxofon Párizsban, 1842-ben született. Sax új típusú hangszerei (szaxkürtök, szaxofonok, szaxtrombiták) nagyon gyorsan kedvencei lettek a francia hadsereg zenekarainak, majd lassan a komolyzenétől, a tánczenén keresztül, a jazzig, máig páratlan népszerűségnek örvend. De a mozikban is sűrűn látjuk, például Bud Spencer és Terence Hill nevével fémjelzett Nincs kettő négy nélkül című vígjátékban többször felbukkan. Sőt, számos műkedvelő rajongója bizonyítja, hogy Sax milyen remek hangszert gondolt ki.
Heti kérdésünk, hogy a felsoroltak közül melyik zeneszerző karolta fel először a találmányt és szerepeltette művében?
1. Bartók Béla
2. Alban Berg
3. Hector Berlioz
4. Leonard Bernstein
5. Georges Bizet
„Felnőtt ember se azért olvas mindig, mert irodalmat akar olvasni. Hanem azért olvas, mert fáj a feje, unatkozik, el akarja ütni az időt. Detektívregényt, krimit, ponyvát kap elő. Ne legyünk fennköltek, joga van hozzá. (Ezt egy ideig kétségbe vonták.) Az irodalomnak különben is nem a ponyva az ellentéte, ellensége, hanem a rossz irodalom. Az, ami megjátssza, hogy jó, de nem az.”
Lengyel Balázs (Budapest, 1918. augusztus 21. – Budapest, 2007. február 22.) Széchenyi- és József Attila-díjas író, műfordító, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
„Bár minden egyes nap bizonyságot szolgáltat arról, hogy sok ezer ember él szerte a világon, akik osztoznak a hitemben, de értsd meg, ilyen a halandó szíve, szüksége van legalább egyetlen embernek a közeli, testmeleg, látható, érezhető, kézzelfogható szeretetére.”
Stefan Zweig (Bécs, 1881. november 28. – Petrópolis, 1942. február 22.) osztrák költő, író.
Attól még senki
és semmi nem jó, hogy van
nála rosszabb is.
Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere.
„Csak az győz, aki tudja, miért harcol és szilárdan hisz is az ügyben.”
Mihail Alekszandrovics Solohov (Kruzsilin, 1905. május 24. – Vjosenszkaja, 1984. február 21.) irodalmi Nobel-díjas szovjet-orosz elbeszélő, regényíró.
Az életnek nem olyan, a sírhoz vezető utazásnak kell lennie, ahol a lényeg, hogy csinosan, jó karban lévő testtel érkezzünk meg, hanem inkább olyannak, ahol sivító fékekkel, porfelhőt kavarva csúszunk be a célba, teljesen elhasználódva és kimerülve, s hangosan kiáltjuk: „Hű, micsoda menet volt!”
Hunter S. Thompson (Louisville, Kentucky, 1937. július 18. – Woody Creek, Colorado, 2005. február 20.) amerikai író és újságíró, a gonzó újságírás kiemelkedő alakja.
„Az ember mindig időt veszít, ha túl gyorsan akar haladni.”
Pierre Boulle (Avignon, 1912. február 20. – Párizs, 1994. január 30.) francia író, a Híd a Kwai folyón és a A majmok bolygója szerzője.
Előző heti találóskérdésünk helyes megfejtése:
4. Hc3
Tandori Dezső: A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz
Hc3
„Mindössze két-három előzetes ismeretre van szükségünk a megértéshez: tudnunk kell, mit jelöl ez a szó: Betlehem, s tudnunk kell, hogy a Hc3 annyit tesz sakknyelven szólva: a Huszár („Ló”) a c3-as mezőre lép. S most már csak arra kell emlékeznünk, hogy a sakkban a Huszár az egyetlen olyan tiszt, vagyis jelentős figura, mellyel játszmát kezdhetünk.” /Fűzfa Balázs/
Hivatkozás: Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép