egy korszak kulturális lenyomata
Az ifjú ember és a fehér bálna a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szrena Renáta A hatvanas évek cseh irodalmában a prózának volt a legjelentősebb szerepe. A neves szerzőktől ebben az időszakban, 1963–69 között, szinte minden évben új művek jelentek meg. Különböző modernista irányzatok jegyeiben alkottak az írók, s közülük Vladimír Páral a groteszk szatírában volt kiemelkedő….
Mulatságos napok Mikes Kelemennel a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Pfening Dóra Mikes Kelemen 1690-ben született az erdélyi Zágonban református köznemesi családból. A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, majd II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt. A kuruc szabadságharc bukása után követte urát a száműzetésbe: Lengyelországba, majd Franciaországba és végül török földre. Életművében a Leveleskönyvén kívül kiemelkedők a Franciaországban készült…
a papiruszportal.hu archívumából [2009] Összeállította: PP Április 24-én, 10.30-kor hangzott el legalább 1000 fiatal torokból Esztergomban a bazilika lépcsőjén Babits Mihály Esti kérdése. Ezzel negyedik állomásán jutott túl A 12 legszebb magyar vers elnevezésű poézismenet és konferenciasorozat. A könyvfesztivál mellett kissé árnyékban lévő jeles eseményről Sz. Tóth Gyula jegyzetével (Vendégségben Babitsnál) és Tóth Franciska gondolataival…
Tovább… “A 12 legszebb magyar vers – az Esti kérdés a Fűzfa Balázs-poézismenetben” »
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Szalai Krisztina 1.A dráma 1985-ben született, műfaja tragédia. (A szakirodalomban sokan tragikomédiának nevezik.) Már majdnem készen volt a darab, amikor a szerző kitalálta a címét. Az „alapötlet” szerint egy öregasszonyt éppen az ver agyon, akit ő a legjobban szeret, ami sajnos mélyen emberi, igazán tragikus, görögös „alapötlet”. A cél, hogy…
a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: Tóth Ágnes (középiskolai tanár) A balladák vizsgálatakor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy hármas egységben kell gondolkodnom: a férfihoz és a nőhöz kapcsolódó jelképek, motívumok, valamint a szexuális aktust idéző vagy arra (akár anaforikusan, akár kataforikusan) utaló elemek (képi vagy nyelvi megnyilvánulásokban). Természetesen mindegyik kategória esetében a határok elmosódhatnak, van átjárhatóság az…
Tovább… “Arany erotikájának szimbólum- és motívumrendszere” »
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Czinkóczi Anita „Čapek mindig hajlott arra, hogy az időszerű és konkrét kérdésekre időtlen és általános érvényű válaszokat keressen…” (Zádor András) Ha Karel Čapek kertjéből adhatnék ajándékba egy nagy csokrot, szeretettel fűzném bele a jó kertész virágaiból – sok mással együtt – a Lábnyomot s vele a csodát, valamint az Archimédesz…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Kéner Gabriella Mrożek e korai darabja a világhírű kortárs lengyel író napjainkban is egyik legnépszerűbb műve. Ennek talán az lehet az oka, hogy bár a dráma negyven évvel ezelőtt született, s ha azóta nagyot változott is a világ, témája aktuális, hiszen a generációk közötti konfliktus minden korra jellemző. Az abszurd dráma…
A világ nyelveinek eredete és fejlődése a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: G. Bogár Edit Meggyőződésem, hogy az impozáns kiállítású és majdnem 7000 forintos, számos képpel és térképpel tarkított könyv sok karácsonyfa alatt lesz az ünnep egyik dísze, majd a tanév végén nem egy eminens diák jutalomkönyveként is ezt fogják választani az iskolák. Megrendeli minden iskolai,…
Tovább… “Comrie–Matthews–Polinsky: A nyelvek világatlasza” »
a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: Szejli Adrienn Darren Aronofsky rendezésében 2011-ben mutatták be Magyarországon a Fekete hattyú című pszichothrillert, misztikus drámát, ami már Amerikában a premieren is nagy sikert aratott. A film főszereplője Nina Sayers (Natalie Portman), egy visszahúzódó, érzékeny lelkű, merev, hűvös, de igazán tehetséges balerina, aki édesanyja árnyékában él. A film mély pszichológiai…
Tovább… “Olvas(s)atok, néz(z)etek – Fekete és fehér egy személyben” »
Michel Foucault (interjúja) nyomán a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: Krausz Dávid Michel Foucault egy 1984-es interjújában beszél a gyönyör deszexualizálásáról, mivel szerinte az a tézis, hogy a fizikai gyönyör mindig a szexuális gyönyörből származik, végtelenül hamis. Mit akar Foucault ezzel mondani, hogyan lehet ehhez hozzákezdeni? Először is külön kell választani a gyönyört a vágytól. Azért…
Tovább… “Olvas(s)atok, néz(z)etek – A gyönyör deszexualizálása” »
