„Ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét. Az olvasók társszerzők – szerencsére a honoráriumból nem kérnek, sőt, pénzt adnak a könyvekért. Isten, jól találtad ezt ki, köszönöm szépen.”
Vámos Miklós (Budapest, 1950. január 29.) József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.
„Ha egy színdarabban az első felvonásban egy puska lóg a falon, akkor az a harmadikban el kell hogy süljön.”
Anton Pavlovics Csehov (Taganrog, 1860. január 29. – Badenweiler, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró, orvos.
„Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet.”
William Butler Yeats (Sadymount, Dublin mellett, 1865. június 13. – Roquebrune-Cap-Martin, 1939. január 28.) irodalmi Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő, a 20. századi irodalom egyik kiemelkedő alakja.
„Egy gyermek egyedül a könyvével valahol bent a lélek titkos szobáiban saját képeket alkot, amelyek minden mást felülmúlnak. Ezekre a képekre az embereknek szüksége van. Azon a napon, amikor a gyerekek fantáziája többé már nem tudja megalkotni őket, azon a napon az emberiség szegény lesz.”
Astrid Lindgren (Astrid Anna Emilia Lindgren, Vimmerby, 1907. november 14. – Stockholm, 2002. január 28.) svéd író.
„Utunk irányát magunkban hordjuk, és magunkban égnek az örök, sorsjelző csillagok.”
Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) író, irodalomtörténész, nemzetközileg is népszerű szerző.
„Megmentik újra és újra a hazát, valahányszor saját profitjukat kell megmenteni. Ha háborút nem csinálhatnak, csinálnak háború-félelmet, s bebörtönöznek jámbor rajongókat, hogy a nép elhiggye, hogy veszélyben a haza.”
Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
„Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője.
„Az a művész, aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.”
Rodolfo (Gross Rezső, Budapest, 1911. május 16. – Budapest, 1987. január 25.) bűvész, érdemes és kiváló művész.
Heti találós kérdésünk
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. | József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. |
Ragyogó tehetségű művészeinket melyik kulcsszóval kapcsolná össze?
1. 424
2. Medvetánc
3. Mikrokozmosz
4. Rakpart
5. Ringató
„Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.”
Salvador Dalí (Salvador Dalí i Domènech, Figueres, 1904. május 11. – Figueres, 1989. január 23.) katalán festőművész.
Stendhal (Marie-Henri Beyle, 1783. január 23. – Párizs, 1842. március 23.) francia író.
„Hát ilyenek a gazdagok! Megalázzák az embert, s azután azt hiszik, hogy egy kis majomkodással mindent jóvátehetnek.”
Múlt heti találós kérdésünk az volt, hogy mi lehet a közös pontjuk Karl May regényhősének, az apacsok Mescalero törzsének kitalált törzsfőnökének, Winnetou vértestvérének Old Shatterhandnek és Jordán Tamásnak, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató, főiskolai docens, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának.
A megfejtés: mindketten földmérőként tevékenykedtek