Névnapok: Rafael, Baltazár, Benigna, Dea, Deodát, Deodáta, Dina, Fabiána, Feliciána, Floransz, Florencia, Florentina, Gemma, Koppány, Margit, Özséb, Rafaella, Ráfis, Szilamér, Szörénke, Szörényke, Polett
Események:
1221 – III. Szent Ferdinánd Burgundiai-házból származó kasztíliai király jelenlétében lerakják a burgosi katedrális 
(Santa María-székesegyház) alapkövét. Az egyik legszebb spanyolországi templom 1984 óta az UNESCO Világörökség része, és itt található az egyedi, groteszk Papamoscas nevű szobrocska az órával.
1896 – Darányi Ignác földművelésügyi miniszter aláírta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapító okiratát.
1969 – becslések szerint 200.000 látogató vesz részt Newport ’69-en (Newport Pop Fesztivál), a kor legnagyobb popkoncertjén a kaliforniai Northridge-ben. A fellépők között látható volt Jimi Hendrix, Ike & Tina Turner, Joe Cocker, Creedence Clearwater Revival, Jethro Tull, Steppenwolf, The Byrds.
1975 – az Egyesült Államokban bemutatják az Oscar-díjas A cápa című horrorfilmet, amely akkoriban a legtöbb bevételt hozó film volt. Magyarországon napra pontosan 10 évvel az amerikai bemutató után mutatták be a mozik. Főszereplők Roy Scheider, Robert Shaw és Richard Dreyfuss, rendező Steven Spielberg, zene John Williams.
1980 – a Blues Brothers című zenés vígjáték bemutatója, Dan Aykroyd és John Belushi főszereplésével. A filmben a blues élő legendáinak számító zenészek szerepelnek és zenélnek, többek között Aretha Franklin, Ray Charles, James Brown, Cab Calloway és John Lee Hooker. Rendező John Landis, zeneszerző Elmer Bernstein.
2001 – a Menekültek Világnapja. Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján (2000 55/76), az 1951. július 28-án Genfben aláírásra került menekültügyi egyezményre emlékezve.
2009 – Athénban felavatták a svájci Bernard Tschumi építész tervei alapján felépített új Akropolisz múzeumot.
Meghalt Csontváry Kosztka Tivadar (Kosztka Mihály Tivadar, 1853-1919) festőművész.
Eredetileg patikusként dolgozott, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását, és Münchenben, Hollósy Simon festőiskolájában tanult. Kitűnő tanulmányai maradtak fenn ebből a korszakából. Rendszeresen utazott, jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Viszonylag kevés, mintegy száz nagyobb művet alkotott. Festészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a „Napút festők” közé sorolta. Írásaiból úgy tűnik, hogy ezt a maga alkotta kifejezést, a naputat a plein air szinonimájaként is használta, a szó nála a fény és a levegő együttes megjelenése. Kutatta a különböző napszakok színvilágát, a nap és a fény természetét. Műveinek szokatlan, feltűnő, a színskála teljes spektrumát felvonultató színessége tükrözi sajátos színelméletét. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé (Római híd Mosztarban, Magányos cédrus, Öreg halász).
Meghalt Olgyai Viktor (Matirko, 1870-1929) grafikus, festő, litográfus.
Első művei alkotásánál leginkább a tollat választotta eszközéül. A ceruzával nem tudta elérni a kívánt mélységet és nyomatékot. Bátyja támogatásával a bécsi művészeti akadémia növendéke lett. Rövid idő alatt bejutott az intézet akkori igazgatójának, Edward von Lichtenfelsnek tájfestőiskolájába. 1902-től kezdve, mint litográfus is működött. Kőrajzai többnyire színesek és erős dekoratív érzékről tanúskodók. Egyszerűek és finomak. Bizonyos gyöngédség jellemzi úgy lineáris, mint folthatásukat. Színekben és tónusokban egyaránt kis fokozatot tartalmaznak, de azért határozott ellentéteket mutatnak fel és mint analitiv munkák igen tanulságosak. 1902-ben irodalmi és művészeti folyóirat indult meg Besztercebányán, „Havi Szemle” címen, dr. Olgyai Bertalan és Zivuska Jenő szerkesztése alatt. A lap lelke Olgyai Viktor volt, aki ezáltal irodalmi téren is becsületet szerzett nevének (Hársfa, Téli táj, Napnyugta).
Meghalt Kányádi Sándor (1929-2018) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar 
költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyarirodalom-szakos tanári diplomát, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg (Virágzik a cseresznyefa, Szarvas-itató, Virágon vett vitéz). ––> Állati elmék – Kányádi Sándor: Kecskemesék
Meghalt Donald Sutherland (Donald McNichol Sutherland, 1935-2024) Oscar-életműdíjas és kétszeres Golden 
Globe-díjas kanadai színész.
Először 14 éves korában kapott részidős munkát egy rádiónál Nova Scotiában. Tanulmányait a Victoria College-ban és a Torontói Egyetemen végezte mérnöki, illetve dráma szakon. Később mégsem szeretett volna mérnökként dolgozni, így Angliába utazott, hogy a Londoni Akadémián tanuljon. Első filmszerepeit az 1960-as években kapta. 1967-ben jött A piszkos tizenkettő és vele az ismertség. Pályája azóta is töretlen, számos film sikeréhez járult hozzá. Az új évezredben a fiatalabb generáció sztárjai mellett szerepelt. 2009 nyarán Magyarországon forgatott A katedrális című – Ken Follett azonos című regényéből készült – minisorozatban (MASH, Kelly hősei, Tű a szénakazalban).
Ezen a napon született:
John Gay (1685-1732)
angol költő, drámaíró. 1728 fontos évszám lett Gay életében: ekkor mutatták be fő művét, a háromfelvonásos Koldusoperát, amivel megteremtette a szatirikus opera, a ballad opera műfaját. A darab születésének, a gay-i szatírának további célpontjai a korabeli politikai élet vezető politikusai voltak. A siker arra késztette John Gayt, hogy megírja a történet folytatását Polly címmel, de a hatalmon lévő politikusok, akik céltáblái voltak a műnek, betilttatták a darabot (A pásztor hete, Mesék ötvenegy versben, Három órával a házasság után).
Karl Friedrich Abel (1723-1787)
német zeneszerző és viola da gambaista. Johann Sebastian Bach tanítványa is volt, később Londonba költözött.
Jacques Offenbach (Jacob Eberst, 1819-1880)
német születésű, a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője. A 19. századi Európa zenéjére óriási hatással volt, több művét mind a mai napig játsszák. Operettzenéjét ragyogó, friss szellem, elegancia jellemzi. Illúzió nélküli, s ezért csúfos, de szívből kacagó humort jelenít meg. Zenéjére jellemző a finoman stilizált deklamáció és a táncszerű dallamok alkalmazása. Egyik legismertebb szerzeménye a kánkán, az Orfeusz az alvilágban című operettjének második felvonásából (Eljegyzés lámpafénynél, Rajnai sellők, Hoffmann meséi). ––> Offenbach és a cigánylány
(báró) Podmaniczky Frigyes (1824-1907)
politikus, író, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Szépirodalmi művei, melyeket korában szívesen olvastak, nem maradandó irodalmi értékek. Naplója és útleírásai sok adatot tartalmaznak (A fekete dominó, A kedvencz, Egy régi gavallér emlékei).
Szentgyörgyi István (Schreiner, 1881–1938)
szobrászművész. A jó tanulmányi előmenetele révén jogosult lett egy kis különálló műterem bérlésére Brüsszelben, az Akadémián. Neoklasszicista stílusban alkotott, 1925-ben lett a Képzőművészeti Főiskola tanára. Számos kitüntetést, aranyérmet és díjat nyert. Készített emlékműveket, hősi emléket, síremléket és díszkutat is (Kígyóbűvölő, Bigéző, Harminckettesek emlékműve).
Errol Flynn (Errol Leslie Thomson Flynn, 1909–1959)
ausztrál-amerikai színész, a 20. század egyik legnagyobb hatású filmszínésze. Nem csak a filmvásznon játszott úgynevezett „szájhős” karaktereket, magánélete legalább annyira eseménydús volt, mint a filmbeli karaktereké: hírhedt volt ivászatairól, nőügyeiről és többször keveredett összetűzésbe a törvénnyel is (Blood kapitány, Hét tenger ördöge, Az utolsó emberig).
Kamilly Judit (1919-1974)
Jászai Mari-díj-as színésznő. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el, Ascher Oszkár növendékeként. Pályáját 1938-ban a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte. 1945-től rövid ideig a Művész Színházban, majd a Pódium Kabaréban játszott. 1953-tól haláláig az Állami Déryné Színház tagja volt.
Jánosházy György (1922–2015)
romániai magyar költő, műfordító, kritikus, szerkesztő. Első verseit a budapesti Újság közölte. Írásai és műfordításai jelentek meg Budapesten. Angol, francia, olasz, spanyol, katalán, német nyelvtudása segítségével ablakot nyitott a romániai magyar szellemi élet világirodalmi kitekintése számára. 2012 őszén megkapta a Romániai Magyar Könyves Céh életműdíját.
Kovács András (1925–2017)
Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező, kiváló művész. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán kezdte tanulmányait, 1950-ben diplomázott. A Mafilmhoz került 1950-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első játékfilmjét 1960-ban rendezte. 2004-től a Magyar Mozgókép Mestere (Hideg napok, Ideiglenes paradicsom, A vörös grófnő).
Dargay Attila (1927–2009)
Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező és képregényrajzoló, kiváló művész. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották (Gusztáv, Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász).
Martin Landau (1928-2017)
Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, producer. Legnagyobb sikerét Tim Burton 1994-es alkotásában, az Ed Wood-ban érte el, melyben az egykori híres, magyar származású színész, Lugosi Béla megformálója volt. 1959-ben debütált a filmvásznon, majd pályája a televízió felé vette az irányt. A hatvanas években nagy sikerrel futó Mission: Impossible című tévésorozat főszerepében volt látható. A ’80-as évek végén robbant be újra a köztudatba, a Tucker, az autóbolond című Jeff Bridges nevével fémjelzett című film mellékszerepéért, Golden Globe-díjat és Oscar-jelölést kapott (Meteor, Pókerarcok, Hollywoodi őrjárat).
Olympia Dukakis (1931-2021)
Oscar-díjas görög származású amerikai színésznő. A Boston University College of Fine Arts és az Arlington High School hallgatója volt (Holdkórosok, Acélmagnóliák, Dolgozó lány).
Danny Aiello (1933-2019)
amerikai-olasz színész. A 62. Oscar-gála egyik jelöltje volt az Oscar-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek címre. Republikánus elveket vallott, szolgált a hadseregben is (Harlemi éjszakák; Léon, a profi; Minden gyanú felett).
Lubik Hédy (1934-2022)
hárfás, hárfa- és kamarazene-tanár. Kezdetben zongorázni tanult, a hárfát tizenkét éves korában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolába való jelentkezésekor ajánlották neki. A főiskolát 1946 és 1956 között művész szakon végezte el. 1952 és 1987 között a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság hárfása volt. 1968-tól annak megszűnéséig a Budapesti Kamaraegyüttes tagjaként és szólistájaként is szerepelt.
Stephen Frears (Stephen Arthur Frears, 1941)
angol filmrendező. Tanulmányait a cambridge-i Trinity College jogi szakán végezte el. 1966-tól rendezőasszisztens volt, 13 évig a tv-nek dolgozott. 1971-ben a Dilettáns zsaroló című filmjével debütált (Dilettáns zsaroló, Veszedelmes viszonyok, A királynő).
Kelemen Márta (1943)
színésznő, énekesnő. A konzervatórium ének szakát végezte el. 1966-ban a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte pályáját. 1973-ban Münchenben, 1974-1975-ben Bázelben vendégszerepelt. 1977-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1980-tól a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Musicalszínésznőként és operettek szubrett szerepeiben aratta legnagyobb színházi sikereit.
André Watts (1946-2023)
amerikai zongoraművész, a 20. század egyik legkiemelkedőbb zongoristája. Nürnbergben született a magyar zongoraművész, Maria Alexandra Gusmitsnak és az afroamerikai Herman Wattsnak gyermekeként. Először hegedülni tanult, majd 8 éves korában kezdett el a zongorázni, miután az Egyesült Államokba költöztek. Philadelphiában beiratkozott a Zenei Akadémiára, tizenhat évesen debütált a Carnegie Hall-ban. Több ízben is járt Magyarországon, a Zeneakadémia nagytermében adott koncerteket. Fizikai adottságainak, valamint energikus játékstílusának köszönhetően olyan műveket is játszik, mint Liszt Ferenc h-moll szonátája.
Lionel Richie (Lionel Brockman Richie, Jr., 1949)
négyszeres Grammy-, Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai énekes, zeneszerző. Pályáját 19 évesen kezdte a Commodores együttes tagjaként, szólókarrierje 1982-ben kezdődött. Világszerte több mint százmillió eladott lemez fűződik a nevéhez, ezzel a világ legtöbb lemezeladással büszkélkedő zenészeinek egyike lett. Michael Jacksonnal is dolgozott, a USA for Africa nevű supergroup jótékonysági célból készülő We Are the World kislemezének megalkotásában, ami egyébként ugyancsak számos toplista győztese, háromszoros Grammy-díjas, és a kislemezek között a világon elsőként négyszeres platinalemez lett (Truly; Hello; Say You, Say Me).
Gudrun Landgrebe (1950)
német színésznő. 1968-1971 között a kölni színiiskola tanulója volt. 1977 óta szerepel filmekben. 1983-ban nemzetközi hírnevet szerzett a Die flambierte Frau című filmbeli szereplésével. 1985-ben Szabó István Redl ezredes című filmjében is játszott (Testek csábítása, Veszélyes játékok, Bűnös szerelem).
John Goodman (Jonathan Stephen „John” Goodman, 1952)
Golden Globe-díjas amerikai komikus, színész, rendező, producer. 1975-ben elhatározta, hogy színész lesz, és New Yorkba költözött. 1982-től játszik filmekben. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (A Flintstone család, Sakáltanya, Műkincsvadászok).
Zsótér Sándor (1961)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, dramaturg, rendező, egyetemi docens a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész tanszakán. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán végzett 1983-ban. 1983–1985 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház dramaturgja volt. 1996 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től Színház- és Filmművészeti Egyetem) oktatója. 2002 óta az egyetem adjunktusa, 2008-tól docense. 2008 óta az egri Gárdonyi Géza Színház tagja (Szerencsés Dániel, Sorstalanság, A Viszkis).
Nicole Kidman (1967)
Oscar- és ötszörös Golden Globe-díjas ausztrál-amerikai színésznő, modell, és énekesnő. Hazájában, Ausztráliában már ismert színésznő volt, mikor a világ megismerte a Halálos nyugalom című filmben. Ezt követően jelentősebb hollywoodi filmekben foglalkoztatták, egyre fontosabb szerepekben, mígnem mára a legkeresettebb sztárok között tartják számon. A magyar közönség az Ausztrál expressz című sorozatban ismerhette meg. Első jelentős szakmai elismerését már az Egyesült Államokban, a Majd megdöglik érte című film főszerepéért kapta (Az órák, Moulin Rouge!, Grace – Monaco csillaga).
Lovasi András (1967)
Kossuth-díjas énekes, szövegíró, a Kispál és a Borz együttes énekese, basszusgitárosa és dalszerzője, valamint a 2005-ben alakult Kiscsillag zenekar gitárosa, énekese, zeneszerzője. Munkásságáért 2010. március 15-én, a magyar könnyűzenében eddig legfiatalabbként, mindösszesen 43 évesen vehette át a Kossuth-díjat.
Pungor András (1967)
író, újságíró. 1990-ben államvizsgázott a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom, valamint népművelés szakon. Punk, kísérleti- és világzenét játszó zenekarokban dobosként, énekesként, szövegíróként dolgozott. Újságírás mellett blogolt, elindította az első hazai napilapos blogot, de készített parlamenti internetes naplót is. Novellái, versei a Kézbe zárt egek, illetve az Év novellái című antológiában, a Hitel című irodalmi folyóiratban, a Tiszatájban, az Élet és Irodalomban, a Kalligramban, az Alföldben, a Látóban, az Esőben jelentek meg. Gyerekverseiből Szalai Katalin zeneszerző Lucalánc címmel kórusművet írt (Hogyismondják, Zozi mindig hazajön, A hetedik nap a papáé).
Robert Rodríguez (Robert Anthony Rodríguez, 1968)
mexikói származású amerikai filmrendező. Fiatalon képregényeket rajzolt, és testvéreivel filmeket csinált. 2001-ben jelent meg a Kémkölykök, mely meghökkentette a rajongókat és a kritikusokat. Az eddig vérben tocsogó, erőszakos filmjeiről ismert direktor ugyanis egy ízig-vérig gyerekfilm elkészítésére adta a fejét (Volt egyszer egy Mexikó, Sin City – A bűn városa, Machete).
Lévai Mária (1969-2018)
hárfaművész. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1999-ben végzett. Hárfaművészként országszerte tartott szólókoncerteket és hangszer-bemutatókat, a képzőművészeti kiállításoktól és reprezentatív estélyektől a szimfonikus zenekarokig sokféle helyen szerepelt. Trubadúr-, kelta- és koncerthárfáin reneszánsz, kelta, barokk, klasszikus és kortárs zenét játszott, sőt gazdag repertoárjával a bölcsődék és óvodák világához is szólni tudott. Hirtelen jött betegség következtében hunyt el, váratlan halála megrázta a zenei közvéleményt.
Debrei Zsuzsanna (1971)
színésznő. A Budapesti Operettszínház stúdiójában végzett, majd két évadot Győrben játszott. 2002-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja, 2006-tól színművésze.
Borsos Beáta (1974)
színésznő. 1992-től a Hevesi Sándor Színház stúdiósa volt 1995-ig, majd a színház színésznője lett. Előbb színész I., majd színész II. képesítést szerzett. 2001–2006 között a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 2006-tól a Szegedi Nemzeti Színház színésznője.
Márkus Judit (1979)
színésznő, okleveles színháztudomány-szakos bölcsész, kommunikációs, valamint gyermek-és ifjúsági irodalmi szakember. 2000-ben végezte el az Újszínház Színészképző Stúdióját. 2003-ban kapta meg a MASZK által hitelesített Színész I. minősítést. 2003/2004-es évadban a Soproni Petőfi Színház, 2004-2008-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja. 2008 és 2021 között a kassai Thália Színház tagja. 2018-ban diplomázott a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudomány szakának mesterképzésén, 2021-ben pedig a gyermek-és ifjúsági irodalom szakirányon.
Szöllősi Mátyás (1984)
író, fotóriporter. Egyetemi tanulmányait 2004–2010 között végezte a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen. 2004 óta publikál különböző folyóiratokban. 2010-ben jelent meg Aktív kórterem című kötete, első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet. Szerkesztőként dolgozott több szépirodalmi és kulturális folyóiratnál. Fotóriporterként is dolgozik, számos portré- és dokumentarista sorozat készítője.
Ezen a napon halt meg:
Antal Mihály (1793-1850)
nyelvész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felszentelése előtt világi pálya felé orientálódott, s Pesten orvosi tanulmányokat, majd jogot végzett. Nevelőként helyezkedett el nemesi családoknál, 1830-tól pedig Pesten telepedett le. 1832–1837-ig az akadémia kéziszótárának szerkesztési munkájában vett részt. Megjelent munkáiban a magyar nyelv oktatásba történő bevezetését szorgalmazta. 1834 körül a Nemzeti Kaszinó könyvtárosává választották meg, mely munkakört haláláig betöltötte.
Vittorio Monti (1868–1922)
olasz zeneszerző, szalonzenekar-vezető. Egyetlen jelentős műve maradt fenn, a Csárdás (Ciarda) című szerzemény, ami azonban világszerte ismertté tette nevét.
Keleti Márton (1905-1973)
háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész. Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott; elsősorban a zenés műfaj vonzotta. A 30-as években kezdett filmezni. Első önálló filmje A torockói menyasszony, ezt követte néhány népszerű vígjáték. Származása miatt a II. világháború alatt nem dolgozhatott, a háború után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet, A tanítónő címmel. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt (Janika, A tizedes meg a többiek, Butaságom története).
Bodor Tibor (Bodor Tibor Imre, 1921–2000)
színész, szinkronszínész, tanár. Pályafutását – a Színművészeti Akadémia elvégzése után – 1941-ben, a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-től a miskolci színházban szerepelt. A háború alatt fogságba esett, hadifogoly színjátszók között lépett fel. 1948-tól a Pécsi Nemzeti, 1949-től a Madách Színház szerződtette. 1956-tól a Nemzeti Színház, majd 1959-től ismét a Madách Színház művésze. Kiváló versmondó, a Színház- és Filmművészeti Főiskola beszéd és versmondó tanára volt. Színházi munkái mellett rendszeresen játszott játékfilmekben és tévéfilmekben (Dollárpapa, Légy jó mindhalálig, A magyar ugaron).
Bárczy Kató (Radó, „Tinti”, 1922–1989)
színésznő. 1941–42-ben a Royal Revü Varietében, 1943-ban a Márkus Park Színházban, 1945-ben a Pódium Kabaréban és a Royal Revü Varietében játszott. 1949–50-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1950-től 1956-ig a Madách Színház tagja volt. 1956–1975 között az USA-ban lakott, az 1970-es években hazaköltözött Magyarországra (Úrilány szobát keres, Háry János, A tanítónő).
Szűcs Mihály (1922–1990)
Kossuth-díjas hegedűművész, egyetemi tanár. Az 1946-ban alapított Tátrai-vonósnégyesnek 1954 és 1968 között volt a második hegedűse. Idősebb korában a Zeneakadémián tanított.
Geosits István (1927-2022)
burgenlandi horvát író, fordító, katolikus pap. 1976-ban felújíttatta a falu római katolikus templomát és tevékenyen részt vett a horvát kulturális élet szervezésében. A helyi színjátszókörnek anyanyelvű színdarabokat írt. nekilátott, hogy lefordítsa héber nyelvből az ószövetségi Szentírást gradišćei nyelvre.
Soós Imre (1930-1957)
Jászai Mari-díjas színész. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, a felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. 1957. június 20-án feleségével együtt öngyilkos lett.
Fekete András (1930-2013)
színész. 1956-ban végezte el a Színház-és Filmművészeti Főiskolát. 1957-59-ben a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1959-től 1982-ig pedig a Pécsi Nemzeti Színház ügyelője és művésze volt. 1982-től nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig ismét a szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott. Elsősorban az ügyelői munkakört töltötte be, de kisebb szerepeket is sikerrel alakított. Gyakran játszott televíziós és mozifilmekben (Amerikai anzix, Sose halunk meg, Rózsadomb).
Marton Katalin (1956-2004)
színésznő. 1977-1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Főiskoláskén a Vígszínházban volt gyakorlaton. 1980-tól a MAFILM színész társulatának tagja, 1988-tól a Vígszínház művésze volt. 1990-től szabadfoglalkozású színművésznő (Angi Vera; Egészséges erotika; Napló apámnak, anyámnak).
