Névnapok: Anasztázia, Tas, Aldó, Atala, Cézár, Neste, Neszta, Nyeste, Oktávia
Események:
1594 – Fleming Pieter Stevenst (Pieter Stevens II), a prágai udvarnak dolgozó flamand festőt II. Rudolf császár udvari festővé nevezi ki.
1729 – Johann Sebastian Bach Máté-passiójának ősbemutatója a lipcsei Szent Tamás-templomban.
1738 – Georg Friedrich Händel Xerxész (Serse) című operájának ősbemutatója Londonban (Haymarket King’s Theatre).
1755 – Samuel Johnson kiadja Az angol nyelv szótárát Londonban.
1874 – megnyílik Párizsban az első impresszionista kiállítás, amelyen Claude Monet , Edgar Degas , Pierre Auguste Renoir , Camille Pissarro és Berthe Morisot művei láthatók.
1880 – Guy de Maupassant A gömböc című elbeszélése először jelenik meg a Médani esték című antológiában.
1900 – a Világkiállítás megnyitója Párizsban.
1915 – Manuel de Falla A bűvös szerelem című balettjének premierje Madridban.
1952 – Alberto Ruz Lhuillier mexikói régész felfedezi Pakal, a maja Palenque város legnagyobb uralkodójának sírját.
2019
– a művészet világnapja.
– Aretha Franklin posztumusz megkapja a zenei Pulitzer-díjat (1930 óta ő az első nő, aki elnyerte).
– tűz a párizsi Notre-Dame-székesegyházban, az épület súlyos károkat szenved.
Megszületett Leonardo da Vinci (Leonardo di ser Piero da Vinci, 1452-1519) itáliai reneszánsz polihisztor.
Festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben. Sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint ő lehetett minden idők legműveltebb embere. 1469-ben (mások szerint 1466-ban) Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio szobrász-ötvös-festő műhelyébe gyakornoknak, ami egyfajta „művésziskola” is volt. Itt sajátította el a vázlatkészítést, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. Elbűvölő, társaságkedvelő, jóképű ember volt, így igen sok kapcsolatnak örvendhetett. Legjelentősebb műve a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”, amellyel 1498-ban készült el. E freskót azonnal a téma legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni. Elkészülése óta a nyugati világ főműveként tekintették. Nem csupán a mesteri módon felépített jelenetek miatt, hanem azért is, mert a kompozíció, a színhasználat a megvilágítás, az egyes alakok tartása és mozdulata is a bibliai szavakra utal (Mona Lisa, Léda hattyúval, Sziklás Madonna). —» A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka
Meghalt Illyés Gyula (Illés, 1902–1983) háromszoros Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A Digitális Irodalmi Akadémia, annak megalakulásától, posztumusz tagja. Az 1920-as években megjelent verseinek egy része az avantgárd termékenyítő hatása alatt fogant, ugyanakkor egyes lírai darabjai kötöttebb formai világú realista életképek voltak. A szürrealizmus és a dadaizmus végletes nihilizmusát és értelemtagadó szemléletét soha nem tette magáévá. Prózaírói hangja viszonylag későn, harmincéves kora körül bontakozott ki. Ekkor született meg a szovjetunióbeli élményeit feldolgozó Oroszország című útirajza, a népi írók 1930-as évekbeli falukutató mozgalmának ihlető hatására – prózaírói pályájának méltó nyitányaként – írt Puszták népe című szociográfiája, valamint a nagy előd pályaképét és életművét számba vevő Petőfi-monográfiája (Bál a pusztán, Anyanyelvünk, Ki a magyar).
Meghalt Greta Garbo (Greta Lovisa Gustafsson, 1905–1990) életmű Oscar-díjas svéd színésznő.
A filmtörténet egyik legérdekesebb alakja, akinek méltóságteljes, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon kreált mítosz része, de jellemének egyik legfontosabb vonása is volt. 1922-24-ig tanult a Royal Dramatic Theatre-nél, itt találkozott Mauritz Stiller igazgatóval, és ő adta neki a Garbo művésznevet. 1925-ben a Metro-Goldwyn-Mayer Hollywoodba hívta Stillert, akinek sikerült kialkudnia, hogy Garbót is szerződtessék. Első némafilmje készítésekor a színésznő még alig beszélt angolul. első hangosfilmje, az Anna Christie – amelyben egy cinikus, gyönyörű exprostituáltat játszott – után már Oscarra jelölték. Sosem készített színes filmet. Visszavonulása a filmkészítéstől eleinte nem tűnt véglegesnek, időről időre felröppentek hírek ezzel kapcsolatban. 1954-ben kapott életmű Oscar-díjat. Utolsó éveiben kis számú baráti kapcsolatát is megszakította és teljes magányban élt (Grand Hotel, Anna Karenina, Ninocska).
Meghalt Damon Francis Knight (1922–2002) amerikai író, a modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtője és meghatározó alakja.
Tizenegy évesen belépett a tudományos-fantasztikus rajongók közé, első történetének eladásakor New Yorkban élt, és a Futurians tagja volt. Erőssége volt a novella, széles körben elismert mesterének tekintették. 1949-ben jelenik meg első kisregénye, Not with a Bang címmel, egy évvel később már átütő sikert arat a To Serve Man című kisregénnyel. Később ezt a művet a retró kategóriában az elmúlt fél évszázad legjobb sci-fi kisregényként Hugo-díjban részesítették. Sci-fi kritikusként is ismert volt. 2003 -ban beválasztották a Science Fiction Hall of Fame tagjai közé. Írásai az Oregoni Egyetem Különgyűjteményeiben és az Egyetemi Archívumban találhatók (Elmeváltás, Maszkok, Világ gyermekek nélkül).
Megszületett Bodrogi Gyula (1934) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának, a József Attila Színház és a Vidám Színpad örökös tagja.
Pályáját 17 évesen néptáncosként kezdte. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol 1958-ban szerzett diplomát. 1958–1982 között a József Attila Színház tagja volt. 1975-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1982–1996 között a Vidám Színpad művészeti igazgatója és rendezője volt, majd 1997-től 2001-es lemondásáig a Centrál Színház első vezetője lett. 2002-től szabadfoglalkozású. 2003-tól a Nemzeti Színház művésze. Moziban még főiskolásként, 1957-ben tűnt fel. Népszerű, kedvelt szinkronszínész (Irány Mexikó!, Csak semmi pánik, Megint tanú).
Meghalt Antal Imre (1935–2008) Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész.
A Zeneművészeti Főiskolán 1959-ben végzett. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert, 1966-ban pedig a budapesti Liszt Ferenc-verseny II. helyezettje lett. Országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a Halló fiúk, halló lányok! műsorvezetőjeként aratta. Ezt követően a szilveszteri műsorok, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák és a – MTV égisze alatt megrendezett – Nemzetközi Karmesterversenyek állandó konferansziéja, illetve az évtizedeken át futó, rendkívül népszerű Szeszélyes évszakok emblematikus műsorvezetője lett. Több filmszerepet is játszott (Bors-sorozat, Ezek a fiatalok, Ördög vigye).
Ezen a napon született:
Jan van Huysum (1682-1749)
németalföldi festő. Apjától tanult, aki kedvelt tájkép-, portré- és virágfestő volt. Ő maga is festett tájképeket (Arcadiai táj halászokkal, Virágok és gyümölcsök, Olasz táj).
Bezerédj Amália (Bezerédi Bezerédj Amália Krisztina, 1804–1837)
író, illusztrátor, a kisdedóvás buzgó terjesztője. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel. Leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt (Földesi estvék, Virágregék, Fantasie).
Hermann Günther Grassmann (1809-1877)
német [porosz] matematikus, nyelvész. A szanszkrit nyelv kutatójaként, lefordította német nyelvre az 1028 himnuszt tartalmazó Rigvédát. Nyelvészeti munkákat is írt: latin, illetve német nyelvtankönyvet. A mai napig jegyzett és gyakran hivatkozott szerző a Rigvéda kutatóinak körében. A nyelvészetben egy fonológiai tétel, a Grassmann-törvény őrzi a nevét. Operakritikákat is írt és népdalgyűjteményt állított össze, botanikával és elektromosságtannal is foglalkozott. Megírta a modern lineáris algebra egyik alapművét (Egyenes kiterjedéstan, a matematika egy új területe).
Lwoff-Parlaghy Vilma (1863-1923)
festő, aki Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban élt és alkotott. A 19. század végének, valamint a 20. század elejének ismert portréfestőnője volt. Több mint 120 híres közéleti személyiség arcképét festette meg. Két legismertebb alkotása Kossuth 1885-ben készült öregkori arcképe, és Tesla úgynevezett kék portréja.
Nyikolaj Sztyepanovics Gumiljov (1886-1921)
orosz költő, az akmeista irányzat vezetője. A szovjet kommunista diktatúrának esett áldozatául. Első kiadott műve a Városokból erdőbe futok című vers volt. Első verseskötete Konkvisztádorok útja címen 1905-ben jelent meg. Olyan egzotikus témákról írt, mint a Csád-tó zsiráfjai, vagy Caracalla császár krokodiljai. 1907-től sokat utazott Európában, nevezetesen Franciaországban és Olaszországban.
Thomas Hart Benton (1889–1975)
amerikai regionalista-naturalista festő, falfestő és nyomdász, a „modernizmus ellenségének” nyilvánította magát. Festményein a hajlékony, „faragott” figurái hétköznapi embereket mutattak be az Egyesült Államokbeli életük jeleneteiben. Párizsban tanult (Académie Julian), rengeteg képet festett. 1954-ben a National Academy of Design levelező, 1956-ban pedig teljes jogú taggá vált. 1961-ben beválasztották az 50 legkiemelkedőbb amerikai közé.
Kiss Ferenc (1893-1978)
színész, érdemes művész. A Színművészeti Akadémián kezdte tanulmányait, majd 1917-ben Debrecenben színpadra lépett. Harcolt az első világháborúban. 1919 őszétől a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1937-től 1944-ig a Színművészeti Akadémia igazgatója volt. Szálasi Ferenc megbízásából 1944. október 15-től a Nemzeti Színház igazgatója. Ezen állásokban kifejtett politikai tevékenységéért a népbíróság elítélte, 1945-től 1953-ig fegyházban volt. 1956 augusztusában visszatért a színészi pályára.
Lukáts Kató (1900-1990)
grafikusművész, illusztrátor, érdemes művész. Munkáit a népművészeti hagyományok tanulmányozásán túl erős dekoratív hajlam, stilizáló kedv, ornamentikateremtő készség jellemezte. Előadásmódja olykor puritán egyszerűséget, a tipográfia törvényeit tisztelő fegyelmet tükröz. Mindezek a képességek magas mesterségbeli tudással párosulva avatják őt a magyar art déco kiemelkedő jelentőségű alakjává. Az iparművészet más műfajával is kísérletezett.
Sir Neville Marriner (1924-2016)
angol karmester, hegedűművész. Karmester pályáját negyvenöt évesen kezdte. Mint a klasszikus zene doyenje kilencvenéves korában még fellépett. Művészetét lemezfelvételek sokasága, majdnem 600 felvétel őrzi. 2003-ban a Budapesti Tavaszi Fesztiválon vezényelte az akkor még ifjúsági Danubia Szimfonikus Zenekart.
Drégely László (1932–1990)
festőművész, díszlettervező, szobrász. 1951-1953 között az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanult. 1953-tól egy ideig a szolnoki Szigligeti Színház díszletfestője volt. 1958-1979 között a Magyar Televízió díszlettervezője. 1957-ben debütált festőként az Országos Tárlaton, 1962-től kiállító művész volt.
Borisz Sztrugackij (1933-2012)
orosz író. Testvérével, Arkagyijal, a szovjet(-orosz) tudományos-fantasztikus írók voltak. A Sztrugackij testvérek számos műve játszódik ugyanabban az elképzelt jövőben, ismertebb nevén a Noon Univerzumban. A név a sorozat első regényéből, a magyarul Ugrás a jövőbe című könyvből származik.
Frank Vincent (1937-2017)
olasz származású amerikai színész, zenész, író és vállalkozó. Több Martin Scorsese rendezte filmben is szerepelt. Eredetileg zenei pályafutásról álmodott, de 1976-ban a színészkedés fel fordult. Egyik legjobb alakítását 1987-ben, a Juan José Jusid rendezte Made in Argentina-ban nyújtotta, melyben egy gazdag manhattan-i üzletember szerepét játszotta el (Az alvilág pápája, Nagymenők, Dühöngő bika).
Claudia Cardinale (1938)
tunéziai születésű olasz színésznő. Leghíresebb szerepeit Federico Fellini 8½ és Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugat című filmjében játszotta. Sohasem tett kísérletet arra, hogy betörjön Hollywood világába, mivel nem szívesen hagyta el Európát hosszabb időre, de több hollywoodi filmben is szerepelt (Rocco és fivérei, Éjfélkor indul útjára a gyönyör, Műgyűjtők és kalandorok előnyben).
Györgyfalvay Péter (1943)
színész. 1964-1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Pályáját a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, ezután is többnyire vidéki színházakban játszott. 1987-ben Budapesten a Jurta Színház társulatának tagja lett, 1988 óta szabadfoglalkozású színművész (A feladat, Anyám könnyü álmot ígér, Sose halunk meg).
Wellmann György (1946)
Aase-díjas színész. Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán színészként diplomázott 1971-ben. Pályáját a Nagyváradi Színházban kezdte. 1982-ben Magyarországra települt, és a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1985-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze.
Michael Kamen (Michael Arnold Kamen, 1948–2003)
amerikai zeneszerző, hangszerelő, karmester, dalszerző és zenész. Filmzeneszerzőként és neves rockegyüttesekkel való együttműködéseivel vált ismertté. A neves Juilliard School hallgatója lett. Kezdetben balettekhez írt zenét. Első filmzenéjét Az arab összeesküvés című 1976-os hollywoodi mozifilmhez szerezte. Első rockzenei közreműködése a Pink Floyd 1979-es The Wall című albumának hangszerelési munkáiban való részvétele volt.
Emma Thompson (1959)
kétszeres Oscar- és Golden Globe-díjas brit színésznő, forgatókönyvíró, aktivista, szerző és komikus. Első jelentős filmbéli szerepét a Richard Curtis rendezte romantikus vígjáték, A nagy balek jelentette, melyet 1989-ben forgattak. Az igazi áttörést az 1992-ben forgatott Szellem a házban című film hozta. Ezen alakításáért megkapta a legjobb női színésznőnek járó Oscar-díjat, a legjobb drámai színésznőnek járó Golden Globe-díjat. A Jane Austen regénye alapján készült, Ang Lee rendezte Értelem és érzelem című film, melynek forgatókönyvét írta, valamint főszerepét is játszotta Hugh Grant mellett. A film forgatókönyvének írásáért kapta meg második Oscar-díját (Junior, Legenda vagyok, Harry Potter filmek).
Havassy György (1962)
bábművész, színész. A Bábszínészképző Tanfolyamon 1987-ben kapott diplomát. 1985-től az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábegyüttesében szerepelt. 1998-tól az önállóvá vált Harlekin Bábszínház tagja lett. 2011-től a Galagonya Bábszínház utazó társulatának művésze.
Magyar Éva (1976)
színésznő. 1994-ben végzett a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatán. Pályáját szülővárosában a Gárdonyi Géza Színházban kezdte. 1997-től a kecskeméti Katona József Színház társulatának tagja.
Seth Aaron Rogen (1982)
kanadai származású amerikai színész, rendező, producer, forgatókönyvíró és humorista. Pályafutását tizenévesen sikeres stand-up komikusként kezdte Vancouverben (Zöld darázs, Itt a vége, Az interjú).
Krusovszky Dénes (B. Kiss Dénes, 1982)
József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, műfordító. Egyetemi tanulmányait 2000-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakán, majd 2003-tól összehasonlító irodalomtudomány, 2004-től pedig esztétika szakon is a kar hallgatója volt. 2014-től alapító főszerkesztője a Versum külföldi költészettel és műfordítással foglalkozó online világirodalmi folyóiratnak. Tagja a József Attila Körnek és a Szépírók Társaságának (Elromlani milyen, Akik már nem leszünk sosem, Azóta őzike).
Orbók Áron (1985)
színész. 2005 és 2010 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész hallgatója volt, 2010-ben kapta meg diplomáját. Szabadúszóként kezdte pályáját, különböző színházi produkciókban szerepelt. 2015-től a Soproni Petőfi Színház társulatának művésze volt, rendezéssel is foglalkozik.
Emma Watson (Emma Charlotte Duerre Watson, 1990)
angol filmszínésznő, modell, feminista aktivista és filantróp. Gyermekként a Harry Potter filmsorozatok egyik főszereplője volt, majd címlapfotók készültek róla és számos stílusdíjat is elnyert, valamint később több filmszerepet is kapott (Itt a vége, Noé, Kisasszonyok).
Ezen a napon halt meg:
Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765)
világhírű orosz polihisztor. Legalább egy tucat művészeti és tudományos ág tudósa volt, de legfőképp a fizika, a kémia, a prózaírás és a költészet területén alkotott maradandót. Erzsébet cárnő az ő kezdeményezésére alapította és később róla nevezték el a világ egyik legnevesebb egyetemét, a Moszkvai Állami Egyetemet. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője. Ő alkotta meg az első tudományos megalapozottságú orosz nyelvtant és egységes helyesírást. Nevéhez fűződik a hangsúlyos verselési forma bevezetése a XVIII. századi orosz poétikába.
Dukai Takách Judit (Malvina, 1795-1836)
költő. Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Malvina néven verselgetett, ezt a nevet megtartotta később költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni (A kesergő özvegy, A fársáng utolsó órájában, Az én lakhelyem).
Matthew Arnold (1822-1888)
angol költő. A három nagy viktoriánus költők egyikeként szokták emlegetni, Alfred Tennyson és Robert Browning neve mellett. Néhányan őt tekintik az angol romantika és modernizmus közötti hídnak. Szimbolikus látképei tipikusnak számítottak volna a romantikus időszakban, azonban kételkedő és pesszimista nézetei inkább a modernistákra jellemzőek. Néhány írásának racionalista jellemvonását támadta az olvasóközönség, mégis nagy hatással volt korára (Szonett a magyar nemzethez, Empedocles on Etna, Essays in Criticism).
Budenz József (1836-1892)
német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos teológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. A török, majd a finnugor nyelvek kutatásával foglalkozott. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a Magyar-ugor összehasonlító szótárt, melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki.
Murkovics János (Janoš Murkovič, 1839-1917)
horvát származású szlovén tanító, író. Ő alkotta az első Gaj-betűvel írt vend nyelvű könyvet. Felsőbbfokú tanulmányait Németországban végezte. 1862-ben került a vendvidéki Belatincra, ahol tizenhat évig dolgozott. 1871-ben írta meg egyetlen, de jelentősnek számító művét az Abecednik-ot. Ez volt az első könyv vendül, amely nem magyar ábécéval született.
Robert Musil (Robert Edler von Musil, 1880–1942)
osztrák író, esszéíró, matematikus, filozófus és színikritikus, a XX. századi világirodalom egyik legjelentősebb prózaírója. 1901-ben mérnöki diplomát szerzett, kétéves katonai szolgálat után egy évig tudományos munkatárs volt a Stuttgarti Műszaki Egyetemen. 1903-ban Berlinben újra egyetemre kezdett járni, de ezúttal filozófia és pszichológia szakon. Ledoktorált 1908-ban filozófiából, de további tudományos munka helyett Musil ekkor az írói pálya mellett döntött (Törless iskolaévei, A tulajdonságok nélküli ember, Három asszony).
Totò (Antonio Focas Flavio Angelo Ducas Comneno De Curtis di Bisanzio Gagliardi, 1898–1967)
olasz színész, költő, forgatókönyvíró. Gimnáziumban tanult, de soha nem érettségizett le. Anyja papnak szánta, de már fiatal korában jobban érdekelte a művészvilág, és elkezdett színészkedni, kezdetben családi előadásokon, majd külvárosi színpadokon. 1930-ban találkozott először a mozival. Aranykora 1947 és 1952 közé esik, mind a színházban, mind a mozikban (A monzai barát, San Gennaro kincse, Boszorkányok).
Jean-Paul Sartre (1905-1980)
irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja. Bár elsősorban írónak készült, és másodsorban filozófusnak, filozófusi színrelépése mégis megelőzi első irodalmi munkáinak megjelenését. Ugyanakkor irodalmi írásai a sartre-i gondolatok kibontásának, konkrét formában való megjelenítésének fontos eszközei. Drámáinak többségében kiemelt jelentőséget kapnak a döntéshelyzetek, valamint a választás és a felelősség kérdése (A tisztességtudó utcalány, Gondolatok az irodalomról, A lét és a semmi).
Leslie Charteris (Leslie Charles Bowyer-Yin, 1907-1993)
kínai–angol író, forgatókönyvíró, a Simon Templar-történetek szerzője. Az amerikai állampolgárságot 1942-ben szerezte meg, miután ázsiai származása miatt sokáig ez nem volt lehetséges. 1992-ben a brit Krimiírók Szövetsége neki ítélte a Cartier Diamond Dagger-életműdíjat, amely a legnagyobb megtiszteltetés volt irodalmi tevékenysége elismerésére (A szőke bosszú, Párbaj az ördöggel, Az ördögi repülőgép).
Jean Genet (1910-1986)
francia író, drámaíró, politikai aktivista. Éveket töltött Európa különböző városaiban csavargóként, tolvajlásból és prostitúcióból élt. Párizsba, többször ítélték börtönbüntetésre kisebb súlyú bűncselekmények miatt. A börtönben írta meg első versét és regényét, amelyet saját költségére adott ki. 1949-re Genetnek már öt regénye, három drámája és számtalan verse volt kész. A homoszexualitás és a bűnözés nyílt, szándékosan provokatív ábrázolása miatt műveit több helyen betiltották (George Jackson börtönlevelei, A tolvaj naplója, Töredékek… és más írások).
Márffy Vera (1916-1995)
Déryné-díjas színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja. 1937-ben végzett az Országos Színészegyesület színészképző iskolájában. Vidéki színházakban játszott. 1950-ben a Miskolci Nemzeti Színház művésze lett. 1989-ig működött az intézménynél, ekkor nyugdíjba vonult. Prózai darabokban és operettekben tűnt fel mint szubrett és karakterszínész.
Kenneth Williams (1926-1988)
brit komikus színész. Huszonhat Folytassa… film, valamint Tony Hancockkal, és Kenneth Horne-nal együtt számos rádiós vígjáték főszereplője, egyben tehetséges szónok volt. A háború után karrierjét színházi szereplésekkel kezdte építeni, de csak néhány komoly darab illett bele groteszk előadásmódjába. Televízióban és brit filmekben is szerepelt, mindenekelőtt a Folytassa… sorozat filmjeiben, mely sajátos brit, a kétértelműségre alapozott humorával kifejezetten sikeres volt, de melyért, hasonlóan a többi szereplőhöz, igen szerény honoráriumot kapott. Naplójában Williams azt írta, hogy egy British Gas reklámmal többet keresett, mint a teljes Folytassa… sorozattal.
Elekes Pál (1929-1996)
Jászai Mari-díjas színész, bábszínész, érdemes művész. Színészi diplomáját 1949-ben kapta meg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Vígszínházban kezdte. 1950-től az Állami Bábszínház, 1992-től a Budapest Bábszínház tagja volt. Szinkronszínészként is népszerű és foglalkoztatott művész volt (Mi újság a Futrinka utcában?, Minden egér szereti a sajtot, Julianus barát).
László Margit (1931–2019)
Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő (lírai szoprán), énektanár, érdemes és kiváló művész. 1941-ig a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni tanult. 1947 óta élt Magyarországon. Női szabóként dolgozott és a Budapesti Kórusban énekelt alt majd szoprán szólamot. 1951 és 1953 között magánúton énekelni tanult. 1953-ban a Magyar Állami Operaház magánénekesnek szerződtette. Ténylegesen alakította is szerepeit, mert kiváló énektechnikájához nagyszerű színészi készségek is társultak. Gyakori szereplője lett koncerteknek, mert otthonosan mozgott az oratórium- és daléneklés területén, de könnyűzenei dalokat is énekelt. Vendégszerepelt az egész német nyelvterületen, Franciaországban és a volt szocialista országokban. 1970-ben kezdett éneket tanítani.
Fekete György (1932-2020)
Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, szakíró, politikus, MMA elnöke, a nemzet művésze. Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat. 1987 óta lapalapító főszerkesztője volt a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, 1993-ban újraindította.
Brian Dennehy (1938-2020)
amerikai színész. Több ismert filmben játszott emlékezetes karakterszerepeket, főleg a nyolcvanas és a kilencvenes években. Filmes karrierje 1977-ben kezdődött. Először különböző tévésorozatokban szerepelt, mint például a Kojakben, de felbukkant a Dallasban is. Első filmje a szintén 1977-es Nappalok és éjszakák volt (Rambo, Törvényszéki héják, Gladiátor).
Ladislav Ballek (1941-2014)
szlovák író, szerkesztő, főiskolai tanár, diplomata. Nevéhez kötődik a realizmus újjáéledése 1968 után a szlovák irodalomban. Első műveit egyetemi évei alatt írta, 1964-ben publikálta első történetét, három évvel később pedig az első regényét. Haladó gondolkodóként az egy államban élő nemzetiségek együttélésének szükségességét hirdette (Posta délen, A segéd, Akácok).
Henkel Gyula (1944-1991)
színész. Pályáját 1964-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte, 1967-től a Miskolci Nemzeti Színházhoz, 1969-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, közben a Fővárosi Operett Színház stúdiójának hallgatója, melyet 1970-ben végez el. 1971-ben egy évadot a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1972-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
Lengyel Anna (1969–2021)
dramaturg, műfordító. 1992–1997 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt. 1994–2002 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban, 2004–2008 között a Krétakör Színház dramaturgjaként dolgozott. 2008-ban megalapította saját független dokumentumszínházát, a PanoDrámát. Folyamatosan dolgozott külföldön is.
