a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Mika Róbert
Barangolásunk célja a Dunakanyar környéke, pontosabban a 10-es út és a Duna közötti rész. E gyönyörű terület nemcsak a kirándulók kedvence, hanem olyan nagy irodalmi alkotások szülőhelye, mint Babits Mihály Dal az esztergomi bazilikáról, Németh László VII. Gergely, Karinthy Ferenc Budapesti ősz, Móricz Zsigmond Úri muri vagy Áprily Lajos Suhogás című műve. És ezen a kies tájon fogantak meg olyan alkotások, mint Jókai Mór Rab Rábyja.
Helységmutató
Csobánka
Berda József (1902–1966, költő) és
Váci Mihály (1924–1970, költő) az 1960-as években látogatta többször meg Szilágyi Károlyt.
Dömös
Babits Mihály (1883–1941, költő, műfordító, író) a Gizellatelepen fejezte be a Kártyavár című regényét.
Esztergom
Az ország egykori fővárosához számos irodalmi emlék fűződik. Egyházi kincstárában, könyv- és levéltárában a középkori magyar művészet és művelődés gazdag értékeit őrzik.
Babits Mihály 1923-ban vásárolt házat az Előhegyen, Esztergom egyik dombján. Ettől kezdve itt töltötte nyarait. Nyaralójában sok író és költő kereste fel az 1920–30-as években. Aláírásaik a nyaraló tornácán láthatók. Babitsnak több verse és írása született e helyen: Esztergomi napló, Szent király városa, Dal az esztergomi bazilikáról.
Balassi Bálint (1554–1594, költő) és Rimay János részt vett 1594 tavaszán Esztergom ostromában. Ballasi május 20-án olyan súlyosan megsebesült, hogy Rimay önfeláldozó ápolása ellenére tíz nap múltán belehalt sérüléseibe.
Baróti Szabó Dávid (1739–1819, műfordító és költő) 1774-től Esztergomban lelkészkedett.
Janus Pannonius (1434–1472, költő) többször fordult meg itt 1470-ben és 1471-ben, meglátogatva Vitéz Jánost.
Jókai Mór (1825–1904, író) az Írók és Művészek Társasága elnökeként 1880 kora nyarán kirándult itt feleségével. Petőfi Sándorral 1846. június 28-án látogatott a városba. Esztergom visszafoglalását a Százszorszép című kisregényében örökítette meg.
Kazinczy Ferenc (1759–1831, író, költő) Magyarországi utak című művében írja le 1831 áprilisi esztergomi látogatását, élményeit.
Németh László (1901–1975, író) apósának (Démusz János) Sátorkőpusztán volt birtoka. Az 1930-as években sokszor fordult meg itt, és olyan művei születtek, mint a Papucshős, a VII. Gergely. Itt határozta el a Tanú megírását is.
Petőfi Sándor (1823–1849, költő), Vahot Imre és Vachott Sándor 1845 őszén jártak Esztergomban. Petőfi 1846 nyarán újra ellátogat ide Jókai Mórral, Várady Antal barátjuk lakodalmára.
Rimay János (1570–1631, költő, író) Balassi Bálintot kísérte el Esztergom visszafoglalására. A halálos sebet kapott Balassit, annak haláláig, hűségesen ápolta.
Temesvári Perbált (1435?–1504, író) a ferences kolostor házfőnöke volt 1494–1497 között.
Vachott Sándor, „a szép magyar” (1818–1861, költő) barátaival, Petőfi Sándorral és Vahot Imrével látogatott a városba 1845-ben.
Vahot Imre (1820–1879, író, szerkesztő) Petőfi Sándorral és Vachott Sándorral járt itt 1845. szeptember végén.
Verseghy Ferencet (1757–1822, író, költő, műfordító) 1781-ben itt szentelték pálos rendi áldozópappá.
Leányfalu
Gyulai Pál (1826–1909, író, költő) 1880-tól rendszeresen nyaralójában töltötte a nyári hónapokat.
Karinthy Ferencnek (1921–1992, író, műfordító, újságíró) itt volt nyaralója 1963-tól. Itt írta az Epepe, a Budapesti ősz, az ősbemutató és a Leányfalu és vidéke című műveit.
Móricz Zsigmond (1879–1942, író, novellista, lapszerkesztő) a Sári Bíró honoráriumából vásárolt itt telket, szőlőskertet. 1912-ben kis házat építtetett rá, amiből később kialakult a Móricz-nyaraló. Először csak nyaralni járt ki családjával, később véglegesen kiköltözött ide a fővárosból. Leányfalun írta többek között az Úri muri, a Forró mezők és a Rokonok című művét, illetve a Rózsa Sándor több fejezetét. Móricz házában Babitstól Illyésig számos író megfordult.
Szeberényi Lehel (1921, író) az 1960-as évektől az esztendő nagyobbik részét tölti itt. A Duna szerelmeseként több könyvet is írt Leányfalu környékéről (Éden a Dunán, Emlékek völgye, Arcok a folyó tükrében).
Nyergesújfalu
Ady Endre (1877–1919, költő) többször látogatta meg az itt élő Kernstok Károly festőművészt az 1910-es években.
József Attila (1905–1937, költő) két hétig járt az itteni szaléziánusok iskolájába 1920 telén. Hazaszökött.
Piliscsaba
Jókai Mór és Laborfalvi Róza színésznő 1848. augusztus 29-én itt kötött titokban házasságot.
Petőfi Sándor 1841 tavaszán járt itt.
Pilisvörösvár
Bartalis János (1893–1976, költő) itt tanított 1935–36-ban.
Pomáz
Petőfi Sándor és Vahot Imre 1845 őszén kirándultak a Kő-hegyre.
Szentendre
Jókai Mór Rab Ráby címmel írt regényt az 1786-ban letartóztatott Ráby Mátyásról (szobra a Rab Ráby téren áll). A regény történetének egy része Szentendrén játszódik.
Vas István (1910–1991, költő) és felesége, Szántó Piroska festő 1955-ben vettek telket Szentendrén. Itt laktak az év nagyobbik részében.
Visegrád
Áprily Lajos (1887–1967, költő, műfordító) 1937 ben költözik ide. A szentgyörgypusztai Nagyvillám-dűlőben lévő „barátcellát” olyan híres irodalmárok keresik fel, mint Illyés Gyula, Német László, Tamási Áron, vagy Szabó Lőrinc. Számos versében idézi fel a Parajdra emlékeztető szentgyörgypusztai táj lenyűgöző szépségét (Suhogás, Éjjeli szél, Egyedül, Meddig él a csend, Jelentés, Napkelte Visegrádon stb.)
Petőfi Sándor 1845 nyarán szakította meg hajóútját, hogy megnézze a várhegyet.
Névmutató
Ady Endre (1877–1919, költő) Nyergesújfalu
Áprily Lajos (1887–1967, költő, műfordító) Visegrád
Babits Mihály (1883–1941, költő, műfordító, író) Dömös, Esztergom
Balassi Bálint (1554–1594, költő) Esztergom
Baróti Szabó Dávid (1739–1819, műfordító és költő) Esztergom
Bartalis János (1893–1976, költő) Pilisvörösvár
Berda József (1902–1966, költő) Csobánka
Gyulai Pál (1826–1909, író, költő) Leányfalu
Janus Pannonius (1434–1472, költő) Esztergom
Jókai Mór (1825–1904, író) Esztergom, Piliscsaba, Szentendre
József Attila (1905–1937, költő) Nyergesújfalu
Karinthy Ferenc (1921–1992, író, műfordító, újságíró) Leányfalu
Kazinczy Ferenc (1759–1831, író, költő) Esztergom
Móricz Zsigmond (1879–1942, író, novellista, lapszerkesztő) Leányfalu
Németh László (1901–1975, író) Esztergom
Petőfi Sándor (1823–1849, költő) Esztergom, Piliscsaba, Pomáz, Visegrád
Rimay János (1570–1631, költő, író) Esztergom
Szeberényi Lehel (1921, író) Leányfalu
Temesvári Perbált (1435?–1504, író) Esztergom
Vachott Sándor (1818–1861, költő) Esztergom
Vahot Imre (1820–1879, író, szerkesztő) Esztergom, Pomáz
Vas István (1910–1991, költő) Szentendre
Váci Mihály (1924–1970, költő) Csobánka
Verseghy Ferenc (1757–1822, író, költő, műfordító) Esztergom
Forrás: Erős Zoltán Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig
