Mint hegynek a heggyel, nekünk már
találkozás nem rendeltetett.
Álmomban, ha majd éjfél felé jár,
csillagokkal küldj üzenetet.
Anna Ahmatova (Anna Andrejevna Gorenko, Bolsoj Fontan, Odessza mellett, Ukrajna 1889. június 23. – Domogyedovo, Moszkva mellett, Oroszország 1966. március 5.) orosz(-szovjet) költőnő.
brazil zeneszerző és karmester volt, akit a 20. századi brazil komolyzene legfontosabb alakjának tartanak. Villa-Lobos minden idők legjobban elismert latin-amerikai zeneszerzője. Számos zenekari, kamarazenei, hangszeres és vokális művet írt. Zenéje részint a brazil népzenén alapul, de sok stílusjegye az európai zenei örökségből ered.
„Három dolog soha nem tér vissza: a kilőtt nyíl, a kimondott szó, és az elmúlt nap.”
Georg Friedrich Daumer (Nürnberg, 1800. március 5. – Würzburg, 1875. december 13.) német költő, filozófus.
„Sose gondoltam volna, hogy az ember teremthet magának olyan poklot, ahol nincs egyetlen kép, egyetlen árnyék, nincs semmi, ami csak valamelyest is hasonlítana a reményhez…”
Nyikolaj Vasziljevics Gogol (Szorocsinci, 1809. április 1. – Moszkva, 1852. március 4.) ukrán származású orosz író. Az orosz irodalom klasszikusa, az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja.
„Ha egyszer fontos neked valami, azt meg kell védened. Ha olyan mázlista vagy, hogy találtál magadnak egy életmódot, amit szeretsz, akkor a bátorságot is meg kell találnod, hogy azt az életet éljed.”
John Irving (John Wallace Blunt, Jr., Exeter, New Hampshire, 1942. március 2.) amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró.
„Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant, vagyonost, szegényt. Akármi van a fejemben, a Sinai-hegy nekem sem adott külön tízparancsolatot.”
Németh László (Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth- és József Attila-díjas író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
Stílusa a folktól a new age -n keresztül a szimfonikus metalig terjed. Zenéje stílustól függetlenül mindig instrumentális, fantasy, történeti hangulattal. A magát független zeneszerzőként definiált Martikainen vallja: Célom, hogy erős motívumokat, emlékezetes dallamokat, epikus szerkezeteket komponáljak és hallgatóimnak, ügyfeleimnek egyedi élményeket adjak. A zeném tökéletesen passzol különféle típusú videojátékokhoz, előzetesekhez, előadásokhoz, reklámokhoz és filmekhez…és persze, úgy általában mindenkihez szól…
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
„Légy az, aki vagy, és ami a szíveden, legyen a szádon, mert azok, akik kifogásolják ezt, nem számítanak, akik pedig számítanak, azok nem fogják kifogásolni.”
Theodor Seuss Geiselh (Dr. Seuss, Springfield, Massachusetts, 1904. március 2. – La Jolla, Kalifornia, 1991. szeptember 24.) német származású amerikai író, karikaturista, forgatókönyvíró.
Heti találós kérdésünk
A Nyelv és Tudomány (nyest.hu) e-periodikában, 2011. augusztusában jelent meg a Magyarországé-e a világ második legrégebbi alkotmánya? című esszé, ami így kezdődik:
„Állítólag a világ legrégebbi alkotmányát 720-ban írták Izlandon. Az ezt követő második alkotmány pedig Magyarországon született: ez Szent István intelmei Imre hercegnek.
Az interneten terjeng egy gyűjtemény, mely a magyarság büszkeségeit mutatja be. A többféle változatban is megtalálható, újra és újra felbukkanó PowerPoint-fájl néhány állításának fogunk nyomába eredni. Az első megvizsgálandó állítás így hangzik:
Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.„
A cikk behatóan foglalkozik az alkotmány (alaptörvény) fogalmával, nyelvtudományi szempontból.
Nekünk inkább azért furcsa ez az állítás, mert köztudott, hogy már az ókorban is léteztek írott és íratlan alkotmányok. Ilyen például az ókori Spártában az ún. „lükurgoszi alkotmány” (állítólag a krétai alkotmány alapján készült).
Heti kérdésünk, hogyan nevezték más néven ezt az alaptörvényt és mikorra datálják?
1. Aristotle
2. Delphi jóslat
3. Motu proprio
4. Nagy Rhétra
5. Pactus Alamannorum
„Oda jutott a világ, hogy szemben áll egymással okosság és tisztesség, és aki az egyiket választja, annak le kell mondania a másikról.”
Arthur Koestler (Köstler Artur, Budapest, Terézváros, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 1.) magyar-brit regény- és újságíró, társadalomfilozófus.
Ölelj meg egy könyvtárost! – nemzetközi világnap
„Mindenki azt gondolta, hogy lehetetlen. Aztán jött egy hülye, aki ezt nem tudta. És megcsinálta.”
Marcel Pagnol (Aubagne, 1895. február 28. – Párizs, 1974. április 18.) francia író, drámaíró, forgatókönyvíró, filmrendező, akadémikus.
„Mostantól minden igét t-vel kell mondani. Jött, félt, táncolt, küzdött, élt. A jövő idők viszont egyszer s mindenkorra törölve. Nem fog teniszezni, és nem lesz primadonna. Se bíró, se feleség, sem anya, sem utcalány. Nem fog forradalmat csinálni, nem lesz orvos, és nem lesz gyilkos. Nem fog megöregedni. Én élhetek még húsz, negyven, hatvan, nyolcvan évig, megrokkanhatok és összetöpörödhetek, fogam, hajam kihullhat. De ő örökké olyan marad. Ami pedig én voltam őbenne, azt elvitte. Mindazt, amit egyedül ő tudhatott rólam. Én haltam meg.”
Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg.
Konrad Lorenz (1903. november 7. — 1989. február 27.) osztrák zoológus, ornitológus, az úgynevezett klasszikus összehasonlító magatartáskutatás úttörője, a modern etológia egyik megalapítója.
„Könnyű dolog logikus és erkölcsös okot találni arra, hogy ne tegyük meg azt, amit nincs kedvünk megtenni.”
John Steinbeck (John Ernst Steinbeck, Salinas, Kalifornia, 1902. február 27. – New York, New York, 1968. december 20.) Nobel-díjas amerikai regény-, novella- és színdarabíró.
„Azt mondják, hogy minden emberben rejtőzik egy regény. Nos, én számos emberrel találkoztam, akiben még egy novella, sőt, egyetlen ép mondat se rejtőzött.”
Irwin Shaw (Irwin Gilbert Shamforoff, New York, 1913. február 27. – Davos, Svájc, 1984. május 16.) amerikai regény-, dráma- és novellaíró.
Előző heti találóskérdésünk helyes megfejtése:
3. Hector Berlioz
Berlioz volt aki felkarolta a találmányt. Chant Sacré (1844) című művében már szerepelt az új hangszer, a bemutatón maga Sax is játszott rajta, aki klarinétművész is volt.
