a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: Mika Róbert
A General Press a szemünk előtt látványosan fejlődik mind a repertoárjába felvett színvonalas munkákat, mind a kiadott kötetek – vagy inkább sorozatok – szerkesztését illetően. Így nem csoda, ha izgatottam vártam az Istenek és harcosok című, Ír mítoszok és legendák gyűjtőcímet viselő kiadványt. Egyrészt, mert James MacKillop Kelta mítoszok és legendák című munkája remek szórakozást és kikapcsolódást nyújtott egyszerű nagyszerűségével, másrészt, mert Lady Augusta Gregory számomra ismeretlen neve egyéb izgalmakat is rejtegetett.
„Rendkívül jól van szerkesztve, kialakítva a kötet” – írtam MacKillop könyvének recenziójában. A kiadót dicséri, hogy most sem feledkezett meg olvasóiról, és kitűnő bevezetés után olvashatjuk az ír folklór nagyasszonyának nevezett, Lady Gregorynak összegyűjtött történeteit. Olyannyira jól sikeredett a kötet felvezetése, hogy bizony komoly gondot okoz számomra, miként ajánljam olvasóinknak, anélkül, hogy a magyar nyelvű előszóból ne kelljen ollóznom. Azért dicséretes ez az odafigyelés, mert a legtöbb esetben a kiadók – a kötelező ajánló-fülszövegen kívül – megfeledkeznek például az író rövid életrajzáról, amely nagyon sokszor támpont lehet a mű megértéséhez, befogadásához (ennek hiánya például egy verseskötet esetén borzalmasan zavaró). Így a General Press gyakorlata mindenképpen követendő példa.
Az írónőről, Isabella Augusta Persse életéről a magyar nyelvű előszóban esik szó. A „szerénynek” mondott mini biográfiából azonban nagyon sok minden kiderül. Életének néhány momentumával érdemes megismerkedni:
Az írónő 1852. március közepén született a nyugat-írországi Galway megye Roxborough t elepülésén. Angol ősei még a 17. században települtek át az elkobzott ír területekre. Szigorú protestáns nevelést kapott, 18 éves koráig csak egyházi könyveket olvashatott. Férje, Sir William Henry Gregory diplomata 35 évvel volt idősebb, amikor összeházasodtak 1880 márciusában. Fiuk, Robert Gregory, 1881-ben született (pilótaként halt meg az első világháborúban*). Sir Gregory hatalmas könyvtárral és művészeti gyűjteménnyel rendelkezett. A ceyloni kormányzó sűrűn tartott irodalmi és művészeti összejöveteleket a Coole parki birtokon, és londoni házukban. Lady Gregory 40 évesen özvegyült meg. Az fent említett találkozók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy inspirálja az írásra. Verseket, rövid történeteket írt. Férje halála után visszaköltözött a Coole Parkba, ahol Sir Gregory ceyloni írásainak rendezése közben ébredt rá, hogy milyen fontos számára a nemzeti öntudat. Ekkor kezdte el gyűjteni a kihalófélben lévő, ír nyelven még létező legendákat, mítoszokat és meséket. Óhatatlanul kapcsolatba került az ír nacionalista körökkel, akik előbb burkoltan, majd nyíltan felléptek az önálló, független állam mellett. Lady Gregory nemcsak a folklór területén alkotott maradandót, hanem az ír irodalmárok körében – George Moore, Sean O’Casey, George Bernard Shaw – is elismerésre talált. Többtucatnyi színművet írt, olykor a későbbi Nobel-díjas William Butler Yeatscel, aki ennek a könyvnek az eredeti előszavát írta, hozzájárulva az ír dráma, az ír színház kialakulásához (Ír Irodalmi Színház, azaz az Ír Nemzeti Színház elődje). A protestáns Lady Gregory így vált a túlnyomóan katolikus vallású Ír Szabad Állam (1922) egyik idoljává. Társaival, a kihalóban lévő ír nyelv megmentésére tett kísérletük fényes sikert aratott, ezzel teremtve meg az ország függetlenségének gyökereit.
A „legnagyobb élő ír asszony” (G. B. Shaw) 80 éves korában, 1932. május 22-én halt meg (a kötetben helytelenül, 1935 szerepel).
Elkerülhetetlen a kötet összehasonlítása MacKillop Kelta mítoszok és legendák című könyvével. Ennek több oka is van. Elsősorban, mert az Ír-szigeten már jóval Krisztus előtt éltek kelták, akik hatással voltak az ír legendákra. Másrészt rendkívül érdekes összehasonlítani MacKillop nyelvészeti alapokon nyugvó és a legújabb kutatások eredményeit figyelembe vevő kötetét a száz évvel korábban megjelent Lady Gregory gyűjteménnyel. Bár MacKillop csak könyve részelemeként foglalkozik az ír legendákkal, elképzelhetetlen, hogy Lady Gregory kutatásait megkerülje. Nem csoda, ha a kötetben többször találkozhatunk a lábjegyzetekben a keltakutató nevével.
Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy valódi forrásmunkával állunk szemben, vagy lenyűgöző, lebilincselő mesekönyvet tartunk a kezünkben. Is-is: talán ez a helyes válasz. Forrásmunka egyrészt abban az értelemben, hogy Lady Gregory összegyűjtötte a fellelhető (12–16. századi) kéziratokat, melyek alapjai olykor a 7. század írásos emlékeihez vezetnek vissza, majd logikai sorrendbe rakta a keresztény egyház által leírt terjedelmes anyagot (a térítés [Szt. Patrik] ír nyelven történt, annak minden előnyével, viszont az emlékek megőrzése latin nyelven, hiszen az ír rovásírás [ogham] nem volt alkalmas nagy mennyiségű szövegek leírásához). Ezt az alapanyagot színesítette szájhagyomány által őrzött történetekkel, amelyek alapjául szolgáltak az őstörténet kelta-ír pogány mitológiájának, amely meseszerűségével kölcsönöz egyfajta ír különlegességet. E különleges, meseszerű alapokra épített a honlapunkon is szereplő Lord Dunsany, aki gyakran látta vendégül kastélyában Lady Gregoryt. Ám a lady nem elégedett meg a gyűjtemény amúgy is izgalmas alapanyagával, hanem saját környezetének dialektusával (kiltarani nyelvjárás) egyfajta archaikus nyelvezetet adott a kötetnek. Így a magyar fordítás igen nehéz lehetett, amiért érdemes felsorolni a részvevők nevét.
A könyv szövegét Erdődi Gábor, Farkas Bíborka, Sághi Csaba, Szabadkai Zsófia és Szalay Zsófia fordította magyarra. A fordítói projekt megszervezése és a kötet lábjegyzettel való ellátásának gondolata Sághi Csabát dicséri. Ez utóbbi feladatot a szaklektor, illetve a magyar nyelvű előszó írója, Pődör Dóra keltológus, ragyogóan oldották meg, ezzel is emelve a kiadvány értékét. A függelékben találjuk még Pődör Dóra kiejtési útmutatóját, ami szintén elismerésre méltó.
Csak finoman szeretnék utalni arra, hogy Lady Gregorynak nem ez a főműve, ez csak egy darabka abból a hihetetlen erőfeszítéséből, hogy az ír kultúrát felemelje.
Összegezve, a kötet tartalmi része érdekes és különleges világot mutat be számunkra, akik oly messze élünk ettől a világtól. Megismerése azonban fontos, ahogyan fontos volt Lady Gregory gyűjteménye nemcsak az íreknek, hanem egész európai kultúránknak. Hiszen az álkronológiára épülő mitológiai, az ulsteri és a Finn-mondakör (Fionn) olyan irodalmi értékű műveknek adott hiteles alapot, mint James Macpherson skót-gael balladájának, az Osszián-énekeknek (Oisin), ami nagy hatással voltak a magyar irodalom nagyjaira: Batsányira, Kazinczyra, Aranyra és Petőfire.
A kötet fordításán, szerkesztésén pedig látszik a törődés, a tökéletességre való törekvés. Így remek szórakozás, kikapcsolódás ez a kötet, amelyet mindenkinek szívesen ajánlunk.
Fülszöveg
Több mint száz évvel az első angol kiadás után most a magyar olvasók számára is elérhetővé vált Lady Augusta Gregory ír mitologikus mese- és hőstörténet-gyűjteménye.
A könyv eredeti kiadását a nagyközönség, élén a költő William Butler Yeatscel, rendkívül lelkesen fogadta, s hatása nagymértékben hozzájárult az angol uralom alatt megtépázott ír nemzettudat megerősödéséhez.
A szerző érdeme, hogy logikai egységbe rendezte és összefűzte a különálló, más-más századból fennmaradt szövegeket. Tette mindezt ráadásul igen olvasmányos formában így válhatott az ír nagyközönség számára elérhetővé és népszerűvé e hatalmas anyagnak igen fontos része. Az Istenek és harcosok (és a mitológia másik része, a Cúchulainn, az ulsteri hős) nem csak az ír kultúrára hatott termékenyítően: az Osszián- mítoszt adó Finn-történeteknek az európai, s benne a magyar romantikára gyakorolt hatása felbecsülhetetlen. Ez a gyűjtemény, amely a 20. században oly nagy hatással tudott lenni olyanokra mint Yeats, C. S. Lewis vagy a mai fantasy atyjának tekinthető J. R. R. Tolkien, minden bizonnyal a kelta mítoszok iránt érdeklődők alapkönyve lehet.
E sajátos stílusú, bájú, ritmikájú ciklusokat a magyar szakértők jegyzetei segítenek elhelyezni a korabeli ír szokások, hiedelmek társadalmi keretein belül; a nevek kiejtését pedig útmutató könnyíti meg.
* Yeats: An Irish Airman Forsees His Death (Egy ír pilóta előre látja halálát)
