Nem médiasztár, pedig lehetne
(a papiruszportal.hu archívumából [2004])
Szerző: PP
Közel nyolcvan országban járt. Elsősorban a magyar utazók útvonalát járta be, amit évekkel, évtizedekkel később mindig könyvbe is foglalt. A most „divatos” témát, Almásy László életét ő már évtizedek óta kutatja. Kőrösi Csoma Sándor legjobb ismerőjeként tartjuk számon, róla készült monográfiája a tengerentúlon tankönyv.
Először volt iskolám névadó ünnepségén hallottam őt beszélni Kós Károlyról.
Később ugyanitt ismerkedtünk meg, nem restellt földrajzórát adni középiskolásoknak, miközben az egyetemen is tanított.
Számos alkalommal élvezhettem diavetítéssel egybekötött élménybeszámolóját a Magyar Földrajzi Múzeumban – melyet régóta igazgat -, egy-egy túrája után.
Közel nyolcvan országban járt. Elsősorban a magyar utazók útvonalát járta be, amit évekkel, évtizedekkel később mindig könyvbe is foglalt. A most „divatos” témát, Almásy László életét ő már évtizedek óta kutatja. Kőrösi Csoma Sándor legjobb ismerőjeként tartjuk számon, róla készült monográfiája a tengerentúl tankönyv.
Fontosnak tartja az oktatást, de a tudományos munka mellett szívesen beül a helytörténeti, természetvédelmi általános iskolai versenyek zsűrijébe is. A múzeum számos szakkörnek is helyt ad(ott).
Távol áll tőle az anyagias gondolkodás. A felkéréseket nem ilyen szempontból értékeli. Előfordult, hogy egy neves lexikonsorozat készítése során méltatlanság érte, s kiszállt a hozzá nem méltó munkából. Gyakran megkeresik olyan kiadók is, akik csak az üzletet látják „benne”, ugyanakkor a tevékenységéről semmit sem tudnak. őket udvariasan elutasítja.
Az aprólékos, szorgos munka híve. Nem médiasztár, pedig tehetné. Ha viszont felkérik, akkor szívesen közreműködik.
Lokálpatrióta. Számos írása jelent meg városa történelméről, néhány a múzeum által kiadott folyóiratba is bekerült. Ha kell, szoborfelajánlást tesz; ha kell, megmenti a sírkővé válástól – igen körmönfont módon – a ma is a múzeumkertben álló Kőrösi-szobrot.
Szívén viseli a természetvédelmet, a helyi természeti értékekkel is legalább annyit foglalkozik, mint a történelmiekkel.
Többször „összefutunk” a távolsági buszon késő este. ő éppen egy előadásról, az Akadémiáról vagy külföldről megy haza, s ha nincs beszélgetőpartnere, akkor máris könyvet vesz elő.
Egy világlátott lokálpatrióta. Aki már 2000-ben is 21. századi ember volt.
Azért szeretem a könyveit, mert a föllelhető összes forrást felhasználja egy-egy téma boncolgatásánál. Sokszor vehemensen kitér a helytelen nézetekre, a pontatlan, hiteltelen kútfőkre is (Moravia Szahara-levelei, Padányi Reguly-képe).
Nem elégszik meg azzal, hogy csak a fő csapásirányra összpontosít, minden, látszólag mellékesnek tűnő körülményt megemlít. (Kőrösi származása, iskolái, ruhaviselete, névváltoztatása…)
Soha nem felejt el hivatkozni a magyar tudomány-, művelődéstörténeti előzményekre (a helikopter, a léghajó feltalálója, az első magyar ázsiai diplomáciai utazó).
Olykor a „szellemtörténet”, ha kell, a pszichológia eredményeit használja fel, ha ez elengedhetetlenül szükséges egy megállapítás árnyalásához (a Korán szemlélete, a buddhizmus Kőrösinél, a másodszülöttek lelkivilága Almásy esetében).
„Pártos”, nem tud érzelmek nélkül közelíteni a „szereplőkhöz” – ez azonban nem téríti le a tényszerűség ösvényéről. Ha valami nem vet jó fényt könyve témaadójára, azt sem kendőzi el (Almásy feltételezett homoszexualitása, Kőrösi nemes hazugságai).
Írásait folyton át- és átszövik a saját élményei, amelyek karnyújtásnyi közelségbe hozzák a földrajzi helyet, amelytől néha több ezer kilométernyire vagyunk; szinte kortársává válunk a főhősnek, akitől esetleg évszázadok választanak el.
Nehéz letenni a köteteit, s olvasásuk közben elcsábul az olvasó, hogy ne csak az ő műveit, hanem a bennük szereplő könyveket is elővegye.
Köteteiről a papiruszportal.hu-n:
A Himalája magyar remetéje
A Szahara bűvöletében
Balaton és a Balaton-felvidék
Jeles világjárók nyomdokain