Zajácz Z. Zoltán új krimije
Szerző: -eÉ-, 2025. augusztus 17.
1987. augusztus 20-án kezdődik Zajácz Z. Zoltán új krimije (General Press, 2025). Két helyszínen játszódik a történet, értelemszerűen az egyik szál Moszkvához kötődik, míg a másik szál a Balatonhoz. Két eltűnés, amely fokozatosan kapcsolódik össze.
Moszkvában egy Irina Kulikova nevű őrnagy kapja az ügyet, hogy egy 29 éves magyar férfi, Fodor Bálint, a magyar kereskedelmi képviselet munkatársa eltűnt. A dolog annyival nehezebb más eseteknél, hogy a férfi apja Magyarországon nagy ember, Kádár János közeli barátja, az MSZMP KB tagja, ezért nagyon komolyan kell venni az eltűnést. Kulikova őrnagyot azért választották erre a nyomozásra, mert ő, még hajadonként, Grigorenkóként már sikeresen nyomozott Budapesten 1982-ben a magyar kollégákkal (a szerző Balaton-sorozatának 4. kötete, a Dermesztő Balaton erről szól). Több magyar kollégára is szívesen emlékszik, sőt az egyik nyomozó, Bogdán István több is volt számára, mint kolléga. Magában lezárta az érzelmeket, mert úgy érezte, nincs jövője a kapcsolatuknak: egyikőjüknek fel kellett volna adni az addigi életét, hogy együtt lehessenek. Később férjhez ment Kulikovhoz, a nászútja is Budapestre vezetett, de valami visszatartotta attól, hogy felkeresse a magyar kollégákat. Ismerte még Adorján Mátét és a jegyesét, Lendvay Laurát, sokat tanult ez utóbbi módszereiből, a lélektani megközelítésből. A jelen ügy miatt Kulikova remélte, hogy jönnek majd magyar nyomozók Moszkvába, és így is lett, pont az előbb említett három személy lett a magyar küldöttség. No és az elfojtott érzelmek előbb-utóbb felszínre törnek…
A magyar nyomozók közül Bogdán István főhadnagy kapta a megbízást, hogy Moszkvába menjen segíteni a kiváló orosz nyelvtudása miatt is. Nagyon hasznos tudás ez, amikor oroszul kellett kihallgatnia a bűnügyhöz kapcsolódó embereket. Barátaival ügyesen rakják össze a részleteket, míg végül leleplezik a bűnösöket.
A fiatal pár közül Adorján Máté 1987-ben már az Interpol kötelékébe tartozik, a kapcsolatai az egyre bővülő feltételezések okán előre mozdíthatják az ügyet, pl. amikor felmerül az ipari kémkedés a kanadaiak számára. Miatta is igyekezni kell a nyomozással, mert csak kevés időre „kölcsönözték ki” az Interpoltól. A menyasszonya, Lendvay Laura a szerző egyik visszatérő nyomozója, a recenzens egyelőre a Sötétség Malmőben c. regényre hivatkozhat, melyben Laura már idős asszonyként segíti az unokahúgát, Sara Lendvayt. Jó megérzései meglepik a társait, bár igazából már számítanak Laura következtetésire.
Fodor Bálint eltűnését természetesen a magyar kereskedelmi külképviseleten kezdi Irina. Megismerjük az intézmény belső életét, a munkatársak egymás iránti érzelmeit, s egy-egy elejtett mondatnak a végkifejletben lesz szerepe. Érdemes tehát az ott dolgozókra figyelni! Fodor Bálint, az eltűnt személy a munkájában nagyon becsületes, egyébként pedig jóképű fiatalember, sokféle társaságban megfordult: más nagykövetségek munkatársai, moszkvai művészek, színészek, balett-táncosok, képzőművészek között, különösen az extravagáns Ljudmilla szolgál érdekes adatokkal. Irina Kulikova és később a magyar nyomozók minden részletre odafigyelnek, gyakran Laura találja el a lélektani okokat a ki nem mondott szavak mögött. A nyomozás Fodor eltűnésének okait keresi (féltékenység, hitelezők, orosz maffia, politika), míg meg nem megtalálják a holttestét a Moszkva folyóban. Innentől kezdve már gyilkosság a bűnügy.
A magyarországi események a Bolsoj (Nagy) Színház balettkarának ünnepi budapesti fellépésén (aug. 20.) indulnak, s a korabeli szokás szerint a művészeket, kísérőiket vendégül látják, balatoni (tihanyi) kirándulást szerveznek számukra a hazatérés előtti napon. A kirándulásról nem tér vissza a többiekhez egy fiatal balett-táncos, Nyina Romanova. Bogdánék először ebben az ügyben nyomoznak, majd egyre több szál mutat arra, hogy a két eltűnés között összefüggés van. Például a külképviseleten dolgozó, Csopakról származó magyar női alkalmazott, Fésűs Helga váratlan hazatérése Moszkvából; rejtélyes telefonok, melyekben Fodor Bálintról érdeklődnek… Jogos tehát, hogy az Nyina eltűnése és Fodor Bálint halála egy ügynek a két oldala.
Miért halt meg Fodor Bálint? Felgyülemlett indulatok, félelem a leleplezéstől egy gazdasági csalásban, kémkedési ügyben, szerelmi bánat okozta féltékenység miatt. Lehet válogatni az okok között. Ki ölte meg ezt a sokat ígérő, tehetséges fiatalembert? Ez az, amit nem árulhatok el. Egy biztos, a nőknek köze van hozzá…
Valójában a bűneseteken kívül a regény szerelmi történetként is olvasható. Megannyi reménykedés, beteljesülés, csalódás, féltékenység, bosszú jellemzi a szereplőket, s ragadtatják el őket megtervezett vagy váratlan felindulásból elkövetett cselekedetekre. Az egészet még tetézi a hazához való hűség, árulás, egyéni haszonszerzés is. Még nagyobb politikai háttér van az egész történetben: a peresztrojka, a Szovjetunió és a szocialista világrend felbomlásának közeledte is.
A baráti kapcsolatok okán több vendégeskedésről olvashatunk a regényben, megismerjük az orosz étkezési szokásokat, italozást. Hű képet kapunk arról, hogy a Nyugatra vágyó művészek kihasználták a volt szocialista országokbeli utazásaikat a Szovjetunió elhagyására; hogy az ilyen csoportokkal mindig utazott olyan személy, aki megfigyelte a többiek viselkedését, majd hazatérve jelentést írt az utazásról.
A regény izgalmas és jó látlelet egy olyan korról, amelyet az idősebb korosztály szavak nélkül is ért, illetve a fiatalabb korosztály számára is, mely már oroszt sem tanult kötelezően az iskolában, nem égett bele a tudatába az orosztanulás közben a Vörös tér képe. Ennek a korosztálynak különösen ajánlom a regényt a közelmúlt megismeréséhez, és javaslom a regény valós helyszíneinek megtekintését az interneten.
