Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Hadd mondjam el… Archívum
  • Mulasztásos alkotássértés Archívum
  • Mahler, Walter, Mahler Archívum
  • Haydn és A Megváltó hét szava a keresztfán Archívum
  • Heti papiruszok (2328) Egyéb kategória
  • Prégardien, az Evangélista Archívum
  • A két Franck Egyéb kategória
  • Brit-szigetek: Michael Wood sötét középkora Archívum

Ritka ajándék

Posted on 2024.12.21.2024.12.19. By admin Nincs hozzászólás a(z) Ritka ajándék bejegyzéshez

Schumann: Az éden és a péri

(a papiruszportal.hu archívumából [2011])

Szerző: Lehotka Ildikó

Az éden és a péri (op. 50.) című csodálatos darab szólt 2011. november 7-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Schumann ezt a művét nagyon fontosnak tartotta, a bemutatón hatalmas sikert aratott, tíz év alatt ötvenszer játszották. Az elmúlt időszak nem kedvezett, és most sem kedvez a nagyszabású műveknek, ennek oka lehet a megfelelő szólisták keresése, a jó énekkarok elfoglaltsága, a vállalkozó kedv, de leginkább talán a közönségigény figyelembevétele.

Schumann másik vokális műve, a Genovéva szintén ritka vendég, Magyarországon még nem is játszották. Összehasonlítva, a később keletkezett Genovéva sokkal vegyesebb képet mutat, mint Az éden és a péri, utóbbi összefogottabb, homogénebb a zenei anyag, nem sok műfajból merít Schumann. Leginkább az egyszerűség, a dalszerű forma jellemzi a vokális részeket, áriákat, kórusrészeket, egyfajta letisztultság, helyenként a szimfóniák hangszerelésére ismerünk, ahogy a Genovévában is. A keleti kolorit is megjelenik, Schumann-nál ritkán, a népdalok intonációja mellett, a hangszerelés érdekes, a hárfát mindössze néhány ütemben használja a szerző. Az éden és a péri lassan hömpölygő folyam, a belső rezdülések kivetítése, a zeneszerző csak ritkán ér el ilyen koncentrációt szimfonikus zenéjében. A műfaji megjelölés nélküli mű – Schumann csak Dichtungnak nevezte, az utókor értékelése szerint oratórium – igen takarékosan bánik a nagy fellángolásokkal, ugyanezt a szimfóniákról nem mondhatjuk el. Schumann ritkán él a természetfestői megoldásokkal, Az éden és a périben többször is kiaknázza a romantikában oly gyakori megoldást. A Concerto Budapest, Kocsis Zoltán irányításával festőien ábrázolta a zúgó folyót, a csendet. A műben talán a fény megjelenítése áll a központban, a fény erőteljesebbé válását, a kihunyást (a szöveg a halálra utalt) remekül érzékeltették az előadók, sosem egyformán. Gyönyörű volt a zenekari előjáték, tele apró pasztellfoltokkal, a tragikus hangulatot idéző, pestisjárványt említő szakasz, az első tétel végén a csata ábrázolása.

A szöveg Thomas Moore Lalla Rookh című művéből való, Moore négy költeményből és prózából álló kerettörténetét használta fel Schumann. Érdekes, hogy a történetben a hősök az arab, keleti világból valók, India felszabadításáért küzdött, hősi halált halt katona vércseppje lenne az ajándék a mennybe való bebocsáttatáshoz, egyiptomi szűzlány utolsó lehelete, végül egy szír bűnös könnyei lágyítják meg az éden kapuit őrző angyalok szívét. A boldogság keresését és megtalálását idilli képek sora alkotja, mely a zenében is követhető.

A bukott angyal és egy halandó frigyéből született péri szólamát Szabóki Tünde énekelte, előadásában a mű sodró lendületű zárása, az énekesnő eksztatikus kifejezésmódja – teljesen elragadta a zene – sokáig emlékezetes marad.

Meláth Andrea Angyala rendkívül kifejező volt, sokszínű, ehhez társult a bársonyos hang, a zenei megoldások kifinomultsága. Meláth hangja hajlékony, de mégis határozott.
Brickner Szabolcs sajnálatosan keveset szerepel, jóval kevesebbet, mint amennyit megérdemelne. A fiatal tenorista hangja kiegyensúlyozott, a magas hangokat nem forszírozza, zenei megoldások terén nagyszerű, kevés olyan tenor van, aki nem ösztönösen énekel, hanem a mögöttes tudást hasznosítja. Brickner Szabolcs éneklése hihetetlenül jó volt, érzékenyen, technikailag tökéletesen tolmácsolta szólamát. Hámori Szabolcsnak nem sok szerep jutott, ahogy Csereklyei Andreának sem, Hámori éneklése a többiekéhez képest nem volt kimagasló, a barokk zenében gyakorlott Csereklyei Andrea vibratója számomra soknak tűnt, hangja hajlékony, szép csengésű.

A Magyar Rádió Énekkara és szólistái nagyszerűen énekeltek (karigazgató: Somos Csaba), a dinamikai, hangulati elemek megoldásai mintaszerűen szóltak. Változatos, gazdag hangszínek, a kifejezőerő magas foka jellemezte minden megszólalásukat.

A Concerto Budapest szereplése kissé óvatosnak tűnt, mintha egy felhőben játszottak volna, talán a mű monumentalitása, egyben nehezen megfogható volta érződött. Egységben játszottak, ami fontos, hogy Az éden és a péri szépsége nem sikkadt el. Kocsis Zoltán megint egy olyan művet ismertetett meg a közönséggel, mely ismeretlen volt eddig, méltatlanul. Kocsis a legutóbbi koncerteken mintha jóval visszafogottabban kezelné a hangerőt, ezt éreztem Liszt Krisztusának és Mozart Requiemjének vezénylésekor, és most is. A hangerő nem döntő, nem ezzel az eszközzel kell élni mindenáron, a Schumann-mű esetében kifejezetten jólesett, hogy a nagy tetőpontok nem követték egymást nyakra-főre.

Jó volt ott lenni a koncerten, talán több reklámmal több embert lehetett volna megszólítani egy ilyen kivételes mű meghallgatásához.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Prága, a száz torony városa 2.
Next Post: Elfelejtett lények boltja

Related Posts

  • Két hangoskönyv Archívum
  • A semmi regénye
    Grendel Lajos: Négy hét az élet
    Archívum
  • Az oroszországi finnugor népek jövője Archívum
  • Jégkék Archívum
  • Bujkáló napok Archívum
  • „Szép múlt, derűs jövő. Fél évszázad nagy idő” Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A varázslatos hegedű
  • Dvořák, Perényi és Takács-Nagy Gábor
  • Az elfeledett Jean
  • Szerelem, erotika
  • Rácsodálkozás

Legutóbbi hozzászólások

  1. Egy felfedezett francia opera – LALO: Ys királya szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  2. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  3. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  4. Berlioz: Rákóczi-induló szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  5. Brendel és a titok szerzője Június 17. – papiruszportal.hu
  • Október 27. Naptár
  • Óév, újév, új év Archívum
  • Schumann zongoraversenye és Mendelssohn Lobgesangja Archívum
  • Tartalomhoz a forma Archívum
  • „Még eszem is van” Archívum
  • Mozart Figaro házassága, kétszer Archívum
  • Március 13. Naptár
  • December 30. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme