Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Heti papiruszok (2306) Egyéb kategória
  • Első szimfóniák lemezen – Prokofjev, Haydn, Bizet első szimfóniája Archívum
  • Nagy versmondás: Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség Archívum
  • Az oroszországi finnugor népek jövője Archívum
  • 3G gyorsulás a Ligetben Archívum
  • Médée, avagy Christie Archívum
  • „Egy jó előadásban megtisztul a színész lelke” Archívum
  • Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról Archívum

Tsathoggua

Posted on 2024.05.13.2024.05.12. By admin Nincs hozzászólás a(z) Tsathoggua bejegyzéshez

Clark Ashton Smith

Szerzők: Mika Kristóf és Róbert

Talán meg sem íródik ez a cikk, ha nem látjuk nemrég a Spektrumon az H. P. Lovecraftról szóló életrajzi filmet. A francia filmesek igazán becsületesen és színvonalasan mutatták be az amerikai sci-fi, fantasy és horror nagyon sokáig félretett mesterét. Egyetlen dolog viszont nagyon hiányzott, nevezetesen, hogy akarva-akaratlanul elfelejtették megemlíteni egyik legjobb barátját, Clark Ashton Smitht. Mentségükre szólva a két író soha nem találkozott, barátságuk levelezés útján bontakozott ki és maradt meg Lovecraft haláláig.
A hiány pótlására született meg Clark Ashton Smith alábbi életrajza.

Ha Lovecraft furcsa figurának tűnik, akkor Ashton Smithről elmondhatjuk, hogy még furcsább, egy igazán bizarr személyiség volt.

1949-et írunk. Egy éjszaka Greeley Herrington privát repterén – amit Ashton Smithtől vásárolt meg – érdekes dolgot vett észre. Fehér lepelbe burkolózott szellemalak furcsa, rituális táncot lejt. Közelebb érve a jelenséghez meglepődve nyugtázta, hogy a földterület eredeti tulajdonosa megmaradt kis parcelláján, szertartásosan hajbókol, figurázik. Herrington csendesen otthagyta a „lidércet”, hiszen mindenki azt tesz a saját földjén, amit akar.

Clark Ashton Smith 1893. január 13-án született a kaliforniai Long Valley-ben. Mindössze öt évet járt a helyi elemi iskolába, mert szülei kivették a túlságosan érzékeny gyermeket a közösségből. Hogy unalmát elűzze, már ekkor, tizenegy évesen elkezdte írni történeteit. 13 éves volt, amikor megismerkedett E. A. Poe és George Sterling munkáival. Lelkes és szorgalmas ténykedése 1910-ben érett be, a 17 éves fiú művei több lapban is megjelennek. Sőt, 1911-ben neve is címlapra kerül az egyik újságban. Valószínű, hogy ennek hatására hívja meg Jack London egyik előadására. A fiú nem tud elmenni, aminek egyszerű oka van: nincs pénze az utazásra.
A nélkülözés és a puritán életmód szinte egész életében végigkíséri. Otthonában sem villany, sem vezetékes víz nem található. Az írás mellett gyümölcsszedéssel, favágással és aranyrögkereséssel foglalkozik. Autodidakta módon képzőművészeti alkotásokat készít, fest, és szobrokat formáz.

A húszas évekig főleg versei jelennek meg, mivel azonban az érdeklődés erősen megcsappan művei iránt, elhatározza, hogy önköltségen kiadja eddigi műveit Ebony and Crystal (Ében és kristály) címen. A könyv ötszáz példányban jelenik meg, minden egyes példányát saját kezűleg dedikálja, és nagy részét elajándékozza. E kötetben jelenik meg egy 517 soros döbbenete, melyet Lovecraft úgy jellemez, mint „a legnagyobb képzelt orgiája az angol nyelvnek”.
Lovecrafttal korán megismerkedik, és e kapcsolatból barátság szövődik. Unszolására elkezd a horrorral foglalkozni. Másokkal együtt ő is részese a Lovecraft által megteremtett „Cthulhu-mítosz” életre keltésében. ő alkotta meg Eibon könyvét és a „Tsathoggua”-t. Lovecraftot E’ch-Pi-El néven szólítja leveleiben, ő pedig általában Klarkash-Ton néven ír alá.

Magányos évtizedeit egy meglepő házasság tetőzi be 61 éves korában, amikor elveszi egy prominens ügyvédklán vezetőjének háromgyermekes unokáját, Carolyn Dormant. Az asszony Ashton Smith 1961-es halála után is hűséges marad, és próbálja minden lehetséges fórumon helyére rakni férje munkásságát az amerikai irodalomban.

Clark Ashton Smith hagyatéka mintegy 100 novella és több mint 700 vers.

Történetei különböző tájon játszódnak, úgymint „Hyperborea”, egy mitikus északi kontinens, „Zothique”, egy táj a Föld történetének vége felé, „Xiccarph”, egy távoli bolygó egzotikus flórával és faunával, valamint egy kitalált középkori birodalomban, Averoigne-ben. Írásai hemzsegnek a mitikus túlvilági lényektől, nekromatáktól, de fanyar humorával mindig ellensúlyozni tudta sötét képzelgéseit.

Egyik életrajzírója szerint Clark Ashton Smithnek a középkori Franciaországban kellett volna születnie.
Talán a francia filmesek egyszer őt is megörökítik.

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Kétségek és Borisz
Next Post: Bonifác – fagy, szabók és sörfőzés

Related Posts

  • „A bölcsesség szavai” Archívum
  • Barenboim és az egyházi művek Archívum
  • Szerelem, halál, barbarizmus, korál Archívum
  • A modernségen át Archívum
  • Gerald Durrell: A részeg erdő – hogy magunk mellé emeljük a föld élőlényeit Archívum
  • „Magyarnak lenni kollektív neurózis” Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A varázslatos hegedű
  • Dvořák, Perényi és Takács-Nagy Gábor
  • Az elfeledett Jean
  • Szerelem, erotika
  • Rácsodálkozás

Legutóbbi hozzászólások

  1. Egy felfedezett francia opera – LALO: Ys királya szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  2. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  3. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  4. Berlioz: Rákóczi-induló szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  5. Brendel és a titok szerzője Június 17. – papiruszportal.hu
  • Augusztus 11. Naptár
  • Gladiátorok bevonulása Archívum
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – Az ötödik Archívum
  • Június 9. Naptár
  • „Isten és sátán közötti alku” Archívum
  • Sol Gabetta és Alekszej Vologyin szonátaestje Archívum
  • Lajtha Lászlóról – kétszer Archívum
  • A jóslat – a sztárkultusz előzményei Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme