Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Mozart szabadkőműves-zenéje Archívum
  • KulTúra Északnyugat-Magyarországon III. Archívum
  • Új emberhez új művészet Archívum
  • Gutenberg élt, él és élni fog Archívum
  • Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása Archívum
  • Nyár eleji Carmen Archívum
  • A szavak eredetére feleletet adó Biblia, vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?
    Megjelent a Czuczor–Fogarasi-szótárból készült válogatás
    Archívum
  • A Kremerata Baltica koncertje a Tavaszi Fesztiválon Archívum

Az elátkozott vadász, Boszorkányszombat, három költemény

Posted on 2023.07.08.2025.04.01. By admin 1 hozzászólás a(z) Az elátkozott vadász, Boszorkányszombat, három költemény bejegyzéshez

A BFZ koncertje Steinberggel

a papiruszportal.hu archívumából [2011]

Szerző: Lehotka Ildikó

Tematikus koncertjeik sorában a Budapesti Fesztiválzenekar ezúttal francia szerzők darabjait játszotta a Művészetek Palotájában. Két szinte ismeretlen mű után Berlioz Fantasztikus szimfóniája szólt, a karmesteri feladatokat ezúttal a Fesztiválzenekar vendégeként visszatérő Pinchas Steinberg vette vállára.

A francia zene különös-különleges, már a barokk opera megjelenésétől új utakon jár. Hangzásvilága szinte összetéveszthetetlen, a XIX–XX. század fordulójának muzsikája a franciák köré kapcsolódik, de a késő romantika is meglepő harmóniákban gazdag. César Franck, orgonista-zeneszerző, és nem utolsó sorban tanár életműve kapcsán három műve kerül előtérbe, a gyönyörűséges, szinte minden hangszerre átírt A-dúr hegedű-zongora szonáta, és a Liszt egyik vezérmotívumára épülő d-moll szimfónia, valamint a könnyűzenei előadók által felfedezett Panis angelicus motetta. Franck 1883. januárjában bemutatott Az elátkozott vadász című szimfonikus költeménye baljóslatú hangzásokkal telített, de a természeti képek, a harangkondulás, a lovaglás ritmikus vágtája, a kürtök vadászatot jelző motívumai is erőteljesek. A Fesztiválzenekar játékában nagyon szép pillanatokat hallottunk, a vonósok kísérteties tremolói, a fantasztikusan hangszerelt átokkimondás a mélyrezeseken kiemelkedő volt. A hegedűk sok helyenként azonban pontatlanul játszottak. A művet mindenesetre felfedeztük, talán valamelyik zenekar műsorára tűzi.
Franck tanítványa, Ernest Chausson zenéjéről az átlagos hallgatónak még kevesebb információja van, pedig egészen különleges az a zenei miliő, mely műveiben fellelhető, sajnos, a franciák közül Roussellről, de még a francia Hatokról sem tudunk túl sokat. A Chausson által nagyon tisztelt Wagner motívumai lépten-nyomon felismerhetők az op. 19-es, A szerelem és a tenger költeménye című háromtételes, saját maga által fő művének tartott ciklusról. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a zene csodálatos, olyan finomságokkal telített, mely ritka, Maurice Bouchor költeményei is inspirálóak. A Fesztiválzenekar ennek az ezerszínű csodának sok részét-részeltét megmutatta, a fodrozódó érzéseket, a természetleírást, a pillanatnyi váltakozásokat. A szólista, Jelena Zsidkova azonban nem sokat; a szép hangú énekesnőnek nem ez a legerősebb darabja, nem sokat tett a műhöz. Chausson nem véletlenül szerepeltet énekhangot is, helyenként a zenekar részeként is. Zsidkova a hangok eléneklésén kívül nem érzékeltette ezt a különleges atmoszférát. A zenekar önálló, rövid Interlude tétele a szordinált vonósokkal, a szólókkal, a szemlélődő nyugalom ábrázolásával megkapó volt.
Szünet után Berlioz öttételes Fantasztikus szimfóniája hangzott el. Steinberget egy korábbi koncertje alapján nagyszerű karmesternek tartottam, a szimfónia első két tétele azonban nem ragadott meg. Az Álmok – szenvedélyek allegro agitatója pontatlan volt, a brácsa szólam viszont remekelt, a Bál-ban szintén nem volt az együtt játék tökéletes. A Jelenet a mezőkön párbeszéde szépen szólt, a természetfestés is tetszett. A tétel közepe felé megtörtént a csoda: Steinberg egyéni gondolatai hatották át a Jelenet a mezőkön-t, erőteljes hangzásképet kért helyenként. A vonósok szép tónusa, a plasztikus klarinétszóló mellett a záró szakasz – a két pásztorsíp (angolkürt, oboa) elhal a mennydörgéssel együtt. A Menetelés a vérpadra tételt végre úgy hallottam, hogy a tuba erőteljes hangon támasztotta alá a zenekart, nem csak jelzésértékűen. A klarinét mintha Richard Strauss Till Eugenspieljéből ruccant volna át a szimfóniába, gúnyos, csúfondáros hangütése remek volt. A Boszorkányszombat, benne a zseniálisan feldolgozott Dies irae sequentiával, maga volt a tűz, az orgia, a tánc, a szokványosnál gyorsabb tempó ellenére, hihetetlen energiával. Az Epizód egy művész életéből alcímű szimfónia Berlioz korábbi műveiből is idéz, a darab, bár lassan kétszáz éve íródott, ma is felfedezésértékű, akárhányszor hallja az ember, mindig rácsodálkozik valamire. A szimfónia két utolsó tétele feledhetetlen volt. A háromszor játszott program közül a középsőn voltam, Steinberg karmesteri egyénisége most is lenyűgözött, ahogy a zenekar felkészültsége.

2011. február 11., Művészetek Palotája

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Átképzett társítások
Next Post: Július 9.

Related Posts

  • Az idő rostája Archívum
  • „Népi dallamokkal bánni tudni…” Archívum
  • Földi paradicsom Archívum
  • Ókori Nyelvöltögető VI. Archívum
  • Képes világtörténet a Geographia Kiadótól Archívum
  • Somlyó György (1920–2006) halálára Archívum

Comment (1) on “Az elátkozott vadász, Boszorkányszombat, három költemény”

  1. Visszajelzés: Március 31. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A varázslatos hegedű
  • Dvořák, Perényi és Takács-Nagy Gábor
  • Az elfeledett Jean
  • Szerelem, erotika
  • Rácsodálkozás

Legutóbbi hozzászólások

  1. Egy felfedezett francia opera – LALO: Ys királya szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  2. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  3. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  4. Berlioz: Rákóczi-induló szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  5. Brendel és a titok szerzője Június 17. – papiruszportal.hu
  • Dzsessz és klasszikus, klasszikus és dzsessz Archívum
  • Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – A gyönyör deszexualizálása Archívum
  • Szeptember 14. Naptár
  • Kiss Ottó hétköznapi hősei Archívum
  • Bűnös gondolatok A bűvös vadászról Archívum
  • A sokarcú David Niven Archívum
  • November 3. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme