Névnapok: Vilmos, Bocsárd, Ivola, Letta, Maxim, Maximilla, Viliam, Vilma, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika
Események:
1821 – A bűvös vadász című operájának berlini ősbemutatója után egy héttel, Carl Maria von Weber f-moll koncertjének (zongorára és zenekarra, op. 79) ősbemutatója, szintén Berlinben. Liszt Ferenc később szólózongora-átiratot készített a műből (S. 576a).
1900 – Vang Jüan-lu taoista szerzetes talál egy üreget a XI. századi Mokao-barlangokban („Ezer Buddha 
barlangtemplomok”, Kína), amely a rendkívüli szárazság következtében több tízezer kéziratot, valamint selyemfestmények kivételes gyűjteményét őrizte meg igen jó állapotban. Köztük találjuk a Dunhuang kéziratot, melynek része a Gyémánt Szútra, a világ legrégebbi fennmaradt könyve (868).
1910 – Igor Sztravinszkij Tűzmadár című balettjének bemutatója a párizsi Opéra de Parisban. A táncjátékot Szergej Gyagilev Párizsban működő Orosz Balett Társulata mutatta be Mihail Fokin koreográfiájával.
1934 – az angliai Winchester College könyvtárában felfedezik Sir Thomas Malory Arthur király legendájának klasszikus angol nyelvű kéziratát (Le Morte d’Arthur, 1485). A krónika francia forrásokból íródott.
1947 – megjelenik a zsidó származású német lány, Anne Frank naplója ( (Het achterhuis, Egy fiatal lány naplója). A naplót a második világháború idején írt naplójegyzetei tették világhírűvé. Számos, legalább 65 nyelvre fordították le, színdarabot, filmet, operát írtak belőle.
1955 – felszentelik a modern építészet talán leghíresebb alkotását, a Le Corbusier autodidakta francia építész 
által tervezett Notre Dame du Haut kápolnát (Magasságos Miasszonyunk-kápolna) a franciaországi Ronchampban. A templom kisméretű téglalap alakú ablakain beszűrődő fény misztikus hangulatot teremt a templombelsőben.
1966 – Dmitrij Sosztakovics 13. (b-moll, „Babij Jar”, Op. 113) szimfóniájának ősbemutatója Leningrádban. Babij Jar egy szurdok Kijev közelében, ahol egy náci alakulat 1941 szeptemberében több, mint 33.000 ukrán zsidót mészárolt le. Jevgenyij Jevtusenko híres versére írta a művet a szerző.
1996 – a kaliforniai Westwoodban bemutatják A függetlenség napja című amerikai sci-fi akciófilmet, amelyet Roland Emmerich rendezett, Will Smith, Bill Pullman és Jeff Goldblum főszereplésével.
1998 – II. Erzsébet királynő megnyitja a British Library (az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára) új, Kings Cross-i épületét Londonban.
2021 – új ősi emberfajt jelentettek be Északkelet-Kínából és az izraeli Ramlából. Kínában egy hatalmas megkövesedett koponyát találta (Homo longi / Sárkányember), míg Izraelben 140.000-120.000 évvel ezelőtt élt, a neandervölgyiek lehetséges ősét (Nesher Ramla Homo) tárták fel.
Meghalt Georg Philipp Telemann (1681-1767) minden idők egyik legnagyobb életművével rendelkező német 
barokk zeneszerző.
Alkotásainak száma meghaladja a 3000-et. Kifejezett zenei oktatásban nem részesült ugyan, de részben önképzéssel, részben tanári támogatással tízéves korára billentyűs hangszereken, hegedűn, furulyán és citerán már jól játszott, sőt 12 éves korában már megírta első operáját is. Egyik zsoltárfeldolgozását bemutatták a lipcsei Tamás-templomban, aminek a sikere nyomán felkérték arra, hogy minden második vasárnapra írjon a templom számára egy kantátát. Korának legnépszerűbb zeneszerzője volt, de halála után a neve gyorsan feledésbe merült. Életműve a zenei műfajok szinte minden területét felöleli (zenekari darabok, operák, oratorikus művek, kantáták, misék, versenyművek, passiók stb.). Műveinek száma meghaladja Bach és Händel műveinek számát együttvéve.
Meghalt E. T. A. Hoffmann (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, 1776-1822) a német romantika egyik 
kiemelkedő írója, továbbá komponista, zenekritikus, karmester, jogász, grafikus és karikaturista volt.
Az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel. Rendkívül sokoldalú tehetség volt: elmés rajzoló, hivatott zeneszerző, gazdag képzelettel megáldott költő. Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, hogy tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg azt, hogy ír is. Legkiválóbbak költői művei, melyek egyéniségének ellentétes fővonásait hatásosan visszatükröztetik: éles boncoló eszét, mely főleg szatírájában nyilvánul meg, és féktelen képzeletét, mely a világot egészen sajátszerű világításban látta, mely mindent szellemekkel és kísértetekkel népesített be és a leghétköznapibb dolgokat is kísértetiesen megeleveníteni és borzalmas szereplőkké átalakítani tudta. Ritka mesélő erejével elfogadhatóvá teszi a legképtelenebb fikciókat, melyeknek hatása alól az olvasó csak nagyon nehezen tud szabadulni (Az arany virágcserép, Diótörő, Az elvesztett tükörkép története).
Megszületett Karinthy Frigyes (Karinthi Frigyes Ernő, 1887–1938) Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, 
kritikus.
Minden műfajban alkotott maradandót, az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait. 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. Sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben. Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot és komoly hangvételű darabot is. Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (Utazás a koponyám körül, Micimackó, Nem mondhatom el senkinek).
Megszületett George Orwell (1903-1950) angol író, újságíró.
Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek. Öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. Mindenféle alkalmi munkákat vállalt Párizsban és Londonban. Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Harcolt a spanyol polgárháborúban. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban teljesített szolgálatot. Miután a kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. 1943–44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg. Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. A könyvet 1949-ben adták ki (Csavargóként Párizsban, Londonban; Hódolat Katalóniának; A lelkész lánya).
Meghalt Michael Jackson (Michael Joseph Jackson, 1958-2009) amerikai táncos, koreográfus, énekes, színész, 
tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, zeneszerző, táncos, filantróp és üzletember.
Sikerei miatt „a pop királyának” is nevezték. Egyike azon kevés előadónak, akiket a Rock and Roll Hall of Fame két alkalommal is tagjai közé sorolt, és többször is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, többek között a „Minden idők legsikeresebb előadója” címmel. 1966-tól bátyjaival a The Jackson 5 együttes tagja. 1971-ben szólókarrierbe kezdett, 1982-es albuma, a Thriller évtizedeken keresztül minden idők legnagyobb példányszámban elkelt albuma volt. A 80-as évek elejére meghatározó alakja lett az amerikai popzenének és popkultúrának. Televíziós sikerei mellett számos nehéz tánctechnikát népszerűsített: a robottáncot, a moonwalkot gondosan kidolgozott színpadi előadásaival. Egyéni zenei hangzása és énekstílusa hatással volt több hiphop-, popzenei és R&B-előadóra, több generációban (Billie Jean, Beat It, Black or White).
Ezen a napon született:
Antoni Gaudí (1852-1926)
katalán építész. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik. Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is. Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma (Casa Milà, Güell park, Casa Batlló).
Máder Rezső (Raoul Mader, 1856–1940)
zeneszerző, karmester, színházigazgató. A bécsi konzervatóriumban tanult, majd 1882-től 1895-ig ugyanott tanított is. Ezután az Operaház korrepetitoraként dolgozott, 1895-től pedig karmestere volt. 1901-től ugyanitt helyettes, 1902-től kinevezett igazgató, ő volt az első, aki intendáns nélkül irányította a színházat. Olyan műsort és szereplőgárdát válogatott, amelyek által az Operaház Budapest leglátogatottabb színháza lett (A piros cipő, Kadétkisasszony, Mályvácska királykisasszony).
Haraszti Mici (Hinkelmann Mária, 1882–1964)
színésznő. A Színművészeti Akadémia elvégzése után először Székesfehérvárra szerződött. 1928-tól a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1949-től rádiószerepeket kapott. Az 1950-es években nyugdíjasként a Nemzeti Színház tagja volt, ahol már csak statiszta szerepekben játszott (Hyppolit, a lakáj; Egy éjszaka Erdélyben; A tanítónő).
Ács Ágoston (1889-1947)
festő- és ötvösművész. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolában végezte. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb, legtöbbet alkotott életkép festője. Jellegzetes falusi témáit, vonásait, ecsetkezelését, színalkalmazásait fel lehet ismerni. Képei eljutottak Magyarországon túlra is (Varró asszonyok, Falusi udvaron, Lányok a napfényes tornácon).
Keresztessy Mária (1905–1977)
színésznő. Kezdetben mozikban zongorázott, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájában tanult. 1932-ben a Belvárosi Színházhoz került, 1934 és 1936 között Szegeden játszott, majd Budapesten szerepelt. 1955-től a József Attila Színház művésze volt egészen nyugdíjazásáig (Garszonlakás kiadó, Mici néni két élete, Butaságom története).
Somogyi László (1907–1988)
karmester, a magas színvonalú magyarországi karmesterképzés megteremtője. Zenei előtanulmányai után a budapesti Zeneakadémián 1935-ben végzett Kodály Zoltán növendékeként. 1935-ben Brüsszelben Hermann Scherchen tanítványa volt. 1932-től 1936-ig a Budapesti Hangversenyzenekar hegedűse volt. 1936-ban vezényelte első hangversenyét a Zeneakadémia nagytermében. 1956-ban elhagyta Magyarországot és előbb Nyugat-Európában, majd az 1960-as évektől az Egyesült Államokban dolgozott.
Mojzes Mária (1921-1987)
színésznő. Szegeden, a színház színészképző iskolájában folytatott tanulmányokat. 1938-ban lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban, majd vidéki társulatokban szerepelt. 1952-től nyugdíjba vonulásáig, 1977-ig a kecskeméti Katona József Színház tagja volt, de később is foglalkoztatták. Népszerű, sokoldalú színésznőként operettek, zenés játékok főszerepeit énekelte, majd prózai karakterszerepeket alakított kíválóan.
Várhelyi Endre (Weisz, 1924-1979)
operaénekes (basszus), érdemes művész. 1938-ban egy Shakespeare-tanulmányát oxfordi ösztöndíjjal jutalmazták. Felsőfokú tanulmányait a Zeneakadémián végezte. 1944-ben harcolt a fronton. 1945-ben a Hódmezővásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója volt, majd Budapestre került 1946-ban. 1947–1957 és 1963–1977 között a Magyar Állami Operaház tagja volt.
Sidney Lumet (1924–2011)
Oscar életmű- és Golden Globe-díjas amerikai filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró és színész. Gyerekszínészként kezdte a pályát. Az 1940-es évek végétől kezdett el a televízió számára dolgozni mint rendező. 1957-től mozifilmeket is rendezett. Gyakran forgatott irodalmi művek alapján (Tizenkét dühös ember, Orfeusz alászáll, Gyilkosság az Orient Expresszen).
Ingeborg Bachmann (1926-1973)
osztrák költő-, illetve írónő. Elsősorban költőként vált jelentőssé. Die gestundete Zeit című verseskötete a háború utáni korszak restaurációs törekvéseit és annak követőit ítéli el. 1965-ben nyúl az úgynevezett Todesarten-Zyklus (a halál formái – ciklus) témájához, mely azzal foglalkozik, hogy a nők hogyan kerülnek partnerük miatt izolált, elszigetelt helyzetbe és hogyan kényszerülnek hallgatásra. kései műveiben a női írásművészettel foglalkozott (Szimultán, Malina, A kimért idő).
Antal László (1930-1993)
nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár, az amerikai strukturalista nyelvészet egyedüli képviselője Magyarországon. Az amerikai strukturalizmus eredményeit próbálta átültetni a magyar viszonyokra. Nyelvészeti ismeretterjesztésben nagy érdemeket szerzett. Még nem foglalta el méltó helyét a magyar nyelvészeti közgondolkodásban, Magyarországon kevés az értő képviselője.
Fenákel Judit (1936-2022)
író, újságíró. Számos hangjáték, tárca, újságcikk szerzője. Legfontosabb műfaja a novella. Figyelmét elsősorban a kiszolgáltatott kisemberek hétköznapjai, a kisvárosi lét világa kötötte le (Két utca lakója, Bolondériából Harmóniába, K-vonal).
Ronyecz Mária (1944–1989)
Jászai Mari-díjas színésznő. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1967-ben diplomázott, ahonnan a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Sötét tónusú hangja, gyönyörű orgánuma már fiatalon nagy tragikát sejtetett. 1982-ben az akkor alakuló Katona József Színházhoz szerződött, ahol haláláig játszott (Szevasz, Vera!, Szemüvegesek, Kísértet Lublón..).
Németh György (~ Amadé,1956)
történész, klasszika-filológus, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének professzora. Kutatási területei: Athén politikatörténete az i. e. 5. században, görög epigráfia és papirológia, görög társadalomtörténet, antik orvostörténet, női szerepek a klasszikus antikvitásban, ókori görög társadalomtörténet, ókori mágia (Fagyöngyök, A zsarnokok utópiája, Karthágó és a só).
George Michael (1963-2016)
angol énekes-dalszerző. Kétszeres Grammy-díjas görög származású brit énekes és dalszerző, aki az 1980-as években lett népszerű, amikor megalapította a Wham! nevű popduót egykori iskolatársával, Andrew Ridgeley-vel. Olyan világszerte sikeres dalok kötődnek a nevéhez, mint a Last Christmas és a Wake Me Up Before You Go-Go, albumok közül pedig az 1987-ben kiadott Faith, valamint az 1990-es Listen Without Prejudice Vol. 1. Karrierje során Michael több mint 100 millió lemezt adott el.
Linda Cardellini (Linda Edna Cardellini, 1975)
háromszoros Emmy-jelölt amerikai színésznő, producer. Legismertebb szerepei közé tartozik Vilma Dinkley az élőszereplős Scooby-Doo-filmekben és Judy Hale a fekete humorú Halott vagy című sorozatban (Doktor Szöszi, Az alapító, Capone).
Ezen a napon született és halt meg:
Gyóni Géza (1884-1917)
költő és újságíró. Alkotói korszaka az 1910-es évek körül kezdődött és az első világháborún át 1917-ben, hadifogságban bekövetkezett haláláig tartott. A körülmények hatására kései lírájának fő témájává a háború vált, legnagyobb ismeretségre szert tevő verse pedig a Csak egy éjszakára… címet viselő alkotás lett, melyet Przemyśl második ostroma idején írt. Kevés magyar művésszel fordult elő, hogy műveiről és azok minőségéről sokan és sokféle véleményt alkottak (Szomorú szemmel, Élet szeretője, Rabságban).
Ezen a napon halt meg:
Gerrit Rietveld (Gerrit Thomas Rietveld, 1888–1964)
holland építész és bútortervező. A De Stijl körül szerveződött művészeti mozgalom tagja (Holland pavilon a velencei biennálén, Holland pavilon a Brüsszeli Világkiállításra, az amszterdami Van Gogh Múzeum tervei többekkel).
Békássy Ferenc (1893-1915)
költő, író, esszéista, a magyar költészet Angliában sokáig legismertebb alakja. Angliai iskolákban tanult. Az angolul és magyarul egyaránt verselő, műfordítóként és tanulmányíróként is megmutatkozó fiatalember Anglia eleven szellemi életének akkori formálói közé tartozott. Tagja volt a Cambridge Egyetem legkiválóbb diákjait tömörítő zártkörű irodalmi klubnak, az Apostolok Társaságának (Elmerült sziget, Fantáziák és gondolatok, Békássy Ferenc összes műve).
József Jolán (1899-1950)
író, József Attila költő nővére. 1922-ben Győrbe utazott, hogy megpróbálkozzon a színészmesterséggel, ám nem járt sikerrel. Számos elbeszélést és tárcát írt, dolgozott a Híd és Az Est című lapnál. 1945 után mint újságíró tevékenykedett. Jelentek meg cikkei a Független Magyarországban, a Kis Újságban. Irodalmi munkássága nagy segítséget nyújtott öccse életének feltárásához.
Szervánszky Endre (1911–1977)
kétszeres Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, kiváló művész. A Zeneakadémián 1922-ben kezdte klarinét tanulmányait és 1927-ben diplomázott. Több zenekarban játszott, 1931-ben ismét beiratkozott a Zeneakadémiára, ezúttal zeneszerzést tanult, oklevelét 1936-ban szerezte meg. A német megszállás idején üldözött emberek megmentésében vett részt, amit posztumusz Világ Igaza kitüntetéssel ismertek el. Zeneszerzői stílusára először Kodály Zoltán munkássága hatott, később egyre inkább Bartók Béla nyomdokain járt (Honvéd kantáta, Klarinétszerenád, II. vonósnégyes).
Michel Foucault (1926-1984)
francia történész, filozófus, a Collège de France tagja; a 20. század nagy hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén. Elsősorban a különböző társadalmi intézmények, valamint a szexualitás történetéről szóló újszerű kutatásairól ismert. A kritikusok és kommentátorok munkásságát legtöbbször a posztmodernizmus és a posztstrukturalizmus áramlatába sorolják, bár a hatvanas években egyértelműen kapcsolódott a strukturalizmushoz is (A bolondság története a klasszicizmus korában, A fantasztikus könyvtár, A szexualitás története).
Wrabel Sándor (1926-1992)
festőművész, grafikus, „az 1956-os forradalom festője”. Mivel művészetében tántoríthatatlanul ragaszkodott az igazság kimondásához, sorsa az lett, hogy mellőzték, így művei jelentőségét kora nem fedezhette fel, s ez visszahatott művészetére. A kezdeti harmonikus, realisztikus természetábrázolásait zaklatott, megrázó hatású kompozíciók váltották fel. Szürrealisztikus festői megoldásai élettapasztalatait tükrözték. Hazánkban, élete során, nem részesült hivatalos elismerésben (Diófák, Férfi portré, Decemberi reggel).
Szathmáry György (1928-1990)
költő, műfordító. 1952-ben egy koncepciós per vádlottjaként először tizenöt, másodfokon tíz évi börtönbüntetésre ítélték. Négy év börtön után, 1956 nyarán feltételesen szabadlábra helyezték. A Kádár-korszakban nem találta meg a helyét. Nyugdíjazásáig szórakoztató zenészként dolgozott szerte az országban. A rendszerváltást követően, halála után rehabilitálták, 1992-ben szülővárosa (Szolnok) kopjafát állíttatott sírjánál.
Marsall László (1933-2013)
Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Költeményei a korszak sajátosan megélt és feldolgozott lenyomatai, a 20. század második felének és a 21. század elejének egyik jelentős magyar költője. Weöres Sándor segítette költői pályakezdését, ő volt a mestere. Már az első két verskötete nagy feltűnést keltett, további kötetei folyamatosan jelentek meg, festészettel, grafikával, színmű-, rádiójáték és forgatókönyv írásával is foglalkozott (Vízjelek, Pókhálófüggvények, Holnapután?).
Claude Brosset (1943-2007)
francia színész. Filmekben mellékszereplőjeként sikerült nagy ismertségre szert tennie, a színházban viszont többször lépett fel főszerepekben. Első szerepét 20 éves korában játszotta. Nemcsak remek színészi képességekkel bírt, de értett a bűvészethez is, ezt a tudását felhasználta a filmjeiben is.
Farrah Fawcett (1947-2009)
amerikai színésznő. Legismertebb szerepe Jill a Charlie angyalai című sorozatból. Leghíresebb alakítását az 1986-os Elszabadult indulatok című thrillerben nyújtotta. E szerepéért Golden Globe-díjra is jelölték. Ezen kívül szerepelt még a Hármas számú űrbázis, a Logan futása, a Reggel találkozunk, valamint az Ágyúgolyó futam című filmekben.
Körösényi Tamás (1953–2010)
Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész. A Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a MKE Doktori Iskolájának témavezetője és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. Egyszerre volt kiváló modern szobrászművész, jeles kiállító művész, iskolateremtő tanár s a hazai képzőművészetek szobrászati műfajában kiállításszervező.
