„A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk.”
George Orwell (Motihari, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, újságíró.
„Az emberek kezdenek büszkék lenni rá, hogy nem szoktak gondolkodni. Egy ismerősöm olyan fölénnyel és lenézéssel bizonyítgatta nekem, hogy ő nem ért engem, mintha ez reám nézve volna megszégyenítő és nem őrá nézve.”
Karinthy Frigyes (Karinthi Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, kritikus.
„Akitől az élet mindent elvett, azt szokta jóvátételképpen a bölcsesség italával megitatni. – A bölcsesség: az irigység hiánya.”
Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, gyógyszerész, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
„Ezen a világon még semmi szép és jeles dolog nem jött létre filiszteri számítgatással és elkedvetlenítő körülmények olcsó latolgatásával.”
Baktay Ervin (Gottesmann, Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító, Ázsia-utazó, orientalista.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
Harry Partch (Oakland, Kalifornia, 1901. június 24. – San Diego, Kalifornia, 1974. szeptember 3.)
az egyik legérdekesebb 20. századi avantgárd zeneszerző és hangszertervező.
„Élni tudni annyi, mint röhögni a halálon, s meghalni a röhögéstől”
Boris Vian (Ville-d’Avray, 1920. március 10. – Párizs, 1959. június 23.) francia író, költő, muzsikus.
„Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!”
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója.
Mint hegynek a heggyel, nekünk már
találkozás nem rendeltetett.
Álmomban, ha majd éjfél felé jár,
csillagokkal küldj üzenetet.
Anna Ahmatova (Anna Andrejevna Gorenko, Bolsoj Fontan, Odessza mellett, Ukrajna 1889. június 23. – Domogyedovo, Moszkva mellett, Oroszország 1966. március 5.) orosz(-szovjet) költőnő.
Heti találós kérdésünk és
Heti helytörténet
„A király elővágtat nemes paripáján, és egy alkalmas helyen a négy égtáj felé suhint kardjával. Az esemény kettős jelentésű. Egyrészt megmutatni, hogy a hatalom kinek a kezében van. Másrészt megmutatni a népnek, hogy a király megvédi az országot bármely külső ellenséggel szemben. Természetesen a hely is fontos, ahol a kardvágás lejátszódik, a jobb láthatóság érdekében egy magasabb hely, domb a helyszín. Ezt nevezik királydombnak…” /papiruszportal.hu/
Budapest területén ma két közismert Királydomb található. Az egyik a Városligetben található Szánkódomb, amelynek a neve az István, a király című rockopera sikerét követően terjedt el. A másik Felsőrákoson található, és a középkori országgyűlések és hadrakelések helyéül szolgált.
Azonban, bár nagyon sokan mennek el mellette, mégsem tudja az erre járók nagy része, hogy hol volt Pesten a koronázási domb, ahol két király is a mainzi ordó szerint járt el, és kinek a szobra áll a helyén?
„Álmodozni csodálatos dolog. Annál csak egyetlen jobb dolog van. Tenni valamit az álmainkért, hogy megvalósuljanak.”
Nógrádi Gábor (Nyíregyháza, 1947. június 22.) IBBY-díjas író, költő, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író.
„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.”
A polgár, ha lop, rabol, gyilkol:
jogaitól megfosztják, bezárják.
Az állam, ha lop, rabol, gyilkol:
övé a győzelem, megcsodálják.
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós.
„Amit az ember nem szerez meg, mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét romantikája és hülyesége.”
Erich Maria Remarque (Erich Paul Kramer, Osnabrück, Németország, 1898. június 22. – Locarno, Svájc, 1970. szeptember 25.) német pacifista és antifasiszta író.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtései
Az aforizma tömör, szellemes, általában egyetlen mondatból álló erkölcsi vagy bölcseleti tételt kifejtő mondás. Általában titkolt igazságra mutat rá frappáns, szellemes módon, úgy, hogy a mögöttes tartalom néhány szóból is világossá váljon. Általános érvényű igazságokat mond el találóan, ezért könnyen megjegyezhető.
A karcolat a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja (mint például ma a riport). Az újságírás természetéből következően a művészi képzeletnek kisebb szerepe van benne, mint általában a szépirodalom alkotásaiban. Többnyire valóságosan megtörtént eseményekből ragad ki egy-egy epizódot. Ironikus szemléletű, kritizáló célzatú, rövid, szellemes és tanulságos szépprózai műfaj.
A geszta a középkor egyházi, illetve udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a középkor közepétől anyanyelven is íródtak.
„A kultúra nem ment meg semmit és senkit, nem is igazol, de emberi alkotás: az ember önmagát vetíti belé, magára ismer benne; csak ebben a kritikus tükörben látja meg tulajdon képét.”
Jean-Paul Sartre (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus.
„Bámulatos, mennyire készek az emberek elfogadni egy olyan életet, amely a halálnál is rosszabb.”
Leon Uris (Baltimore, Maryland, 1924. augusztus 3. – Shelter Island, New York, 2003. június 21.) amerikai író.
„Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni.”
Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója.
930. június 20-án halt meg Hucbald (Hucbaldus, szül: 840 körül) korának legnagyobb zenetudósa.
Gerbert d’Aurillac, a későbbi II. Szilveszter pápa ( ––> Mágiával az apokalipszis ellen) nagyra értékelte munkáit, talán azért, mert sok hasonlóságot látott kettejük között. Amilyen hatással volt Gerbert az európai reáltudámányok terén (septem artes liberales quadrivium), úgy Hucbald a zene területén alkotott maradandót. Többek között az ő érdeme a mai hangjegyírásban is nélkülözhetetlen vonalrendszer bevezetése.
„Az ember élete nem kényszerekből áll, hanem választásokból, és az is egy választás, ha valamire azt mondod, hogy nem.”
Lovasi András (Pécs, 1967. június 20.) Kossuth-díjas énekes, szövegíró, a Kispál és a Borz együttes énekese, basszusgitárosa és dalszerzője, valamint a 2005-ben alakult Kiscsillag zenekar gitárosa, énekese, zeneszerzője.
„A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni – a versekből, az irodalomból is azt kellene.”
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Fekete és fehér…
Kara Walker (Kara Elizabeth Walker; Stockton, Kalifornia, Egyesült Államok1969. november 26.)
amerikai kortárs festő, sziluettista, nyomdász, installációs művész, filmes. A legtehetségesebb és legelismertebb fekete amerikai művészek között tartják számon napjainkban. Munkáiban a fajt, a nemet, a szexualitást, az erőszakot és az identitást vizsgálja. Leginkább fekete vágott papír sziluettek szobaméretű tablóiról ismert. 28 évesen elnyerte a MacArthur-ösztöndíjat (1997), így ő lett az egyik legfiatalabb díjazott. 2015 óta a Rutgers Egyetem Mason Gross School of the Arts Tepper képzőművészeti tanszékének professzora.
George Segal (New York City, Egyesült Államok, 1924. november 26. – South Brunswick, New Jersey, Egyesült Államok, 2000. június 9.)
amerikai pop art festő és szobrász, 1999-ben megkapta az Egyesült Államok Nemzeti Művészeti Medálját. Zsidó szülei kelet-európai bevándorlók voltak. Festőként kezdte művészi pályafutását, de legismertebb munkái az öntött életnagyságú figurák és a tablóképek. A hagyományos öntési technikák helyett úttörő szerepet játszott a gipszkötések használatában (gipsszel impregnált gézcsíkokkal betekerte alanyait, majd a fennmaradó héj lett a mű alapja).
„A csöndnek is van ám visszhangja, méghozzá zengzetesebb és tartósabb, mint bármilyen hangé.”
Salman Rushdie (Sir Ahmed Salman Rushdie, Mumbai, Mahárástra, 1947. június 19. indiai születésű brit író.
„Ha az ember vezér, akkor gondolkodnia kell, bölcsnek kell lennie. Megesik, hogy az embernek azonnal határoznia kell. Határoznia és gondolkodnia kell… a gondolkodás fontos dolog… következményei s eredményei vannak.”
Sir William Golding (St Columb Minor, Egyesült Királyság, 1911. szeptember 19. – Perranarworthal, Egyesült Királyság, 1993. június 19.) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő.