„Minden lehetőség közül akkor választasz a legrosszabbul, ha megengeded, hogy nélküled döntsenek a te ügyedben.”
Moldova György (Reif, 1934-2022) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Az ember szabad: de megszűnik az lenni, mihelyt nem hisz szabadságában: és minél több hatalmat tulajdonít a végzetnek, annál többet rabol el saját szabadságából.”
Giacomo Casanova (Velence, 1725. április 2. – Dux, Csehország, 1798. június 4.) velencei író, kalandor.
A legnépszerűbb magyar színészek egyike, sokan úgy emlegetik: a színészkirály.
Színészkirály rövid élete dacára gazdag örökséget hagyott hátra, számtalan felejthetetlen filmes (Szindbád, Isten hozta őrnagy úr!, Az ötödik pecsét) és színházi alakítást. Verset pedig kevesen képesek úgy elszavalni, mondani, érteni és megélni, ahogyan ő tudott. /A hetedik sor közepe/
„Szépen cseng, hogy az ember másokért él, másokért tesz, de amikor tényleg ott a gyerek, akkor kapnak értelmet ezek a szavak.”
Angelina Jolie (Angelina Jolie Voight, Los Angeles, 1975. június 4.) Oscar- és háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színésznő, fotómodell, író, producer, filmrendező, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja, korábbi jószolgálati nagykövete.
„Aki a hatalom gyűrűjével jegyzi el magát, annak násza maga lesz a pusztulás.”
Térey János (Debrecen, 1970. szeptember 14. – Budapest, 2019. június 3.) József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
„Nem az a kérdés, hogy fogoly vagy-e, arról van szó, hogy meg ne add magad.”
Légy üdvöz, magyar föld.
E fénylő nyári délben
olyan vagy, mint a kenyér, mely most sült ki éppen
Nâzım Hikmet (1902. január 15. – 1963. június 3.) török költő, drámaíró, regényíró, az egyik legismertebb modern török költő, kit világszerte a 20. század legnagyobb költőinek egyikeként tartanak számon.
Élt, tanult és dolgozott Rómában és Velencében. Caravaggio nyomdokait követte. Szülővárosában festőakadémiát alapított, ahol maga is tanított. A luccai Festészeti és Rajzakadémia (Scuola d’Arte Lucca) több ismert festőt nevelt ki és a mai napig működik.
„Az ember soha nem elégedhet meg annyival, hogy tudja, mi jó, s mi rossz. Törekednie kell arra is, hogy aszerint cselekedjék.”
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, ma Klosterneuburg része, 1924. június 3.) német nyelven alkotó csehországi születésű, zsidó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.
„A népnek is küzdeni kell. Nincs Télapó, aki a jólétet és a demokráciát az asztalra röpíti, mint a sült galambot.”
Fejtő Ferenc (Fischl Fülöp Ferenc, Nagykanizsa, 1909. augusztus 31. – Párizs, 2008. június 2.) Széchenyi-díjas francia-magyar történész, kritikus, író, akadémikus.
„A szépség az igazság visszfénye: tehát nem maga az igazság, csak feléje emelkedő vágyódásunk.”
Szentkuthy Miklós (Pfisterer, Budapest, 1908. június 2. – Budapest, 1988. július 18.) Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike.
Heti találós kérdés
| Johnny Cash: Drink to Me Only with Thine Eyes (Csak a szemeddel…) Iron Maiden: Sign of the Cross (A kereszt jele) Led Zeppelin: The Battle of Evermore (Örökké harc) Queen: Nevermore (Soha többé) Szergej Rahmanyinov: The Bells (A harangok) Giuseppe Verdi: A kalóz (Il corsaro) | Lord Byron Umberto Eco Ben Jonson Edgar Allan Poe J. R. R. Tolkien |
„A saját halandóságom egyszerűen nem foglalkoztat, mert ugyan mire juthatok vele kapcsolatban? A világ nem a halálról szól, hanem az életről.”
Morgan Freeman (Memphis, Tennessee, 1937. június 1.) Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész.
„Életünk minden órája sorsforduló, mert minden órában eldől, hogy megteszünk-e vagy sem valamit, folytatunk-e vagy újat kezdünk, belesüppedünk-e vagy sem a régibe – és így aztán az is sorsfordulat, hogy semmit sem fordul a sorsunk. De elismerem, vannak az életben fordulópontok, ám ezeket mindig csak utólag, jóval később ismerjük fel. Még abban is tévedhetünk, hogy amit ilyen sorsfordulónak érzünk, valójában nem volt az, hanem csak zsákutca, amelyből vissza kell fordulnunk. Az élet csak a lezárulta után magyarázza meg önmagát, és akkor is mások magyarázzák, akik ezt az életet valamennyire ismerik.”
Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth- és József Attila-díjas író, irodalomtörténész, akadémikus.
Előző heti rejtvényünk helyes válaszai
Benedek István: A ledöntött oszlop
Gustave Courbet
Dallos Sándor: Aranyecset / A nap szerelmese
Munkácsy Mihály
Stephen Marlowe: A Kolosszus
Francisco Goya
Passuth László: A harmadik udvarmester
Diego Velázquez
Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom
Michelangelo Buonarroti
„Csak a valónak igaz megragadásával válhat az író és művész szószólóvá, alakítóvá, teremtővé és változtatóvá. Író a valóságot csak az igazság megsértése nélkül közvetítheti.”
Fábry Zoltán („A stószi remete”, Stósz, 1897. augusztus 10. – Stósz, 1970. május 31.) író, közíró, kritikus.
„A művészet mindig a szépséget szolgálja, a szépség pedig a formával bánni tudás öröme, a forma organikus kulcsa a létezésnek, minden élőlénynek birtokolnia kell a formát, hogy élhessen, és így a művészet, a tragikus is, az életörömről beszél.”
Borisz Leonyidovics Paszternak (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író.
727. május 30-án halt meg Lambert Hubert, Liège első püspöke.
Hubert atya, közismertebb nevén Szent Hubertusz, viszontagságos élete során a vadászok (a matematikusok, látszerészek és fémmunkások) védőszentje lett. Az „Ardennek apostolának” tanítása szerint az etikus vadászat épp annyira fontos, mint a sebek ellátása (kauterizálás az ún. Szent Hubertusz-kulccsal) a fertőzések megelőzése végett (módszerét egészen a 20. századig alkalmazták). <[shADow]>
„A nemzet sorsa a tanítók kezében van, mert egyedül a tudás képesít igazságosságra, és egyedül az igazság teszi méltóvá a nemzetet a fennmaradásra.”
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) Kossuth- és Baumgarten-díjas egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató.
„Az élet olyan, mint a hajótörés. De soha ne felejtsünk el énekelni a mentőcsónakban!”
A sorsunk rettegés, minden nézet szerint,
s olyan, mit biztosan hihetnénk, semmi sincs,
És a természetet kár is kérdezni, néma:
Isten kell, hogy legyen, ki szól is hozzánk néha.
Voltaire (François-Marie Arouet, Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Ha meg akarjuk javítani a világot, nézzünk végig önmagunkon, és változzunk meg. Kezdjük azzal az emberrel, aki a tükörből néz vissza ránk. /Michael Jackson/
„A tőlünk idegen, érintetlen szépség csak olyan, mint a képeslapon hivalkodó virágcsokor. Ha tarka is, lapos és illattalan. Az élményt az adja, ami mögötte él. A magunk tapasztalata, vágya és a minden emberben felébreszthető kreativitás, hogy befogadjuk és megpróbáljuk tovább is adni a szépet.”
Károlyi Amy (Károlyi Amália Mária Franciska, Budapest, 1909. július 24. – Budapest, 2003. május 29.) József Attila-díjas költő, műfordító, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
„Egy halott dolog is tud az árral úszni, de csak egy élő képes árral szemben.”
G. K. Chesterton (Gilbert Keith Chesterton, 1874. május 29. – 1936. június 14.) angol író, filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus.
