a papiruszportal.hu archívumából [2012]
Szerző: keszeghy
2012. január 19-én mutatták be az Andrássy úton a Lázár Ervin azonos című meséjéből készült bábelőadást. A bemutatón több felnőtt foglalt helyet a Játszó-Térben, mint gyerek. A szerző művein nemzedékek nőttek föl, és ma is minden korosztály könnyen beleélheti magát kortalan meséibe, Szegény Dzsoni, Bab Berci szerepébe, vagy éppen a csúnyáéba, aki elmegy, hogy megölje minden bajának vélt okozóját, a Hétfejű Tündért.
A több mint hatvan- (ezen a néven éppen húsz)éves Budapest Bábszínház Közép-Európa legnagyobb bábszínháza. Az előadásra a IV. emeleten található kamarateremben, a Játszó-Térben került sor. Legutóbb itt láttam a Hajnali csillag peremén című, ma is futó darabot, illetve kicsit korábban Morgensterntől a Bitódalokat, mindkettő emlékezetes volt. Az alaphelyzetről meséljen maga a szerző: „Rácpácegres a Négyszögletű Kerek Erdő közepén van, s innen csak egy ugrás Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotája, s a palota mögött meg rögtön kezdődik Csodaország. (…) Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen. Azazhogy mit beszélek, hetedhét országon nem akadt nálam csúnyább gyerek. A lábam gacsos volt, a hasam hordóhas, a fejem úritök, az orrom ocsmonda, egyik szemem balra nézett, másik szemem jobbra nézett, hívtak emiatt kancsalnak, bandzsalnak, sandának, bandzsának, kancsinak, bandzsinak, árokba nézőnek; tyúkmellem volt, suta voltam, fülem, mint az elefánté, harcsaszám volt, puklis karom, a termetem girbegurba.”
Szereplőink a Négyszögletű Kerek Erdőben, Ajahtan Kutarbani fazsindelyes palotájában, illetve Csodaországban élnek. A szűken vett mese lényei körét a darab színpadra írója tágítja, feladatot ad Ajahtan Kutarbaninak: egész nap várja Rácegresi muzsikáját, s ugyanúgy egy aranyforinttal jutalmazza a helyette érkező Pácegresi fülsiketítő játékát (csak hagyja már abba!), mint szokta Rácegresi csodálatos zenéjét. A bábjáték kereteként megjelenik a színen Csillagkalapáló és felerősíti az égre a csillagokat; Virágszemű Varga Julcsa pedig énekével és locsolókannájával élteti virágoskertjét. Ezek azonban csak intermezők.
Mit mond a meseszám? Hét nap alatt készül fel a revánsra a csúnya, hetedhét országon nincs nála ocsmányabb, de itt a tündér a hétfejű. Lázár Ervin meséi nem mindenben követik a toposzokat. Azért is időtlenek és egyben korszerűek, mert az abszurd színterek, hősök, helyzetek kísértetiesen hasonlítanak mindennapjaink színtereire, hőseire, helyzeteire – egyszerre távoliak és nagyon ismerősek. ő így négyszögesítette a kört. A legnehezebb kérdéseket viszi be a rengetegbe, s ha veszteségek árán is, hősei megtalálják a kivezető utat. Ez a történet is örök emberi kérdéseket feszeget. A szép–rút, jó–rossz tengelyek kijelölte életben, de a Négyszögletű Kerek Erdőben is, négy sarkos pozíció jellemzi az élőlényeket. Végletként lehet valaki szép és jó (mint a Hétfejű Tündér) és akár rút és gonosz (mint „hősünk” a mese elején) is. A legnehezebb feladat egyik végletből a másikba érni.
Tehát a csúnya Pácegresi tanácsát elfogadva felkészül – sárkánytejet iszik, lándzsát szór, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel hadakozik –, hogy megölje a tündért, aki miatt ilyen ronda lett, s nekiindul. (Lázár Ervin tett arról is, hogy vencsellő, baloska kifejezéseivel böngészésre serkentse olvasóit, nézőit.) A darab csúcspontja a kaszabolás. A fejek levagdosása – dacára az ismert történetnek és a mesebeli környezetnek – megrázó élmény, de ez kell ahhoz, hogy a feltétlen szeretet nagysága megmutatkozhasson. A csúnya az öleléstől („Te bolond”) nem képes a tündér hetedik fejét is levágni, megszépül, jóvá nemesül, végre süt rá a nap – és végleg a már csak egyfejű tündér testőrévé szegődik.
A mintegy háromnegyed órás előadás plasztikusan adta vissza magát a mesét, helyezte szélesebb Lázár Ervin-i környezetbe, a Négyszögletű Kerek Erdőbe. Mind a játék, mind a rendezés, dramaturgia, koreográfia, zene nagyon tetszett. A kitűnő színészek például úgy sóhajtoztak a csúnya önnön csúnyasága fölött, mint a gyerekek a nézőtéren, és a felnőttek magukban. Majd száz ember szépült meg legalább egy kicsit a darab végére.
S hány hét a világ? Te bolond.
A Hétfejű Tündér
Bábjáték 1 részben
Rendező: Kuthy Ágnes m. v.
Bábszínpadra alkalmazta: Gimesi Dóra
Zene: Sáry László
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Koreográfus: Fosztó András
Asszisztens: Rigó Anna
Szereplők: Hoffer Károly e. h., Tatai Zsolt, Teszárek Csaba
Comments on “Te bolond
Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér”