egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Szabó Ildikó Verdi fiatalkori, Ernani című operája nem tartozik az ismert, gyakran játszott művei közé. Pedig a zene szenvedélyes, nagy, színes tablók szerepelnek az énekkar jóvoltából. A viszonylag rövid áriák csak a mű javára válnak. Ezek közül nem sok ária és együttes szerepel a Népszerű operaáriák sorozatban, pedig kellemesek a…
Salvador Dalí (1904–1989) – őrült vagy zseni a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szarka Evelin Használati utasítás piktorokhoz: Tagadhatatlan, hogy a jó festő nyáladzik. Ez lehet a figyelem összpontosításának eredménye, de akár azé is, hogy elégedett a szeme előtt megjelenő látvánnyal – amitől egy átlagos halandó nyálelválasztása nem feltétlen indul meg. Továbbá: „Az igazi festő képes kell…
Tovább… “„Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.”” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Mika Róbert A francia Gustave Doré 1832. január 6-án született Strasbourgban. Önálló festményei és grafikái mellett mintegy kétszáz könyv illusztrációját készítette el. Közülük a leghíresebbek talán a La Fontaine meséit (1867), a Don Quijotét (Cervantes, 1862), az Isteni színjátékot (Dante, 1861), az Elveszett paradicsomot (Milton, 1866) és a Bibliát (1866) díszítő…
Gramofonhengerek a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: PP Cédérendezgetés közben kezembe akadt a nagyon nyári című, még bontatlan hangoskönyv, amit a Kossuth és a Mojzer Kiadó nyár elején jelentetett meg. Ennek a felelőtlenségnek gyorsan a végére kellett járni, hiszen a költőről, a hangoskönyv címéből és az időjárásból éppen a télre, hóesésre, karácsonyra léptettem a gondolataimat. Az…
Bérczes László beszélgetőkönyve a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: leho Több könyvet szerettünk/bíráltunk az utóbbi időben a Palatinus kiadó terméséből, katartikus élményt azonban természetesen nem mindegyik mű okozhat. Legutóbb ilyen volt a Színház az egész!, most pedig a Cseh Tamás-könyv. Bérczes Lászlót, a jó barátot az énekes betegsége indította arra, hogy régóta fontolgatott tervének, az interjúkötetnek…
Tovább… “„Az énekest az ég madarainak kellene etetni” – Cseh Tamás” »
Kazinczy Ferenc és Ottlik Géza – a Fogságom naplója és az Iskola a határon* a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: Sándor Imre Márk Ottlik Géza a hetvenes évek végén így nyilatkozott Kazinczyról és a Fogságom naplójáról Hornyik Miklósnak: „Megelőzte Kafkát, Orwellt, Camus-t, Graham Greene-t, Salingert, Semprunt, Malamudot, az egész »legmodernebb« regényírást, elődünk lehetne (nekem is!) a…
Tovább… “Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok” »
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói Lassan véget ér a Puccini-év, melyet világszerte ünnepeltek, december 22-én, 150 éve született a melódiagazdag operáiról ismert zeneszerző. Talán az ő operáit játsszák a legtöbbet, egy-egy áriája reklámokban is feltűnik. A Plácido Domingo Sings Romantic Puccini című Sony-lemez nagy sikerre számíthat, hiszen mindkét név garancia a minőségi zenére, az…
Tovább… “Romantikus Puccini, romantikus Domingo
Plácido Domingo Sings Romantic Puccini” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Míg az I., Brahms negyvenes évei derekán írt szimfónia a küzdelmet állítja előtérben, addig a II., D-dúr szimfónia a szelídséget, népi hangvételt, a természeti képeket sem nélkülöző, az egyszerűbb zenei anyagot mutatja. Nem is véletlen, hiszen Brahms alig egy hónap alatt készült el a darabbal, a Wörthi-tó mellett –…
a papiruszpotal.hu archívumából Szerző: Mika Róbert Ez a mű tanít, érzelmeket közvetít, provokál, miközben a valóság és a fantázia határán lebeg. A fiatal kanadai író meséje izgalmas kikapcsolódást, egzotikus kulturális élményt tartogat minden olvasója számára. Nincsenek határok, sem szellemiek, sem fizikaiak. A kastélyba bezárt relatív határtalanságot felrobbantja az igazi szabadság mámora. Voltak olyan fagyos telek…
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói Bakfark Bálint hazánkon túl jóval ismertebb, kétség nem fér hozzá, hogy a reneszánsz egyik legnagyobb képviselője volt. Lantvirtuózként egész Európát bejárta, királyok, főurak kegyeltje, dicsőítő énekeket írtak hozzá. Hogy nálunk születésének 500. évfordulója elkerülte a figyelmet, ezen már nem is csodálkozunk. Bár 1506-ban vagy 1507-ben született Bakfark Bálint, az…
