Eötvös Péter: Valuska
Szerző: Lehotka Ildikó, 2025. november 3.
Fotók: Internet
Nem is kerülhetett volna jobb pillanatban újra műsorra a darab, mint Krasznahorkai László Nobel-díjának odaítélése után. A műsortervet persze jóval korábban állítják össze, három előadással ment a mű az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében. Bár az előadások előtt nézve a jegytérképet, a három alkalomra alig váltottak jegyet, a Nobel-díj odaítélése után pillanatok előtt elfogytak a helyek. Az október 19-i előadáson jártam.
Eötvös a világ kortárs zeneszerzői között sok éve rangos helyet vívott ki, nem csak operáival, de egyéb műfajú darabjaival is. Operáit műsoron tartják, ami egy kortárs szerző esetében nem mindennapi. Eötvös 13. operája a Valuska, és az első magyar nyelvű zenés színpadi darabja. A szerző irodalmi alapokat használt operáihoz: A Szerelemről és más démonokról című darabja például Márquez regénye, a Három nővér Csehov, Az ördög tragédiája Madách, A balkon Jean Genet műve alapján készült. A Valuska Krasznahorkai László 1983-as Az ellenállás melankóliája című regényének zenés színpadi adaptációja, melynek szövegkönyvét Keszthelyi Kinga és Mezei Mari készítette. A 2023. december 2-án, az Operaház megrendelésére készült, és az Eiffel Műhelyházban tartott bemutató és a többi előadás olyan sikeres volt, hogy 2024-ben elnyerte az International Opera Award díjat az ősbemutatók kategóriában.
A kétszeres Kossuth-díjas Eötvös operája Valuska Jánost, a kissé félkegyelmű, de tiszta szívű újságkihordót állítja a középpontba. Helyenként Valuska szemüvegén át látja a néző a történéseket, Valuska lelkébe látunk bele például a kocsmajelenetben, amikor a csillagokról mesél. Tünde, a nagy befolyással bíró, akaratát a közösségre erőltető polgármester Valuska személyiségének ellentétes pólusa. Elhagyta férjét, a Tanár urat, talán nem véletlen, hogy Valuska látogatja az életről lemondott, megkeseredett férfit. Tünde a városba invitál egy cirkuszt, majd új rendet alakít ki, amely a megszokottat lerombolja. Ehhez a cirkuszt látogató emberek jó alanynak bizonyulnak. Feltűnik a szövegben a Herceg, mindenki róla beszél, de senki nem tudja, hogy ki lehet. A karakterek közül a címszereplő anyja, Pflaumné tuladonságai is pontosan megrajzoltak. A nő perlekedik fiával, végül tragikus sorsra jut. A darab befejezéseként viszont a Tanár úr látogatja az elmegyógyintézetbe zárt Valuskát.
A darabban nem csak a keserűség, hanem a humor is jelen van, a jelmezekben: a direktori és a jelvényekkel túlzsúfolt öltözet. A színek, a világítás is igazodik a történethez, a karakterekhez. A rendezés nem törekedett sokkoló elemek sorjázására, de egyértelműsítette a cselekményt. Haja Zsolt első színpadra kerekezése fantasztikus volt, már itt jelezte a rendező, hogy egy ügyetlen, suta ember
Az egyfelvonásos, 12 képből álló opera, melyek alcíme tragikomédia zenével – zenei anyaga színes, és kifejező. A Parasztasszony szólama például népies tónusú, másutt helyenként dallamos a zenei anyag. A XX-XXI. század hangzásvilága bőven jelen van, de igazodik a témához. A két részre osztott zenekar tükörképe egymásnak, ami a sztereóhatást erősíti, így a hangzáskép citelláltabb lett. Nem használ sok hangszert Eötvös.
A zenei megvalósítás remek volt. Nehéz kiemelni a címszereplőn kívül bárkit is. A Tanár úr (Hábetler András), a nagyratörő, manipulatív Tünde (Szabóki Tünde), vagy Pflamné (Miksch Adrienn), a két szerepet is tolmácsoló Cser Krisztián színészi szempontból is remek volt. Szalontay Tündét szintén két, prózai szerepben láttuk, rendkívül erős színpadi jelenléttel. Kétségtelen, hogy a címszereplő kapta a tisztalelkű, szeretni való félkegyelműt, akit ki akar végeztetni Tünde. Hihetetlenül hitelesen játszotta Valuskát Haja Zsolt, minden mozdulata elhitette a nézővel a figura lényegét, karakterét. Emlékezetes marad a művész alakítása, aki nem mellesleg Kurtág egyetlen operájában is remekelt.
Az énekkar és a zenekar is nagyszerű volt, Szennai Kálmán bombabiztosan irányította asz előadást, minden belépépst világosan beintett, a zenészek, énekesek biztonságban érezhették magukat.
Reméljük, Eötvös operája a későbbiekben is az Opera repertoárjának képezi a közeljövőben, és később. Nagyszerű délelőtt volt.
Eötvös operáiról, vokális műveiről: Paradise reloaded (Lilith).
As I Crossed a Bridge of Dream; Lady Sarashina.
Oratorium balbulum
Eötvös Péter: Valuska
Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye nyomán a szövegkönyvet írta: Keszthelyi Kinga és Mezei Mari
Karmester: Szennai Kálmán
Karigazgató: Csiki Gábor
Rendező: Varga Bence
Díszlettervező: Devich Botond
Jelmeztervező: Huszár Kató
Valuska: Haja Zsolt
Pflaumné: Miksch Adrienn
Tünde: Szabóki Tünde
Parasztasszony: Farkasréti Mária
Tanár úr: Hábetler András
Posztókabátos férfi/Katona: Cser Krisztián
Direktor: Horváth István
További szereplők: Ujvári Gergely, Kósa Lőrinc, Kiss András, Balczó Péter, Erdős Attila, Beeri Benjámin, Szaniszló Dániel, Antóni Norbert, Vasvári Tamás, Vastag István, Franyó Bálint, Nagy Fülöp, Szalontay Tünde, Dargó Gergely
Eiffel Műhelyház, 2015. október 19.
