Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Esterházy-kincsek Archívum
  • „Szép múlt, derűs jövő. Fél évszázad nagy idő” Archívum
  • Dixie-kocsmán túl, Ferencvárosi Fesztiválon innen – Benkó Sándorral egy dzsesszhajón Archívum
  • Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében. /Fekete István/ Egyéb kategória
  • Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós Archívum
  • A modernségen át Archívum
  • Heti papiruszok (2316) Egyéb kategória
  • Mandel Róbert: Magyar népi hangszerek – a Kossuth albuma Archívum

Irene Papas emlékére

Posted on 2023.09.03.2025.09.15. By admin 2 hozzászólás Irene Papas emlékére című bejegyzéshez

A színház mindig történelmi jelen. Nem játsszuk, hanem éljük*

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Mika Róbert

Rendszeres olvasóink minden bizonnyal találkoztak David Niven és Anthony Quinn nevével a Papiruszportálon. A két színészlegenda együtt játszott a Navarone ágyúi** című háborús kalandfilmben, amelynek stáblistáján olyan nagyszerű nevekkel találkozhatunk még, mint Gregory Peck és Irene Papas. Később Irene Papas és Anthony Quinn játszotta a Zorba, a görög fergeteges párosát.

A fent említett színészekről, Irene Papas kivételével, többkötetnyi könyvet olvashatunk, még önéletrajz formájában is. A színésznőről viszont alig található anyag az interneten. Amit sikerült megtudni:
Irene Lelekou néven született a korinthoszi Chilimodion településen. Revükben, kis színpadokon lépett fel. Első, teljességgel ismeretlen filmjét 1948-ban forgatta. Sokáig csak mellékszerepeket kapott. 1954-ben először játszott Anthony Quinn-nel az Attilában, ám továbbra sem vették észre különleges képességeit, nem kapott jó szerepeket. Visszatért hazájába, ahol görög filmeket forgatott. 1961-ben J. Lee Thompson felfigyelt a jellegzetes arcú, igazi görög vonásokkal megáldott Papasra, és így lett a már fent említett Navarone ágyúi című film egyik főszereplője. (A szintén markáns arcú Anthony Quinn még meg is borotválkozott a kedvéért.) Pár év múlva szintén együtt láthatjuk őket a Zorba, a görög című nagy sikerű filmben. Pályája ezek után töretlen. A magyar közönség a ’68-ban forgatott Odüsszeusz című tévésorozatban ismerte meg igazán, ahol Penelopét játszotta. (A sorozat olyan sikeres volt, hogy Hofi Géza külön emléket állított neki.) Egymás után jöttek a jobbnál jobb filmek: Z (1969, Yves Montand-nal), Anna ezer napja (1969, Richard Burtonnel), A trójai asszony (1971, Katharine Hepburnnel), Az üzenet (1976, Anthony Quinn-nel), Corelli kapitány mandolinja (2001, Nicholas Cage-dzsel, Penélope Cruzzal), összesen közel száz szerep. Katharine Hepburn egyszer azt mondta róla: A mozitörténelem egyik legnagyobb színésznője. Marlon Brandóval Olaszországban találkozott 1950-ben. Soha nem játszottak együtt, de szerette és becsülte a nemrég elhunyt színészt, ahogyan ezt Brando halála után elmondta.
A zenében jártasak még talán emlékeznek, hogy Irene Papas 1978-ban és ’80-ban Vangelisszel készített két zenei albumot Odes és Rapszódiák címmel, amelyek hagyományos görög népzenei és bizánci klasszikus művek feldolgozását tartalmazták. A világhírű billentyűssel azonban nem ez volt az első közös produkciója, hanem már az Aphrodite’s Child 666 című progresszív-pszichedelikus rocklemezén is énekelt egy szerzeményt (1972, Infinity).

Utolsó mozidarabját 2003-ban forgatta (Utazás Bombaybe), a nemzetközi filmes adatbázis nem tud újabb készülő művéről. 2004-ben az olimpia háziasszonya volt, és az esemény tiszteletére szerepet is vállalt, sőt, a kínai olimpiára is színházi monstre előadásokkal készül. Talán ez lehet az oka, hogy Irene Papasról mostanában nem sokat hallani. Igaz, soha nem volt botrányhős, pletykatéma, ahogyan szupersztár vagy Oscar-díjas sem. Európa asszonya (2002-ben nyerte el ezt a címet) szeptember 3-án ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig!

  • Irene Papas
    **
    A sziget állítólag létezik Rodosz mellett, de az olasz Navarone (Navarra) helyett régóta görög elnevezéssel illetik, és nem sikerült azonosítanunk.
Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Mondja vagy olvassa?
Next Post: Dvořáktól Ravelig – A vízimanótól a Játékokig

Related Posts

  • Lajtha László és a titkos szoba – Solymosi Tari Emőke: „…magam titkos szobája” Archívum
  • Képzett társítások Harasztÿ Istvánnal és Petőcz Andrással Archívum
  • Mozart szabadkőműves-zenéje Archívum
  • Lackfi János világa II. Archívum
  • „Szívből fakadt” Archívum
  • Sorstalanság – film és könyv Archívum

Comments (2) on “Irene Papas emlékére”

  1. Visszajelzés: Szeptember 14. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Szeptember 3. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A varázslatos hegedű
  • Dvořák, Perényi és Takács-Nagy Gábor
  • Az elfeledett Jean
  • Szerelem, erotika
  • Rácsodálkozás

Legutóbbi hozzászólások

  1. Egy felfedezett francia opera – LALO: Ys királya szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  2. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  3. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  4. Berlioz: Rákóczi-induló szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  5. Brendel és a titok szerzője Június 17. – papiruszportal.hu
  • Démon vagy szent? Archívum
  • A végletek könyve: A nagy fáraók Archívum
  • Dzsessz, dzsessz, dzsessz – csillogó ezüstlemezeken Archívum
  • Január 26. Naptár
  • A Vámos-klub újabb termése: Írók egymás közt II. Archívum
  • Faust megdicsőülése Archívum
  • Han és hun Papiruszportal
  • Pásztor Árpád: Muzi Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme