Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget II. (Kőkolosszusok)

Posted on By admin 2 hozzászólás Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget II. (Kőkolosszusok) című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Mika Róbert A rapanui közösség drasztikus csökkenése előbb következett be, még mielőtt a szigetre eljutottak volna igazi etnográfusok. Így a Húsvét-sziget, minden erőfeszítés dacára, a mai napig őrzi titkait. Ezért mindenfajta elképzelést csak fenntartásokkal lehet kezelni. Egyvalami azért biztos, a kőszobrok, a sziklarajzok és a vésett fatáblák kézzelfogható bizonyítékai egy ősi…

Tovább… “Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget II. (Kőkolosszusok)” »

Archívum

Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui)

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui) bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Mika Róbert Jacob Roggeveen expedíciója 1722. április 5-én, húsvét vasárnapján horgonyzott le a csendes-óceáni sziget partjainál. Tulajdonképpen ennyi köze van a Húsvét-szigetnek az egyházi ünnephez. Viszont ez a kis földdarab több rejtvényt, titkot hordoz még ma is. Barlangrajzai, képírásos fatáblába rótt bizarr jelei, a kohau rongo-rongók és a mindenki által ismert…

Tovább… “Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui)” »

Archívum

Néhány tétova szó a tétova szóról

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Néhány tétova szó a tétova szóról bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Pfening Dóra Tétova szavunk jelentésével, eredetével, szókészletbeli változásaival, rokonnyelvi megfelelőivel, szinonimáival, illetve az adott anyanyelvünkön belüli, eltérő földrajzi helyeken előforduló szóhasználatával foglalkozom. Megnéztem a különböző folyóiratokban és szótárakban talált írásokat a tárgyalt szóról. A jelölések a nyelvtudományban szokásos eljárásokat követik, azaz a * jelölés a bal felső indexben kikövetkeztetett alakot jelöl,…

Tovább… “Néhány tétova szó a tétova szóról” »

Archívum

A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: boros Az utóbbi években egyre több borászattal foglalkozó könyv jelenik meg. Ez az örömteli trend várhatóan tovább folytatódik, s a szőlő művelése, a bor szeretete kultúránk szerves részévé válik újra, mint ez a korábbi századokban természetes volt. A már összeszokottnak mondható szerzőpáros, Dlusztus Imre és Kaiser Ottó újabb boros könyvében…

Tovább… “A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék” »

Archívum

Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II.

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II. bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: G. Bogár Edit A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van. A személynevet tartalmazó…

Tovább… “Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II.” »

Archívum

Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I.

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I. bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: G. Bogár Edit A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van. Az ételnevek nem…

Tovább… “Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I.” »

Archívum

Heti papiruszok (2251)

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Heti papiruszok (2251) bejegyzéshez

„Hiszek a nevetés és a sírás erejében, mert mindkettő a gyűlölet és a terror ellenmérge.” Charlie Chaplin (Sir Charles Spencer Chaplin, London, 1889. április 16. – Corsier-sur-Vevey, Vaud kanton, Svájc, 1977. december 25.) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer. Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az…

Tovább… “Heti papiruszok (2251)” »

Egyéb kategória

Karácsony – regölés

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Karácsony – regölés bejegyzéshez

Szerző: Papiruszportál A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogány kori emléke. A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn. A regölést archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, amely a sámánénekkel…

Tovább… “Karácsony – regölés” »

Archívum

Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története

Posted on By admin 2 hozzászólás Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története című bejegyzéshez

Szerző: Gusztáv András (†) 1818 karácsonya előtt az ausztriai Oberndorf falucska templomában, melynek Szt. Miklós volt a védőszentje, tönkrement az orgona. A szomszédos Arnsdorf kántortanítója kétségbe volt esve. Neki kellett volna játszania az éjféli misén. De min játsszon? És mit? Harmónium nem volt a templomban, más hangszer sem állt rendelkezésére, ami alkalmas lehetett volna. A…

Tovább… “Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története” »

Archívum

Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban bejegyzéshez

Szerző: Papiruszportál Románia északkeleti sávja (Besszarábia), illetve a Románia és Ukrajna között elterülő Moldova csángó magyarjai nem csak azért „különlegesek” a magyar kisebbségek között, mert ők szakadtak legmesszebb önálló, hagyományos népcsoportként az anyaországtól. Sajátos elszigeteltségük miatt számos népszokásukat megőrizték. Mély átéléssel ünnepelt karácsonyukról Csoma Gergely számolt be pár évvel ezelőtt. Kosztolányi DezsőKarácsony Ezüst esőben száll…

Tovább… “Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban” »

Archívum