a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Pfening Dóra Tétova szavunk jelentésével, eredetével, szókészletbeli változásaival, rokonnyelvi megfelelőivel, szinonimáival, illetve az adott anyanyelvünkön belüli, eltérő földrajzi helyeken előforduló szóhasználatával foglalkozom. Megnéztem a különböző folyóiratokban és szótárakban talált írásokat a tárgyalt szóról. A jelölések a nyelvtudományban szokásos eljárásokat követik, azaz a * jelölés a bal felső indexben kikövetkeztetett alakot jelöl,…

Tovább… “Néhány tétova szó a tétova szóról” »

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: G. Bogár Edit A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van. A személynevet tartalmazó…

Tovább… “Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II.” »

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: G. Bogár Edit A névtan a nyelvtudomány egyik legérdekesebb ága. Ki ne érdeklődne saját nevének, lakhelyének neve iránt? Vajon honnan jöttek őseink, milyen története van szülőfalumnak? Ezekkel a kérdésekkel sokat foglalkoztak és foglalkoznak ma is nyelvészeink közül, ám a címben jelzett kérdés nyelvészeti feldolgozása még kezdeti stádiumban van. Az ételnevek nem…

Tovább… “Metternich-pecsenye vagy dobostorta – Személynevet tartalmazó ételneveink I.” »

Szerző: Papiruszportál A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogány kori emléke. A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn. A regölést archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, amely a sámánénekkel…

Tovább… “Karácsony – regölés” »

Szerző: Gusztáv András (†) 1818 karácsonya előtt az ausztriai Oberndorf falucska templomában, melynek Szt. Miklós volt a védőszentje, tönkrement az orgona. A szomszédos Arnsdorf kántortanítója kétségbe volt esve. Neki kellett volna játszania az éjféli misén. De min játsszon? És mit? Harmónium nem volt a templomban, más hangszer sem állt rendelkezésére, ami alkalmas lehetett volna. A…

Tovább… “Stille Nacht! – a legismertebb karácsonyi ének története” »

Szerző: Papiruszportál Románia északkeleti sávja (Besszarábia), illetve a Románia és Ukrajna között elterülő Moldova csángó magyarjai nem csak azért „különlegesek” a magyar kisebbségek között, mert ők szakadtak legmesszebb önálló, hagyományos népcsoportként az anyaországtól. Sajátos elszigeteltségük miatt számos népszokásukat megőrizték. Mély átéléssel ünnepelt karácsonyukról Csoma Gergely számolt be pár évvel ezelőtt. Kosztolányi DezsőKarácsony Ezüst esőben száll…

Tovább… “Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban” »