egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából [2011] Szerző: szabói Felix Mendelssohn-Bartholdi azon kevés szerencsés zeneszerző közé tartozik, akik gondtalanul élhették életüket, nem kellett a megélhetésért aggódni, szerető család vette körül. A dúsgazdag család megengedhette magának, hogy Felix és nővére, Fanny zenekaron próbálhassa ki a hangzást, melyet leírtak, béreltek nekik egy zenekart, a kor legkiválóbb tanáraitól tanulhattak, a képzőművészetben…
A Magyar Szabadságharc: vereség vagy győzelem? a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Tuza Lukács József Harcoltunk egyedül, elszigetelten a világ többi részétől (Kossuth Lajos, 1849) Kedves Venezuelában élő honfitársunk, Tuza Lukács József ír 1956 kapcsán forradalomról, szabadságharcról, hazáról, magyarságról. A szerző serdülőként, a szabadságharc után hagyta el az országot, s a mindennapi itthoni adok-kapokban nem árt…
Fauré: Pénélope a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: Lehotka Ildikó Pénelopé története az összes művészeti ágat megihlette, a házastársi hűség, a várakozás, a szövés és annak lefejtése éjjelenként az a téma, ami rabul ejtheti az embert. Opera is készült a történet vagy az eposz alapján, Antonio Scarlattié 1696-ban, Galuppié 1741-ben és Rolf Liebermanné 1954-ben. Odüsszeuszról jóval…
A legszebb magyar versek – határokon innen és túl a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: Fűzfa Balázs A 12 legszebb magyar vers elnevezésű konferencia- és könyvsorozat immár a 6. állomásához érkezett. Április 23-án 12 órakor a vajdasági Szabadkán – Kosztolányi szülővárosában – rendeztük meg az immár hagyományossá vált Nagy versmondást, melyből tévéfelvétel is készült. Az első…
Tovább… “Nagy versmondás: Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség” »
a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: Lehotka Ildikó Két évtized alatt közel negyven operát írt Rossini, aki a XIX. század első felében uralta műveivel a színpadot. Donizetti és Bellini csak másodrangúak voltak Rossinihez képest, később csak Verdi érett operái múlták fölül a pesarói születésű zeneszerzőéjét. Gioacchino Rossini műveit azonban nem mindenki tartotta megfelelőnek, Berlioz például bírálta…
François Lelord: Hector utazása, avagy a boldogság nyomában a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: undercover Lelord főhőse, Hector pszichiáter egy olyan országban, mely különbözik a többitől: van élelem, ingyen gyógyítanak, a legtöbb ember dolgozik, több szakmabeli tevékenykedik, mint bárhol máshol a világban stb. Jó és nyugodt körülmények között él, mégis valami hiányzik neki. Nem elégedett magával,…
szimfóniák a BFZ koncertjén a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói Mark Wigglesworth angol vendégkarmester állt a Budapesti Fesztiválzenekar élén a Zeneakadémián tartott Haydn–Mozart-sorozat második előadásán. Míg Mozart első, addig Haydn 90. szimfóniáját hallhatták az érdeklődők. Különleges választás, összehasonlításra késztethet, melyekhez jól illett Dittersdorf E-dúr nagybőgőversenye (közreműködött Fejérvári Zsolt), a zeneszerző Haydn és Mozart kortársa volt….
a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: szabói Lang Lang, a fiatal kínai zongorista neve jól cseng a közönség körében. A Shenyangban született zenész hamar a Curtis Intézetben folytatta tanulmányait, a pekingi olimpia megnyitóján játszott, így azok is megismerhették, akiknek semmi affinitásuk a komolyzenéhez. Koncertet adott az UNICEF javára, szerepelt a Carnegie Hallban és a Musikvereinban, telt…
a papiruszportal.hu archívumából [2013] Szerző: szabói Anti-antiopera, Alfred Jarry gyilkos paródiájának stílusa, Hieronymus Bosch és Brueghel víziói, Boris Vian abszurditása, sokkoló szöveg és zene, ez jellemzi Ligeti György Le grand macabre című operáját, mely a Nemzeti Hangversenyteremben szólalt meg, 25 év után újra Magyarországon. Az operát hol kétfelvonásosnak, hol egyfelvonásos, négy jelenetből állónak jelölik, az…
a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: szabói Talán az egyik legszebb hangú instrumentum az oboa, hangjával sokféle érzést tud a hallgató elé varázsolni. Valószínűleg a gyermek első találkozása a hangszerrel Prokofjev Péter és a farkas című művétől datálható, ahol is a totyogó, hápogó kacsát személyesíti meg az oboa. Később rácsodálkozik egy-egy szimfónia…
