Szerző: Lehotka Ildikó, 2023. november 24.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár minden ősszel megrendezi a K&K – Kortársak és klasszikusok sorozatot, amelyben zongoradarabok szólalnak meg. A sorozat erénye amellett, hogy a korábban keletkezett zongoraművek mellett a ma élő szerzők darabjait is kínálja, az, hogy a hallgató párhuzamot vonhat, vagy felfedezheti a különbségeket a kortárs művek és az azt megelőző korszak zenéjén keresztül.
A koncertsorozaton meghívott zeneszerzők működnek közre, idén Csepregi György, Magala Ronnie és Cs. Nagy Ildikó zenei blokkját hallhatta viszonylag kis számú közönség október 4-én. Hiába, a kortárs zene sokakban mintha ellenérzést váltana ki. Mindenekelőtt azonban Durkó Péter Hangzásképek zongorára című műve szólalt meg. A darab az Erkel-díjas művész – Durkó Zsolt Kossuth-díjas és Magyar Örökség-díjas művész fia – Csellóversenye IV. tételének nyomán zongorára készült átirat. A mű nagyon kifejező: leginkább a vonósok és ütősök hangzásvilágát adja vissza a zeneszerző a zongorán. Különleges hangszíneket hallunk a lassú folyású, hol melankolikus, méltóságteljes átiratban.
Csepregi György zenei blokkja a „régi” zene korszakából Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című sorozatából Katakombák tétellel indult. Ezt követte a zeneszerző A forrás ciklusából két tétel. A címadó tétel szinte Lisztet idéző: nagyon lágy, tünékeny, a hallgatónak kellemes dallamvilágú a darab. A hagyományos hangzásvilágú mű az V. fokon zár, ezzel is jelezve, hogy a kompozíciót követheti még új zenei anyag. A másodiknak megszólaló tétel, a Keletkezések a zongora magas tartományát is használja. A gondolat utazása című kompozíció számos dzsessz-szerű elemet tartalmaz. Az improvizációs jellegű, a pillanat szülte darabban a hallgatóban a „mintha” érzés bujkál (ahogy a koncert során több szerző kompozíciójában is): egy ismert mű néhány hangos reminiszcenciáját véljük felfedezni, vagy sejteni. Csepregi La danzatore darabja is tartalmaz improvizatív, dzsesszes elemeket, különösen a tétel zárásakor. A La danzatore érdekessége a meglepetésként idézett, itt csengő-bongó köntösben megjelenő Promenade-téma Muszorgszkij Egy kiállítás képei darabjából.
Magala Ronnie zenei blokkja Chopin f-moll mazurka (az op.7. sorozat) és B-dúr mazurka életvidám, helyenként ugrós, kackiás tolmácsolásával kezdődött. A saját művek közül elsőként a Három zongoradarab I. tétele, Az első jelek szólalt meg. A tétel mintha reflektálna a Chopin B-dúr mazurkájának pontozott ritmikájára. a II. tétel, A Mennyei Jeruzsálem születése izgalmas kezdéssel vezetett be a szerző zenei világába, ez a zenei megoldás visszatér a tömbök között, nagyon szép darab. A III., Örökkön-örökké tétel egyszerű dallama szépen kibontakozik az akkordok mögül. A két első tétel között az Őszi prelűd-öt hallottuk, a liszti, debussys hatás is a mű részét képezte a hárfaszerű skálamenetekkel. Az Andante luttuoso (Gallai Attila emlékére) osztinato basszusai fölött az álló akkordok az időtlenséget jelenthetik a hallgatónak . A thrénosz nem hivalkodó, inkább a benső érzelmeket mutatja be. Magala Őszi ima című darabja motorikus, repetitív, a mű végén visszaköszön a darab indítása. A középrész érdekessége a digitális zongorán átállított hangszín megszólalása volt, elkülönítve a formai szakaszokat és atmoszférát. Cs. Nagy Ildikó blokkja Padre Antonio Soler felfedezni való Három szonátájával indult. Cs. Nagy Ildikó nem saját darabokat játszott ezután, Csepregi György két darabja követte s szonátákat. Az Egy arc tulajdonságai tulajdonképpen 13 rövid zenei rajz. Nagyon érdekes a helyenként stílusgyakorlatnak is beillő füzér: a már ismert hangzásvilág mellett a kevésbé dallamos, de kifejező miniatűrök sorozata remélhetőleg újabb darabokkal egészül ki. Az Agnus Dei hangzásvilága vállaltan a régebbi korok megoldásaival operál, a mű kellemes.
