Az Ensemble le Berger Fortuné lemeze
a papiruszportal.hu archívumából [2006]
Szerző: Lehotka Ildikó
Különleges cédét hallgathat meg az érdeklődő Philibert Delavigne darabjaiból. Több szempontból is izgalmas a kiadvány, hiszen manapság csak népi hangszerekként számon tartott instrumentumokat ismerhetünk meg, izgalmas azért, mert egy talán eddig soha nem hallott zeneszerző műveit tartalmazza, és különleges az előadók miatt. Különleges azért is, mert világpremiert hallunk a tekerőlantos sorozatból. Mindkettőt jelölik a borítón, de a színes virágok miatt éppen csak észre lehet venni.
Kíváncsi lennék arra, vajon mi készteti a fuvolás, furulyás, hegedűs előadókat arra, hogy a mára tökéletessé vált hangszereket fölcseréljék a barokk korszakban használtakra. Miért tartják szívügyüknek, hogy olyan lemezt készítsenek, mely nem az első pillanatban fog elfogyni?
Nagyon tetszett a lemez. Első ránézésre is vidám a megjelenése, a borítón színes virágok tekergőznek fekete alapon. Ha a kísérőfüzetből jól értettem, Mandel Róbert érdeme ez a ritka jól sikerült borító, a zenék is ilyen kellemesek, sallangmentesek. Nem törnek bachi magasságokba ezek a rövid darabok, hiszen a korszak szórakoztató zenéjéről van szó, de sikerüket bizonyítja, hogy1731-ben nyomtatásban is megjelent a Hat szvit (op. 1.), majd Philibert Delavigne többi művét már saját kiadásban jelentethette meg (úgy látszik, akkoriban is a könnyebben befogadható zenéket részesítették előnyben).
A Virágok (Les Fleurs op. 4.) sorozat 24 (mindegyik) karakterdarabja egy-egy virágról kapta a nevét, de ne essünk abba a csapdába, hogy hangzás alapján felismerjük a növényeket (például az amarántot vagy a háromszínű amarántot). A rövid tételek – 37 másodpercestől 4 perc 15 másodpercesig – üdeséget, szinte virágillatot árasztanak, nem hagynak időt unatkozásra hallgatás közben. A duók hangszer-összeállítása változatos, leleményes, az adott hangzásvilághoz a legjobban odaillő, köszönhetően a lemez előadóinak. A darabokat tetszés szerinti sorrendben és hangszereken lehetett játszani abban az időben.
A két dudára írt 3. szvit a lemezen Jean-Christophe Maillard dudajátékával és Németh Pál barokk furulyán való közreműködésével szólal meg. A két hangszer hangja kellemesen, szépen, pontosan, de legfőképpen ízlésesen szól együtt. Itt kell megemlíteni a francia dudás a kísérőfüzet hátoldalán szereplő felvételét. Egy olyan férfit ábrázol a kép, akiről süt az élet szeretete, akár az 1700-as évek egyik dudása is lehetne.
A Kakukk című tétel (az állatok közül talán e faj hangját öntötték legtöbbször zenébe a komponisták) két kakukk párbeszédét mutatja be Delavigne egyszerű, de közérthető zenei megfogalmazásában. A két menüett hangzásvilága és annak ábrázolása talán a legsikerültebb felvételek egyike.
Az 5. szvit két furulyán hallható, Németh Pál és Januj Anna tolmácsolásában. Átgondolt előadást hallhatunk, gondosan kidolgozott tételeket, az együttjátszás, egymásra figyelés a nem túl fajsúlyos tételeket is vonzóbbá, élvezhetőbbé teszi.
A két szvit lényegesen nagyobb ívű a Virágok című sorozatnál, a lemezen található darabok így is a könnyen befogadható kategóriába tartoznak. Ha az egészet egyvégtében hallgatjuk, bele tudunk illeszkedni a kor hangulatába, megismerjük az akkori hangzásvilágot. Ha csak egy-egy darabot ragadunk ki, rögtön jobb kedvre derülünk.
A régi zene nagyágyúinak előadását hallhatjuk a lemezen: Mandel Róbert hangszerkészítő és hangszer-restaurátor a tekerőt ismertette meg a világgal. Németh Pál fuvolaművész és karmester több régizene-együttest hívott életre, több mint nyolcvan lemezt adott ki. Jean Christophe Maillard zenetudósként a francia barokk zene fúvós hangszerekre írt műveit tanulmányozta. Zenetudományt és dudát is tanít.
Tizenegy éves kislányom úgy jellemezte a cédét, hogy bulizene. Igaza volt. Manapság sajnos másmilyen a bulizene. Én maradok ennél.
Philibert Delavigne (c. 1700–1750): Les Fleurs/Virágok
Virágok/Les Fleurs op. 4. 44’17”
- A szegfű/L’Oeillet
- A sárga téli viola/Les Giroflées
- A rózsa / La Rose
- Az írisz / L’Iris
- Az árvácska/Les Pensées
- A kökörcsin/Les Anemones
- A margaréta/Les Marguerites
- Az estike/La Julienne
- A jázmin/Le Jasmin
- A cifra kankalin/Les Oreilles d’Ours
- A primula/Les Prime-Veres
- A gyöngyvirág/Le Muguet
- Az amaránt/L’Amarante
- A tulipán/La Tulipe
- A jácint/La Jacinte
- Az ibolya/La Violette
- A boglárka/Les Renoncules
- A nárcisz/Le Narcisse
- A tubarózsa/La Tubéreuse
- A Jonquilla-nárcisz/La Jonquille
- A lonc/Le Chevre-Feuille
- A gránátalma/La Grenade
- A háromszínű amaránt/Le Tricolor
- A hajnalka/Le Volubilis
Hat szvit két dudára/Six Suites de Pieces a deux Musettes op. 1. 8’17”
- Szvit/Suite no. 3
- Prélude. Tendrement
- Villageoise. Légerement
- Premiere Musette. Gracieusement – Deuxieme Musette
- Coucou
- Premiere Menuet – Deuxieme Menuet
Hat szvit két dudára / Six Suites de Pieces a deux Musettes op. 1. 7’37”
- Szvit / Suite no. 5
- Musette. Modérément
- Polonoise. Légerement
- Chaconne
33 Gavotte. Marqué
34 1er Rigaudon – 2e Rigaudon
Összidő: 60’29”
Ensemble le Berger Fortuné
Jean-Christoph Maillard – duda
Mandel Róbert – tekerőlant
Németh Pál – barokk fuvola
Januj Anna – furulya
Botos Nóra – furulya
Tóth Mónika – barokk hegedű
Vitárius Piroska – barokk hegedű
Producer: Németh Pál
Hangmérnök: Berényi István
Szerkesztette: Dvorák Zsuzsa
Fotó: Rázsó András
Kísérőfüzet: Gyenge Enikő
2005 Hungaroton
DDD
HCD 32102
