Magyar Valentin első szólólemeze

Szerző: Lehotka Ildikó, 2025. július 16.
Rahmanyinov azon csekély számú zenészek közé tartozott, akik komponáltak, hangszerük neves virtuózai voltak és karmesterként is tevékenykedtek. Rahmanyinov zenéjét lehet szeretni és elutasítani, utóbbit csak akkor, ha az egész életműre rálátott az érdeklődő. Érdemes meghallgatni azt az új CD-t, amelyen Magyar Valentin zongorázik Rahmanyinov szólóműveiből.
Hazánkban talán Kocsis Zoltán volt az első, aki Rahmanyinov-műveket játszott. Az eltelt évtizedek alatt Rahmanyinov zenekari darabjai, zongoraversenyei teret nyertek, a közönség kedveli a túláradó zenét, a zongoraversenyek virtuóz állásait. A szerző darabjait sokan túlzottan érzelgősnek, édeskésnek, sziruposnak tartják. A romantikus stílusban alkotó szerző műveinek részlete számos filmben megszólal. ez is jelzi, hogy Rahmanyinov mély érzelmeket képes zenébe önteni. A Vocalise, a szimfóniái, zongoraversenyei, a cisz-moll prelűd (amit a közönség is követelt a zongorista-zeneszerzőtől a koncerteken ráadásként, és Rahmanyinov talán ezért nem szerette a művet)) Rahmanyinov talán a legismertebb műve, zongoramuzsikája talán kissé háttérbe szorul Magyarországon.
Rahmanyinov öt ciklusának 15 tétele szólal meg a Hungaroton lemezén, ráadásként egy Kreisler-átirattal Liebesleid). Túlnyomórészt moll hangneműek a sorozatokból kiragadott tételek, a leghosszabb is mindössze hét és félperces. A lemezen mindössze egyetlen olyan darab szerepel, amely ismerős lehet a hallgatónak, ez az a-moll prelűd (Op. 23. No. 5). A művek szinte új ciklusába rendezése remek, és rávilágít Rahmanyinov zenébe plántált érzelmeibe.
Magyar Valentin lemezének már az első felvétele (az Étude tableaux Op. 39-es sorozat a-moll darabja, No. 6.) meggyőzi a hallgatót arról, hogy érdemes meghallgatni a lemezt. Elképesztő energiák, robbanékonyság hallható rögtön az első felvételen, nem mellőzve a darab sugallta vészjósló, baljós karaktert. Az a-moll mű csontig hatol, megbabonázza a hallgatót. De a többi felvétel is rendkívül élvezetes, árad az előadásból a költőiség, például az Op. 33. No 5-ös, az vagy az a-moll (Op. 39. No. 2) étude tableau-ból. Utóbbi időkezelése pompás, a darabban lévő váratlan robbanás szintén rendkívül kifejező. A g-moll prelűdben (Op. 32, No. 5) érezhető leginkább a chopini, liszti hatás, szép előadást hallunk. Csodás az elmélázó Esz-dúr elégia (Morceaux de fantaisie Op. 3, No. 1), de a helyenkénti játékosság kifejezése is a fiatal művész sajátja (Étude-Tableaux Op. 33, No. 3).
Magyar Valentin játéka fantasztikus, a szenvedély, a szenvedélyesség szinte minden darabban tetten érhető a szerzőtől, és még inkább az előadótól. Zenei szempontból érett, meggyőző tolmácsolást kapunk (egyetlen apró megjegyzés: a c-moll prelűd [Op. 23, No. 7] dallamkiemelése talán kissé elvész az apró hangok halmazában). A miniatúrák felépítése átgondolt, remek dinamikai váltások fűszerezik az előadást. A művész játékát a részletgazdagság és a jó, helyenként váratlan hangsúlyok teszik élménnyé. A hangok hossza szintén nagyszerű, leginkább a hajszállal rövidebb ideig (de tempóban maradó) megszólaló részekre gondoljunk.
A lemez címe – Sentimental moments – talán nem mindenki ízlése számára megfelelő, a felvett tételek sem csak a szentimentális érzésvilág zenei tükröződését prezentálják. Sajnos a darabokról nincs ismertetés, be kell érjük a zongorista, Magyar Valentin szavaival, hogy mit is jelent számára Rahmanyinov zenéje. Kitűnő a lemez, mindenképpen érdemes beszerezni.
