a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: Kerekes Tamás
A szorgalmasan publikáló, negyvenöt kötetes Fekete István életművét már hál’ Istennek nem sorolja be az irodalomtörténet az „ifjúsági irodalom” polcra. A gazdag lelki életű szerző az ötvenes években csak a megtűrt vallási lapokban kaphatott lehetőséget, aztán a kádári rendszer olvadása avatta az erdők, mezők, vizek szakértő mesélőjévé, állatregényein nemzedékek nőttek fel. Magam is.
Fekete István jogutódja vállalta a feladatot, hogy az irdatlan könyvhalmazból kirostálja azt, amit jobb híján életfilozófiának nevezünk, s ama divatos füveskönyv elnevezést kapta a karcsú kötet.
A Micimackót is lehet a taoizmus bölcseleteként olvasni, a Biblia sem más, mint Isten szerelmeslevele, s a wittgensteini traktátus is csak egy anderseni részlete a Rendíthetetlen ólomkatonának, s nem árt megszívlelni korunk nagy gondolkodójának, a haldokló Puskásnak (a Real Madrid legendás játékosának, Di Stefano csapattársának) tömör életsummázatát: „Akkor is egyenesen kell rúgni, még ha gömbölyű is.”
Örömmel olvasom Fekete István sorait, békéről, szerelemről, könyvekről, a régi faluk csendjéről. Következzék itt egy rövid szemle.
Elfelejtjük, hogy emberek mennek el mellőlünk – örökre –, elfelejtjük az élet árkait, hová belehullott egy-egy szív, aki szeretett bennünket – de a jó könyvet éppen úgy nem felejtjük el, mint magunkat.
A magány is – mint minden más –, csak addig csábító, amíg nem kényszer. Ahhoz, hogy az ember vidám gyalogos legyen, okvetlen szükséges egy pár jó ló vagy autó a háttérben, s ahhoz, hogy vidám magányban éljen, okvetlen szükséges a lehetősége, hogy akkor lép ki belőle, amikor akar.
Ha az élet csupa lakodalom lenne, egy hét múlva már fejszével verné széjjel az ember.
Az ember egy millimétert sem változott, mióta Krisztus Urunk a földön járt.
ő is meggyógyított tíz leprást, de csak egy jött vissza megköszönni.
A házak és emberek elmúlnak, de az őszi mezők egyformák maradnak, akárhogy öröklik, mérik, művelik is őket az emberek. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy nem az emberek bírják a földet, hanem a föld szolgái az emberek.
Minden pártból annyi az enyém, ami természetes, humánus, szociális, okos és valóság.
Fekete István füveskönyve
Lazi Kiadó, Szeged, 2005
Kötött, 118 oldal
ISBN: 9637138587
