Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Gyöngyösi Levente szerzői lemeze a Hungarotontól Archívum
  • Bartók, Dobszay Archívum
  • A puszta vándorainak képes krónikája – Országjelkép lehetne Archívum
  • A norvég krimikirály és a norvég Piszkos Harry Archívum
  • Bartók Béla és József Attila Archívum
  • Lélek és test Archívum
  • Vásáry és Schumann a Hungaroton lemezén Archívum
  • A Bókember és a jógi Archívum

Emily Brontë

Posted on 2022.12.19.2025.07.31. By admin 3 hozzászólás Emily Brontë című bejegyzéshez

Szerző: Mika Róbert

Emily Brontë viszonylag fiatalon, 30 éves korában halt meg. Versei mellett egy, a halála előtti évben megjelent, igazán izgalmas regényt is hagyott az utókorra. Az idők során a könyvből nem kevesebb mint négy mozifilmet készítettek, olyan nevekkel, mint Laurence Olivier, David Niven vagy Timothy Dalton.

Az Üvöltő szeleket már sokszor és sokféleképpen elemezték. Az általános vélemény minden esetben az volt, hogy az elementáris szenvedélyű karaktereket felsorakoztató történet, romantikus dráma meghatározó eleme a világirodalomnak.
Ám, ahogy azt barátom, Fűzfa Balázs is mondja, egy írásnak nem csak egy olvasata van. Ennek jegyében, rendhagyó módon, szeretnénk közkinccsé tenni a horror- és a fantasyirodalom egyik nagy alakja, Howard P. Lovecraft recenzióját a műről.

Regényként és rémtörténetként is egyedülálló Emily Brontë híres műve, az Üvöltő szelek (1847), a maga zord, széljárta yorkshire-i tájaival és kíméletlen, torz élettörténeteivel. Jóllehet alapvetően a szenvedélyes és egymással szembekerülő emberi érzelmeket állítja a középpontba a szerző, a hétköznapin túlmutató, kozmikus helyszín a mélyen spirituális rettegés hátteréül szolgál. Heathcliffre, az átformált byroni cselszövő-hősre anyátlan-apátlan kölyökként találnak rá az utcán, és kizárólag valamilyen érthetetlen halandzsanyelven beszél, mígnem befogadja a család, melyet végül romlásba dönt. Többször is utalás esik rá, hogy a furcsa, sötét bőrű kölyök nem emberi lény, hanem testet öltött ördög, a természetfeletti hangulatot pedig tovább erősíti az ágak verdeste ablakban megjelenő panaszos gyermekszellem. Heathcliff és Catherine Earnshaw között a földi szerelemnél erősebb és iszonytatóbb kötelék feszül. A lány halála után Heathcliff kétszer is megbolygatja a sírt, és egy olyan megfoghatatlan lény kísérti őt, mely nem lehet más, mint Catherine szelleme. A szellem egyre inkább az élete részévé válik, mígnem Heathcliff megérzi egyfajta misztikus újbóli eggyé válás közeledtét. Kijelenti, hogy rejtélyes változás vár rá, és immár táplálékot sem vesz magához. Éjjelente vagy odakünn sétál, vagy nyitva hagyja az ágya melletti ablakot. Mikor meghal, az ablakszárny kitárva csapkod az esőben, Heathcliff merev tekintetéből pedig földöntúli boldogság sugárzik. Eltemetik a sír mellé, melyet tizennyolc éven át látogatott, de a pásztorfiúk szerint esős időben még mindig Catherine-nel az oldalán sétálgat a sírkertben és a fenyéren. Arcuk némelykor ugyancsak feltűnik a Szeles Domb felső ablakában.

Miss Brontë hátborzongató rémmeséje nem a gótikus históriák puszta utánérzése, hanem az ismeretlennel szembesült ember rémült reakciójának zaklatott szavakba foglalása. E tekintetben az Üvöltő szelek egyfajta átmenetet képvisel az irodalomban, és egy új, józanabb irányzat megszületésének a hírnöke.
(Természetfeletti rettenet az irodalomban. VI. rész. Howard Phillips Lovecraft összes művei, második kötet. Szukits Kiadó, 2003. Fordította Galamb Zoltán)

Archívum Tags:Nyitott könyv, Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: December 19.
Next Post: Nyelvelek és bogarászok – Mikor ami, mikor amely?

Related Posts

  • Őszi-kék felhők Archívum
  • „Isten és sátán közötti alku” Archívum
  • Irodalmi séták Magyarországon – A Gödöllői-dombság és a Tápió vidéke Archívum
  • Budapesti Wagner Napok 2010 Archívum
  • Az éhes város, mely soha jól nem lakhat Archívum
  • A dzsesszen keresztül az avantgárdig Archívum

Comments (3) on “Emily Brontë”

  1. Visszajelzés: December 19. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Március 24. – papiruszportal.hu
  3. Visszajelzés: Július 30. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A varázslatos hegedű
  • Dvořák, Perényi és Takács-Nagy Gábor
  • Az elfeledett Jean
  • Szerelem, erotika
  • Rácsodálkozás

Legutóbbi hozzászólások

  1. Egy felfedezett francia opera – LALO: Ys királya szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  2. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Az elfeledett Jean – papiruszportal.hu
  3. Történetmesélés, felsőfokon szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  4. Berlioz: Rákóczi-induló szerzője Rácsodálkozás – papiruszportal.hu
  5. Brendel és a titok szerzője Június 17. – papiruszportal.hu
  • Csajkovszkij kétszer a Nemzeti Filharmonikusokkal Archívum
  • Roger király az Eiffel Műhelyházban Papiruszportal
  • Fűben, fában: Magyar irodalmi herbárium Archívum
  • Leclair és az opera Archívum
  • Július 16. Naptár
  • A lelkesedés magasiskolája – és a hiányzó láncszem Papiruszportal
  • A Művészetek Palotája lánya a Puccini-év végén Archívum
  • Régi magyar szólások és közmondások Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme