Augusztus 19.

Névnapok: Huba, Emília, Bernárd, Bernát, János, Lajos, Szebáld

Események:
1263 – I. (Hódító) Jakab aragóniai király cenzúráztatja a héber nyelvű írásokat. Az uralkodó második felesége II. (Árpád-házi) András magyar király leánya, a 16 éves Jolán (1251-ben halt meg). Tíz gyermekük született, akik közül Izabella III. Fülöp francia király felesége lett.
1768 – I. Sándor orosz cár megalapítja a Szent Izsák-székesegyházat Szentpéterváron, Oroszországban. Az építkezés 40 évig tartott a francia származású építész, Auguste de Montferrand tervei alapján. A forradalomtól 2017-ig múzeumként működött, alkalmankénti istentiszteleteket rendeztek Dalmáciai Szent Izsák tiszteletére, aki Nagy Péter cár védőszentje volt. Jelenleg egyházi tulajdon.
1839 – Louis Daguerre és Nicéphore Niépce találmányát a dagerrotípiás fényképezési eljárást (a teljes dokumentációval) életjáradékért cserében megvásárolja a Francia Akadémia, majd „ingyen a világnak” a francia kormány ajándékaként közkinccsé teszik.
1914 – Elmer Rice amerikai drámaíró A próba (On Trial) című darabjának premierje New Yorkban. Az első darab volt, amely a háttérben filmes technikát alkalmazott a színpadon, jelen esetben a tanúk visszaemlékezéseit mutatta be a tárgyaláson.
1918 – az egyik újság főcímén ez állt: „A hadsereg elfoglalja Berlint!”. A 30 éves Irving Berlin amerikai zeneszerzőt besorozták az Egyesült Államok Hadseregébe, ahol megírta a Yip Yip Yaphank című katonai zenés revüt, amely több slágert is tartalmazott. A műsort a Century Theatre-ben (Broadway) mutatták be.
1993 – Jean-Michel Jarre a Népstadionban 70 ezer ember előtt mutatta be Chronologie című albumát.
2022 – aszály Európában, amikor csehországi Děčínben az Elba folyó olyan alacsony vízállású lett, hogy megjelent egy szikla oldalán az 1417-es német nyelvű felirat: „ha ezt meglátod, zokogj”. A děčíni kőbe azt is belejegyezték, hogy ha ez a kő látszik, akkor rossz lesz a betakarítás, nem lesz elegendő étel, magasak lesznek az árak, és a szegények éhezni fognak, ne aggódj, kislány, és ne sírj. Csak locsold meg a földed, ha száraz. A következő éveket jelölték meg rajta: 1417, 1616, 1707, 1746, 1790, 1800, 1811, 1830, 1842, 1868, 1892 és 1893.

Meghalt Federico García Lorca (1898–1936) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző.
A legnagyobb XX. századi drámaírók egyike. 1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban. A madridi Teatro Eslava igazgatója, Gregorio Martínez Sierra meghívta színházába, így megírhatta és rendezhette első darabját, 1919-20-ban. A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki. Ellentétben az első sikertelen próbálkozásával a második darabja, a Mariana Pineda – Dalí díszleteivel – óriási sikert aratott 1927-ben. Homoszexualitása miatt barátai és családja elől külföldre menekült. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték (A sötét szerelem szonettjei, Vérnász, A csodálatos Vargáné).

Megszületett Gene Roddenberry (Eugene Wesley Roddenberry, 1921-1991) amerikai forgatókönyvíró, producer és futurológus.
Az elsők között volt, akiket a világűrben temettek el. A második világháborúban vadászrepülő-pilótaként harcolt, majd a háború befejeztével a Pan Am légitársaságnál dolgozott. Los Angelesbe költözött, hogy megélhetést biztosítson a családjának, 1949-ben felcsapott rendőrnek. 1956-ban otthagyta a rendőrséget, hogy az írói karrierjére összpontosíthasson. Álmait, a jövőt a filmiparban véli elérni. A kezdeti kudarcok után 1966-ban elindul világhódító útjára a Star Trek (Űrszekerek, The Original Seria – TOS), amelynek lehengerlő sikere nemcsak az NBC-t, hanem még Roddenberryt is meglepi. Az Egyesült Államokban perceként 13 Star Trek-könyvet adnak el. A statisztikák szerint még ma is hetente 30 millió ember nézi a sorozatot világszerte. Nem kétséges, hogy a Star Trek Gene Roddenberryt a huszadik század egyik legnagyobb, legendás humanistájává emelte.

Megszületett Gera Zoltán (1923-2014) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész.
Nagynénjei nevelték, Szegeden. Eredetileg fényképészinasnak tanult, de már tizenhat éves korában a színészi pályát választotta. 1943-ban kapta meg az első filmszerepét, az 1950-es évek közepétől kezdődően számos híres filmben játszott. Egy vélemény levele miatt kilenc hónapnyi börtönbüntetésre ítélték államellenes izgatás címén. Szabadulása után 1966-ban egy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben a Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott. kritikusai elismerően nyilatkoztak alakításainak precizitásáról és alaposságáról. A színházi szerepek mellett több mint száz televíziós és játékfilmben játszott, valamint szinkronszerepeket is vállalt (Bakaruhában, Édes Anna, A napfény íze).

Ezen a napon született:

John Dryden (1631-1700)
befolyásos angol költő, irodalomkritikus, fordító és drámaíró volt, aki az angol restauráció időszakának irodalmi életét irányította olyannyira, hogy irodalmi berkekben „Dryden korának” is szokás nevezni ezt az időszakot (Divatos házasság, Csodák éve, Mindent a szerelemért).

Samuel Richardson (1689-1761)
angol író, a modern regényírás úttörője. Pályafutását nyomdászként kezdte, később szerkesztéssel és kiadással is foglalkozott. Fő műve azonban az 1747–1748-ban megjelent Clarissa, ez a monumentális levélregény, amelyben a lélektani elemzés elmélyül, a látás- és ábrázolásmód pedig sokkal komorabb (Pamela, avagy az erény jutalma; Clarissa).

Kápolnai Pauer István (1833-1896)
katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, az MTA tagja. Katonatiszti és katonapedagógusi pályája mellett az 1860-as években bontakozott ki tudományos munkássága. Élharcosa volt a magyar katonai műnyelv fejlesztésének, a magyar nyelvű hadtudományi szakirodalom megalapozásának. A hadászat legkülönfélébb kérdéseivel foglalkozott, de kiemelt figyelmet szentelt a harcászat tereptani, katonai földrajzi vonatkozásainak.

George Enescu (1881–1955)
nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, karmester. Négy éves korában kezdett hegedűn játszani, öt évesen megjelent első koncertje és Eduard Caudella irányítása alatt elkezdte zeneszerzői tanulmányait. Szerzeményeinek stílusa nehezen határozható meg, egyes művei rokoníthatók a romantikus irányzattal. Némely zenedarabján a francia zene hatása érződik, másokon pedig újbarokk törekvések figyelhetők meg. Természetesen a nemzetével kapcsolatos szerzeményei magukon viselik a román népiesség jegyeit. ––> Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja

Kemény Simon (1882-1945)
költő, író, újságíró, lapszerkesztő. Korai költészete viszonylagos szabadosságával, dekadensnek tartott motívumaival, kihívó témáival sikert aratott, de felháborította konzervatívabb bírálóit. Később életérzése egyre inkább tragikussá vált, keserűséggel és haraggal nézte a kétségbeejtő világot. Verselése ugyanakkor egyszerűsödött és a népdal könnyed formáihoz közelített (Lamentációk, Az ördög tarisznyája, Egy szem vadgesztenye).

Frank Frigyes (1890–1976)
Munkácsy-díjas festő, érdemes művész. Fiatal festőként arcképeivel tűnt ki, kritikusai elsősorban karakterérzékét méltatták. Önarcképéért 1916-ban díjat nyert. Az első világháború utolsó éveiben a fronton dolgozott mint hadifestő. Művei többnyire portrék, enteriőrök, táj- és városképek, illetve virágcsendéletek.

Olga Baclanova (1896-1974)
orosz származású amerikai színésznő, 1923-ban társulatával az USA-ba került, s ott letelepedve népszerű sztár lett, 1945 után visszavonult a nyilvánosságtól (A nevető ember; A férfi, akit szeretek; Szörnyszülöttek).

Gönci Sándor (1907-1994)
fotóművész, a magyar szociofotó-irányzat jelentős képviselője. Eredeti foglalkozása textiltechnikus volt. Autodidakta úton kezdett el fényképezni. A Kassák Lajos által szervezett, baloldali Munka-kör tagjaként a szociofotó és a film foglalkoztatta. Nagy hatással voltak rá Eisenstein filmjei. Képei különböző hetilapokban, egy bécsi szociáldemokrata képeslapban, és skandináv lapokban is megjelentek. Idős korában természetfényképeket készített.

Jerzy Andrzejewski (1910-1983)
lengyel író. 1976-ban a Munkásvédelmi Bizottság ellenzéki értelmiségi csoport alapító tagja. A Munkásvédelmi Bizottsághoz kapcsolódó tevékenysége miatt a titkosrendőrség 1976-ban megvádolta. 2006. szeptember 23-án posztumusz kitüntetést kapott, a Polonia Restituta parancsnoki keresztjét (Hamu és gyémánt, Már rád tört a vég, Senkise).

Szász Péter (1927-1983)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, kritikus. A második világháború idején származása miatt családjával együtt elhurcolták a Dachaui koncentrációs táborba. Tehetségére Bacsó Péter is felfigyelt, aki átcsábította a filmgyárba, ahova dramaturgnak szerződött 1953-ban. Az eltöltött évek alatt számos forgatókönyvet is írt. Érdeklődése a vígjátéktól a drámáig terjedt, alkotásait könnyed, ötletes, mozgalmas stílus jellemezte. Kedvelte a humort, a kalandot és a tragikomikumot is (A professzor a frontra megy, Szépek és bolondok, Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét…?).

Oláh Gábor (1938)
Balázs Béla-díjas filmrendező, író, képzőművész. 1958–1962 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1963–1993 között a Mafilm rendezője, 1991–1996 között a Most című ifjúsági lap tulajdonosa és főszerkesztője. 1998 óta képzőművész (Szerelmes biciklisták, Három kívánság, Aranyásók).

Rigó Béla (1942-2017)
költő, író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, forgatókönyvíró. 1960-tól jelentek meg versei, kritikái, tanulmányai, szépirodalmi és publicisztikai művei, műfordításai. 1974-1988 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1989-1990 között a Zrínyi Nyomda Kiadójának (ma: Unikornis Kiadó) alapító főszerkesztője lett (Szavalókönyv versmondó diákoknak, Karácsonyi meglepetés, Írásjelbeszéd).

Csernák Árpád (1943)
író, színész, a Búvópatak főszerkesztője, a Magyar Írószövetség és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a tagja. 1962–től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, ahol 1966-ban végzett. 1967 óta jelennek meg írásai folyóiratokban, heti- és napilapokban (A fekete kolostor, A vörös bohóc és más démonok, Társasjátékok).

Rofusz Ferenc (1946)
Oscar- és Kossuth-díjas, a Magyar Szent István-renddel és Nemzet Művésze címmel kitüntetett rajzfilmrendező. A nevéhez fűződik az első magyar alkotásért odaítélt Oscar-díj, melyet az általa rendezett háromperces A légy című film 1981-ben kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

Jim Carter (James Edward Carter, 1948)
brit (angol) színpadi, film- és televíziós karakterszínész. A Brit Birodalom Rendje tiszti keresztjének tulajdonosa. Az 1970-es években Carter a londoni Madhouse Company vígjáték-színtársulat tagjaként dolgozott. Később számos színvonalas filmszerepet játszott el (Erik, a viking; Szerelmes Shakespeare, Tolvajok hercege).

Paudits Béla (1949-2018)
Jászai Mari-díjas színművész, rendező. 1971-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a József Attila Színházhoz szerződött. 1974-től 1984-ig a Madách Színház tagja volt. Később öt éven keresztül szabadfoglalkozású színművészként dolgozott. 1989-től újra szerepelt a Madách Színházban. Önálló showműsorai mellett rendezéssel is foglalkozott (Le a cipővel!, Hamvadó cigarettavég, De kik azok a Lumnitzer nővérek?).

Jonathan Frakes (1952)
amerikai színész, író és rendező. A hetvenes években még a Marvel Comicsnál dolgozott és Amerika Kapitányként jelent meg a kongresszusokon. Leginkább a Star Trek: The Next Generation televíziós sorozat, William Riker parancsnokaként ismert (Titkok könyvtára – A visszatérés Salamon kincséhez; Viharmadarak; Star Trek: Nemzedékek).

Póka Egon (Póka Egon Benedek, 1953–2021)
Máté Péter-díjas basszusgitáros, zeneszerző. Első ismertebb zenekara a Metro volt, legnagyobb sikerét a Hobo Blues Band tagjaként érte el. 1997-től 2009-ig a P. Mobil tagja volt, három lemezükön szerepelt. Utolsó zenekaraként a saját formációja, a Póka Egon Experience vezetője volt. A budapesti Kőbányai Zenei Stúdió alapítója, igazgatója, tanára volt.

Mihályi Győző (1954)
Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. 1972 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt. 1976–1979 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban volt színész. 1980–1988 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1989–1991 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-től József Attila Színház színésze. 1998-tól újra a Nemzeti Színház tagja lett. 2000 óta a Pesti Magyar Színház színészeként dolgozott. 2012-2015 között szabadúszó volt, majd 2015-2019 között az Újszínház színésze volt (Holnap lesz fácán, Rokonok, Én és a kisöcsém).

Peter Gallagher (Peter Killian Gallagher, 1955)
Golden Globe-díjas amerikai színész, zenész. Első fontos Broadway szerepe Tom Stoppard Valódi vágyak című darabjában volt. Az igazi filmes áttörést Steven Soderbergh Szex, hazugság, videók című filmje hozta meg számára 1989-ben.Ezután olyan filmekben játszott, mint A játékos, itt Tim Robbins volt a partnere. 1995-ben Sandra Bullock álomkórban szenvedő vőlegényét játszotta Az aludj csak én álmodom című romantikus vígjátékban. 1999-ben Annette Bening partnere volt az Oscar-díjas Amerikai szépségben.

Sebestyén Márta (1957)
Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas énekművész. A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ám az éneklés miatt félbehagyta tanulmányait. Világhírű művész, aki a legrangosabb koncerttermekben lép fel. Számos magyar terület népdalait énekli, de előadói palettáján szerepelnek más népek dalai is, például bolgár, görög, szerb, horvát, japán, baszk, norvég. Az összes európai nép nyelvén énekel népdalokat.

Farkas Ignác (1959)
Jászai Mari-díjas színész, rendező. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1984-ben diplomázott. Ruszt József invitálására a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz szerződött, ahol főiskolásként két produkcióban is szerepet kapott. Kétéves megszakítással a társulat vezető művésze (Rohamsisakos Madonna, Erdély aranykora, Komédiások).

Rátóti Zoltán (1960)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, ahol 1983-ban végzett. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész volt. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004–2011 között a Nemzeti Színház színésze (Szeleburdi vakáció, Európa expressz, Kincsem).

Nagy Ibolya (1962)
Déryné-díjas énekesnő, színésznő, operett primadonna. Hegedülni és zongorázni tanult, de főleg az éneklés vonzotta. A Debreceni Zeneművészeti Főiskolán magánének és zeneelmélet szakon végzett. A diploma megszerzése után, a Miskolci Nemzeti Színház primadonnája lett, ahol énekelt operát, operettet, musicalt és játszott prózai főszerepet is. Elénekelte az operett irodalom legszebb női főszerepeit.

Kyra Sedgwick (Kyra Minturn Sedgwick, 1965)
Golden Globe- és Primetime Emmy-díjas amerikai színésznő, rendező és producer. Legismertebb televíziós alakítása A főnök című bűnügyi sorozatban volt, 2005 és 2012 között. Brenda Leigh Johnson szerepében 2007-ben Golden Globe-, 2010-ben pedig Primetime Emmy-díjat nyert. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (A csodabogár, Leharcolt oroszlánok, Kincsem).

Kőrösi András (1966)
színművész. 1989-1993 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1994-2015 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt.

Kökényessy Ági (1967)
színésznő. Gyermekként a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott 1989-ben. 1999-től szabadfoglakozású színésznőként több társulattal is szerepelt. 2012-2020 között az Újszínház művésze volt. 2020-tól a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház tagja. A színészet mellett rendezéssel is foglalkozik. Különleges és kifejezetten kellemes hangja miatt gyakran hívják szinkronizálni.

Tallós Andrea (1967)
színésznő, táncművész, koreográfus. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánc tagozatára járt. Diplomáját a Magyar Táncművészeti Egyetemen szerezte. Színházi pályafutása a Rock Színházban indult táncosként, majd a Fővárosi Operettszínház művésze lett. Filmekben szerepelt, koregráfiákat készít és tanítással is foglalkozik.

Szőke Zoltán (1968)
színművész, a Barátok közt című sorozat Berényi Miklósa. Az újvidéki Színművészeti Akadémián 1991-ben diplomázott. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz szerződött, ahol 1998-ig játszott. 2021-től az Erdőkertesi művelődési ház igazgatòja.

Matthew Perry (1969-2023)
Golden Globe-díjas amerikai-kanadai színész, humorista, producer, forgatókönyvíró. Legismertebb alakítása Chandler Bing volt a Jóbarátok című szituációs komédiában, 1994 és 2004 között. Tizenöt évesen Ottawából Los Angeles-be költözött színjátszást tanulni. Elsősorban komikus szerepeket kap, ugyanakkor remekül alakítja a drámai figurákat is (Hajszál híján hősök, Bérgyilkos a szomszédom, Megint 17).

Kokas Piroska (1980)
színésznő. 1994–1998 között a Földessy Margit Drámastúdió növendéke volt, 1998–2001 között a Gór Nagy Mária színitanodában tanult. 2003-ban Színész I. minősítést kapott a MASZK-tól. 2002–2004 között fellépett a Budapesti Operettszínházban és a Vidám Színpadon. 2004–2012 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. 2016-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor – színjátékos szakán. 2017-től a Vidám Színpad színésznője. A színészet mellett szinkronizál is.

Jankovics Anna (1982)
színésznő. A középiskola után a Shakespeare és a Theatrum Színiakadémián tanult. 2003-2006 között a Pesti Magyar Színház stúdiójában képezte magát. 2006-2009 között a Pesti Magyar Színházban, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, a Nagyváradi Állami Színházban és a Szkéné Színházban szerepelt. 2009-2021 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2021-től a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színésznője. Rendezéssel is foglalkozik.

Ezen a napon halt meg:

Franz Xaver Messerschmidt (1736–1783)
német származású osztrák szobrász. Főleg a lelkiállapotot is kiválóan kifejező karakterfejeiről ismert. Kezdeti művei erősen barokk-rokokóízűek, később azonban, korát megelőzve, az emberi test arányainak általános kánonját kereste, ezáltal a klasszicizmus szellemének egyik előfutára lett.

Horváth Mihály (1809-1878)
történetíró, püspök, akadémikus. 1877-től 1878-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Az 1848–49. évi események őt is elsodorták a csendes munkásság teréről, a függetlenségi nyilatkozat után vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc leveretése után előbb Magyarországon bujdosott, majd külföldre menekítették. A haditörvényszék halálra ítélte, és in effigie fel is akasztatta. A katolikus egyház kiközösítette, papi hivatalától eltiltotta. 1867 elején visszatérhetett Magyarországra, ahol köztiszteletnek örvendett. A magyar történetírás kiemelkedő alakja. Liberális, függetlenségi szellemű történeti munkáival a magyar polgári átalakulás ügyét szolgálta. Szokatlan volt még egy katolikus pap részéről a vallási kérdésekben mutatkozó pártatlansága is (Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. sz. közepéig; Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben; Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc).

Borsos József (1821-1883)
festőművész, fényképész. 1837-től Pesten Schöfft József Károly tanítványa volt, majd 1840-ben a bécsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett. Bécsben élt, de a pesti közönség körében is népszerű volt. Az udvar és a bécsi arisztokrácia kedvelt és keresett festője volt. 1861-ben Pestre költözött. A festészettel felhagyott és Doctor Albert festőművésszel társulva fényképészeti műtermet nyitott. (Mohács, Nemzetőr, Olasz kertészlány).

George Smith (1840-1876)
angol régész, aki megtalálta és lefordította a Gilgames-eposz hiányzó töredékét. Autódidakta módon tanulmányozta az asszírológiára vonatkozó első kiadványokat. 26 éves korában néhány rövid értekezést írt egyes, akkor még kétséges ékírás jelekről. 1872-ben már elmélyed a Hormuzd Rassam által, a múzeumnak küldött, ékírásos táblák tanulmányozásában. Ekkor még senki nem tudott semmit a babiloni-asszír szépirodalom létezéséről.

Allaga Géza (1841-1913)
csellóművész, cimbalomtanár, zeneszerző. Jelentős szerepet játszott a magyar cimbalomoktatás elindításában. Cimbalom-iskolát írt két részben, több zeneművet a haladók számára, főleg neki köszönhető a hangszer nagy elterjedése (A szerelmes kántor, A drótostót, Cimbalomiskola).

Kner Izidor (1860–1935)
kiadó, a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége. Önképzéssel, folyamatos tanulással szerezte ismereteit. 1882 júniusában Gyomán megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját. 1898-ban már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket (Monumenta Literarum, Kner Izidor pajzán aforizmái, Félévszázad mezsgyéjén).

Hugo Gernsback (1884–1967)
luxemburgi–amerikai író, feltaláló, szerkesztő és folyóirat-kiadó, többek között az első sci-fi magazin kiadója.

Kenessey Jenő (1905–1976)
Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, érdemes művész. 1928-ban felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. Tanulmányi előmenetelének köszönhetően hamarosan állami ösztöndíjban részesült és lehetősége nyílt rá, hogy külföldön képezze tovább magát. Karmesterként Glazunov Évszakok című balettjének vezénylésével mutatkozott be. Dirigensként későbbi munkássága alatt is főleg balettokat vezényelt és maga is több táncjáték zenéjét írta. Határozott és jellegzetes alkotóművész volt, akit egyesek a posztimpresszionista jelzővel illetnek. Hangszerelése franciás volt, ezt társította latinosan tiszta formaalkotásával. Ritmikájában és harmónia világában mai, de a hagyományokat tisztelő zenei nyelvezetet alakított ki (Csizmás Jankó, Az arany meg az asszony, Táncimpressziók).

Palotai Erzsi (1907–1988)
előadóművész, írónő, érdemes művész. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, 1956-ban tartotta első önálló estjét a Petőfi Színházban, és ettől kezdve csak önállóan volt látható (Szerelem, fájdalom; Karambol; Arcok fényben és homályban).

Képes Géza (1909–1989)
Baumgarten- és József Attila-díjas költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója. 1942-ben járt első ízben Finnországban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. 1945-1954 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként dolgozott. Hozzá köthető a Falu- és a Gyermekrádió megalapítása és megindítása. (Márványba véslek, Víztükör, Költő válaszúton).

Szabó Zoltán (1912-1984)
Baumgarten-díjas író, szerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa. 1933-ban Sík Sándor támogatásával megalapította a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét és annak folyóiratát Fiatal Magyarság címmel. A szervezet, amelynek vezetője lett, cserkésztáborozások keretében végzett falukutatásokat Tihanyban, a Sárközben és Kőteleken. A háború után emigrációba vonult és 1951 és 1974 között a Szabad Európa Rádió (SZER) angliai szerkesztőségének vezérpublicistája, éveken át vezette a BBC magyar adását. Az ’56-os szovjet megszállása után Arthur Koestlerrel együtt fordult Dzsaváharlál Nehru indiai elnökhöz, hogy tegyen lépéseket a Bibó-per vádlottjainak érdekében (Cifra nyomorúság, A tardi helyzet, Nyugati vártán).

Eduardo Chillida (1924-2002)
Wolf-díjas spanyolországi baszk szobrász, akit monumentális absztrakt szobrai tettek híressé. Első művei torzók és mellszobrok voltak. A későbbiekben alakult ki Chillida absztrakt, geometrikus formákat alkalmazó, masszív és olykor monumentális stílusa. Gyakran több tonna tömegű alkotásokat készített. Számos jelentős művét közterületre telepítette, mivel így bárki megtekintheti őket. Kültéri alkotásait a környező tájjal relációban helyezte el (Szélfésű – San Sebastian, Toleranz durch Dialog – Münster; Elogio del Horizonte – Gijon).

Inke László (1925-1992)
Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. 1947-ben végzett az Országos Magyar Színművészeti Akadémián és Debrecenbe, majd 1948-ban Miskolcra a Nemzeti Színházhoz, 1949-ben a budapesti Vidám Színpadhoz szerződött. 1956-ban lett a József Attila Színház tagja, 1958-ban ment át a Petőfi Színházba, amit később Jókai, majd 1961-től Thália Színháznak neveztek át. Sokoldalú karakterszínész volt, aki különösen hideg szenvedéllyel formált, gúnyos hangvételű intrikusszerepeiben vált emlékezetessé. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban játszott, szinkronhangként is ismertté vált (Nyulak a ruhatárban, Hét tonna dollár, Kojak Budapesten).

Szimin Behbaháni (Szimin Khalili, 1927-2014)
iráni költőnő. A hatalom soha sem szerette a következetes, közmegbecsülésben álló írónőt, 2010-től még az útlevelét is bevonták, csak a magyar Janus Pannonius-díj odaítélése után kapta vissza. Saját bevallása szerint azért tartotta számon ezt a díjat a legkedvesebb díjai között, mert a szabadsága egy szeletét adta vissza. Tizenkilenc kötete jelent meg, több, mint hatszáz verset, számos esszét és néhány novellát hagyott hátra. Kétszer jelölték irodalmi Nobel-díjra (Elhagyott szentély).

Vujicsics Tihamér (1929-1975)
zeneszerző, népzenegyűjtő, a balkáni népek zenéjét gyűjtötte és népszerűsítette Magyarországon, de termékeny komponista is volt, 137 filmzenét és operát szerzett. 1944-ben a bombázások elől Hercegszántóra, az anyai nagyszülőkhöz menekültek. Itt tanult meg tamburázni, harmonikázni, furulyázni és hegedülni. A zenei érdeklődése is ekkor vált komollyá. A második világháború után a Nemzeti Zenedében tanult, majd 1948-ban felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára (Kalotaszegi concerto, A Tenkes kapitánya, A boldogságot kereső ifjú).

Mirko Kovač (1938-2013)
montenegrói szerb író, a 20. századi szerb és horvát nyelvű irodalom kiemelkedő alakja (Európai költésrothadás, Város a tükörben, Nives Koen rózsái)

Tony Scott (1944-2012)
angol filmrendező és producer. A Sunderland Művészeti Iskolában tanult, ott szerezte a képzőművészeti diplomáját. Rendezőként Az éhség című drámával szerzett magának ismertséget 1983-ban (Top Gun, Kémjátszma, Az utolsó cserkész).

Fráter Katalin (1958-2000)
színésznő. A Színművészeti Főiskolán színésznőként diplomázott 1982-ben. Pályáját a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte. 1988-tól a egri Gárdonyi Géza Színház, 1990-től a Nemzeti Színház tagja volt. 1992-től a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn színésznője volt. 1998-tól ismét Egerben játszott (Mephisto, Tegnapelőtt, Egymilliárd évvel a világvége előtt).