Egy norvég családregény
a papiruszportal.hu archívumából [2008]
Szerző: bookworm
Családregény sok létezik, mindig is szerették az emberek. Ha másért nem, hát a titkok, a családtagok viselt dolgai miatt, igazolást találva, hogy mindenkinek lehet takargatnivalója. Ezért szerettük többek között a Buddenbrook-házat, a Forsythe sagát, a Száz év magányt és az inkább csak közönségsikert aratottakat is. Az északi népek irodalma kevéssé ismert, mostanában egyre több kötet jelenik meg mind a szűken vett szépirodalmi, mind a könnyű kategóriában. Szerencsésen egymásra talált a családregény műfaja és egy norvég írónő, Anne B. Ragde, aki nem csak hazájában ismert. A rendkívül jól megírt könyv, Berlini nyárfák alapján nem is kétséges az írónő későbbi sikere.
Adott három fiútestvér, akik háromfelé, teljesen különböző életnívón, környezetben élik mindennapjaikat. A Neshovok közül Tor, a legidősebb maradt otthon, a húsz éve csak romló, egyre elhanyagoltabb családi birtokon állattenyésztéssel foglalkozik. Semmi perspektíva nincs előtte: szeretett teheneitől meg kellett válnia, mert nem jövedelmeztek még annyit sem, hogy anyja, apja és ő szűkösen megélhessenek. Egyedüli öröme a disznaiban van, bár nosztalgiával és némi keserűséggel emlékszik a tehenekre. Szeretett nagyapja húsz éve halt meg, a család életében ez nagy törés volt; szétesett a család, pusztulásnak indult a farm, az emberi kapcsolatok kiürültek. Margido a közelben maradt, temetkezési vállalkozó lett, se neki, sem bátyjának nincs semmiféle kapcsolata a nőkkel. Erlend jutott sikerben és jómódban a legmesszebbre. Elismert kirakatrendező, Koppenhágában él luxuskörülmények és 103 Swarowsky-kristály figurája között. Családi élete van, persze az sem átlagos, egy szerkesztővel, a férfi Krumméval él jó pár éve. A három testvér sok év után találkozik, majdhogynem kényszerből, anyjuk halálos ágyánál. Tor értesíti lányát, Torunnt, hogy soha nem látott nagyanyja haldoklik. Az apa személye teljesen lényegtelen, egészen a sorsfordító karácsonyi vacsoráig.
Anne B. RagdeAz öt szereplő szinte semmit nem tud egymásról, Torunnról különösen nem, hiszen szinte titkolták létezését, szülei egyetlen alkalommal örülhettek egymásnak. Tor képtelen volt anyjával szemben a sarkára állni, a szeretett lányt magára hagyta, miután kiderült, hogy terhes. Erlend barátja/kedvese is megjelenik a farmon, Tor rosszallását kivíva, az indulatok egyre magasabbra törnek. Az apa – nevét sem tudjuk, mindenki levegőnek nézi, semmibe veszi a kezdetektől – és Tor nem vesz részt a ház rendbetételében, Tor nem érti, miért kell kitakarítani, miért kell kidobni az ablakban lévő virágokat, kimosni a függönyt, kidobni a semmire sem jó rongyokat, a limlomot, miért kell karácsonyra ajándékot venni. Egész életében tette a dolgát, görcsösen ragaszkodik az anyja által elrendezett környezetéhez. Életvitele a nihilt, a szellemi posványt, az elhanyagoltságot tükrözi, társaságot csak az éppen fialó kocái közt talál. Ösztönlény. Lányát alig látta, nem keresték egymást. Anyja halála alapjaiban rázta meg életét.
Margido olyannyira elfoglaltnak érzi magát, hogy – a telefonhívás ellenére, ami anyja halálát jósolja – nem megy be a kórházba, ő így menekül. Érdekes módon Erlend az – a későn született fiú, aki legkorábban tagadta meg családját, kimondatlanul, még az országból is elment –, aki gondolkodás nélkül megy vissza a szomorú hírre.
A történetet keretbe foglalja az első olvasásra érthetetlen, szinte függetlenedett múlt felidézése. Figyelmes olvasással, utólag leáshatunk a szinte freudi lélekábrázolás mélyére, igazolást találunk a család széthullására, magyarázatot nyernek az elejtett félmondatok. Az anya, Anna valószínűleg Tort akarja megkímélni attól, amit neki kellett átélnie, ezért (és a várható tartásdíj fizetéséért, az ezüst étkészletet adták el) dühös születendő unokája miatt. A norvég jelleg teljesen háttérben marad, egy-egy apróság kivételével a dráma bárhol megtörténhetett volna. Mi csak a sztereotípiák homályából ismerjük a norvégokat, nekik is ugyanolyan vad, elfojtott érzelmeik vannak, mint bárhol bárkinek. A cím – Berlini nyárfák – jelképes. Az idegen (Berlinből való) földön élő fák is gyökeret eresztenek, ahogy a család lesz a gyökere a Neshov fiúknak, abba a rögbe kapaszkodnak, ahol felnőttek.
Rendkívül feszült a történet, kezdve Margido bemutatásával, aki épp egy öngyilkos fiú temetését készíti elő, Torunn jelképes befogadásáig, az anya eltitkolt, szégyellt, de mégiscsak földöntúlian boldog múltjának napvilágra kerüléséig. Tulajdonképpen valaki mindig tud valamit, de Anna története csak a közösen felidézett mozzanatok alapján válik egésszé. A könyv nyelvezete mindig az adott személyhez illik: Tor gondolatai és mondatai egyszerűek, Erlendé a legcizelláltabbak. Ragde nem válik bőbeszédűvé, nincs felesleges vagy csak egyetlen apró kitekintés, kattognak a szavak, kopognak, ahogy a rög dobol a síron. Pesszimista ábrázolás, részrehajlás nélkül, némi fanyar humorral megspékelve, az emberi psziché mélyének plasztikus, többrétegű ábrázolása. Sorstragédiából rögtön többet is kapunk, kisiklott életekről olvasunk, puritán nyelvezettel. A fordító, A. Dobos Éva kiválóan végezte az átültetést, a borító színe, mintája is nagyszerű, szervesen illik a könyvhöz, Zsák Árpád munkája.
Az utóbbi évek egyik legjobb könyvét adta ki a General Press, a trilógia első részét.
Fülszöveg
A három Neshov testvér anyjuk halálos ágyánál találkozik. A legidősebb fiú Tor,a pusztulóban lévő családi birtokon él, Margido egy kis temetkezési vállalatot vezet, Erlend felkapott kirakatrendező, Koppenhágában. A testvérek évek óta nem látták egymást, és most türelmetlenül várják a temetést,
hogy utána végleg búcsút vegyek a farmtól és egymástól. De az apjukkal kényszerűen együtt töltött karácsony este váratlan fordulatot hoz, és fény derül egy régi, elhallgatott történetre, amely mindhármuk életét meghatározta. Neshovék drámája egy Közép-Európa valamelyik zajos nagyvárosában is.
Hiszen a történet egy családról szól – az azon belül kibontakozó és gyűlöletté fajuló konfliktusról, a kimondott és elhallgatott érzésekről. Mégis, ahogyan a szívós nyárfagyökerek nem eresztik el a talajt, ugyanúgy nem tudnak a Neshov fiúk elszakadni a múltjuktól.
Ragde, B. Anne: Berlini nyárfák
General Press Kiadó [Budapest, 2007]
Kötött, 302 oldal
Szerkesztette: Schmal Alexandra
ISBN: 9639648913
