Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Babamesék a tihanyi Babamúzeumból Archívum
  • Nyúllábútól Oroszlánszívűig Archívum
  • Fiatalos lendület a progresszív rock nagy öregje, Keith Emerson koncertjén Archívum
  • Wilson: Folytassa, Lottie…! Archívum
  • Kabarétörténet szubjektív objektívon keresztül Archívum
  • Mecseki orrfű: Orfűi medvehagyma kincseskönyv Archívum
  • Malom-harc Archívum
  • Az újragondolt hangszerészet – hangszerkészítők hétvégéje a Hadik-palotában Archívum

Zenei kavalkád

Posted on 2024.04.29.2024.04.29. By admin Nincs hozzászólás a(z) Zenei kavalkád bejegyzéshez

A Rádiózenekar koncertje

Szerző: Lehotka Ildikó, 2024. április 28.

Izgalmas műsor-összeállítású koncertet hallhattunk április 17-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Balog József, Kis Péter valamint Rádiózenekar tolmácsolásában megszólalt Poulenc méltatlanul keveset játszott d-moll kétzongorás versenyműve, köszönet érte. Szintén ritkán hangzik el Sztravinszkij A tűzmadár balettjének teljes zenéje.

A Lehel bérlet 5. koncertjének anyaga 31 év zeneszerzői terméséből állt, két francia és a már említett orosz komponista művei szólaltak meg. A francia tematika is érvényesült, hiszen Sztravinszkij A tűzmadár balettzenéjének és természetesen a táncjátéknak Párizsban volt a bemutatója. Három zeneszerző gyökeresen ellentétes műve a XX. század színes palettájának egy-egy mozaikját villantotta meg a nagyszámú közönségnek.

Claude Debussy Három noktürn című műve először 1901-ben hangzott el először. A szerző 1892-ben már foglalkozott a gondolattal, hogy Három alkonyati jelenet címmel komponál egy ciklust. Az első két tétel – Nuages; Fétes – 1900-ban már elhangzott. A teljes mű első megszólalása alkalmával a szerző programot is közölt, miszerint a noktürn nem a szó hagyományos értelmét jelenti, hanem a benyomásokat, a pillanatnyi hangulatot. A Szirének zárótételhez Debussy nőikart is előírt.

Francis Poulenc viszonylag gyorsan megírt darabja 1932-es, de nem ez az érdekesség, hanem egyrészt a kétzongorás megoldás, valamint a korábbi korok zenéjének egy-egy (több) stílusjegyét is tartalmazó zenei anyag. A mű a szerző első alkotói periódusának végén íródott. Maga is elégedett volt a versenyművel, erről egy írásából tudunk. A mű dedikálása Edmond de Polignac hercegnőnek szól, aki a kompozíciót rendelte. Az ősbemutatón Poulenc volt az egyik zongorista. A mű „negatív szenzáció”, olvashatták Az újság-ban a korabeli érdeklődők. Chopin-, Haydn- és Strauss-utánzatokat is felfedezett benne a magyar újságíró, és volt is némi igaza.

Igor Sztravinszkij A tűzmadár balettje Debussy és Poulenc műve között keletkezett, 1910-ben, és a bemutató nagy sikert aratott a szakmai megítélések és a közönség szerint. A szerző első, a Gyagilev nevével fémjelzett Orosz Balettel megvalósult táncjátéka Fokin koreográfiája és forgatókönyve alapján készült. A zene sziporkázó, irizál, a hangszerelés remek, Sztravinszkij zenéje minden egyes megszólalásakor újat tud mutatni.

A Rádiózenekart Kovács János vezényelte. A Három noktürn első darabja, a Felhők bensőséges vonós hangszínnel indult, és végig megmaradt ez az intim hangzás, hangulat. Az Ünnepek a hallgató álmodozását elűzően kezdődött, dinamikus, pillanatonként változó karaktere mesterien kirajzolódott a zenekar előadásában. A Szirének helyenként földöntúli hangzását érdemes megemlíteni, a nőikar képszerűen hozta a szólamokat.

Poulenc művére nagyon kíváncsi voltam. A zenekar elrendezése nem a hagyományok szerint alakult, az ütőhangszerek a hegedűk mögött voltak. A nyitó, Allegro ma non troppo tétel zenei anyaga néha szellemes, máskor játékos vagy éppen gúnyos, máshol vidám. A Larghetto tétel csodálatos hangszínekkel indult és végződött, és a dinamikai ív kidolgozottságát mutatta a két szólista és a zenekar. Az Allegro molto féktelensége is maradéktalanul megjelent az előadásban. Remek előadást hallottunk, a két szólista, Balog József és Kiss Péter egymásra figyelve játszott, rendkívül pregnánsan az adott helyeken, lágyan, finoman másutt, ráadást is kaptunk.

Sztravinszkij balettje ritkán hangzik el koncerten, inkább a három szvit közül választanak a zenekarok. Sztravinszkij jó érzékkel, és pénzügyi szempontból is sikeresen adaptálta balettzenéjét. A kivetítők lehetett követni azt, hol tart éppen a gonosz Kascsej, Iván cárevics és a Tűzmadár története, meséje. Nagyon jó előadást kaptunk, megelevenedett a zenébe szőtt történet. Összességében egy nagyon jó koncerten vehettünk részt, a műsorválasztás különlegessége példaértékű. Kovács János a tőle megszokott vehemenciával, pontos és érthető mozdulatokkal irányította a három művet. A Rádiózenekar tökéletesen megvalósította Kovács János elképzeléseit, szép színeket, hangszerszólókat hallhattunk.

Papiruszportal Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A papirusz
Next Post: Lackfi János világa I.

Related Posts

  • Családi koncert, zenei utazás Papiruszportal
  • Faust, az ideális Papiruszportal
  • A mi lányunk Papiruszportal
  • A zsebre dugott kéz és a joker Papiruszportal
  • Tavaszi zsongás Papiruszportal
  • Marie esete az ezreddel Papiruszportal

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A nap körül a csillagok
  • Két este világsztárokkal
  • Zenekari est és kamarakoncert
  • Lucia, kétszer, avagy a két Lucia
  • Vérbeli Armide a Müpában

Legutóbbi hozzászólások

  1. Balett tánc nélkül – Bach és Sztravinszkij szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  2. Két koncert, két hegedűművész a Zeneakadémián szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  3. Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  4. Rácsodálkozás szerzője Vérbeli Armide a Müpában – papiruszportal.hu
  5. Az elfeledett Jean szerzője Vérbeli Armide a Müpában – papiruszportal.hu
  • Márkus-passió Bachtól és Koopmantól Archívum
  • Rosztropovics, a csellista és az emberi jogi harcos Archívum
  • Shakespeare és a film I. rész Archívum
  • Schumann zongoraversenye és Mendelssohn Lobgesangja Archívum
  • A38: After Crying SBB után Archívum
  • Szabó T. Anna: rögzített mozgás Archívum
  • Dr. Kubassek János: Balaton és a Balaton-felvidék Archívum
  • A Tárgyaktól az Emberig Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme