A „Végvárak világa” projekt
a papiruszportal.hu archívumából [2012]
Szerző: leho
A siroki vár Magyarország legvadregényesebb sziklavára; a Tarna mentén, a Vár-hegyen magasodik, különlegessége, hogy nemcsak a sziklatömb tetejére építették, hanem a belsejébe is. Egyetlen barlangvárunk. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak. Január elsején sokadmagunkkal jártuk be a Vár-hegyet, a köd, az alacsonyan szálló felhők és a mögülük ki-kibukkanó nap sejtelmessé és egyben gyönyörűvé tette a látványt.
Vártörténet
Az alsó és felső várból álló siroki erősség építését a XIII. században kezdhették a tatárjárás után, amikor a királyi és a magánbirtokok védelméül kiépítették a végvárak rendszerét. Építője az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család volt. A várról az első híradás 1320-ból származik: Csák Máté kezére játszották, majd Károly Róbert csapatai foglalták el. 1371-ig királyi vár volt, majd I. Lajos elzálogosította Domoszlói Miklós hevesi ispánnak, aki kijavította a várat. 1472-től a vár urai a vidék nagybirtokosai, az Országh és a Kompolti család.
Eger 1552-es ostroma után Sirok hadi jelentősége is megnőtt, hiszen elővára volt Egernek, ezért megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf (lásd lentebb) építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-os eleste után a siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök 90 éven keresztül birtokolták az erősséget, amelyet a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztettek. A török kort követően kezdődött a vár pusztulása. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a magyar végvárak sorsára jutott Sirok vára is: falait felrobbantották, az erősség romossá vált.
Országh Kristóf (1535–1567)
Korán elveszíti apját, Országh Lászlót. Anyja, Pekry Anna férjhez megy a nógrádi főispán és temesvári várkapitány Losonczy Istvánhoz. Kristóf 1548-ban éri el az akkori jogszokásoknak megfelelő nagykorúságot, s válik hatalmas birtokai teljes jogú tulajdonosává. 1563-ban, Csejte várát kivéve, amely birtokai központja volt, összes javaira nézve királyi beleegyezéssel szabad rendelkezési jogot szerez magának. Kristóf mostohaapja lefejeztetése után a várbirtokokkal együtt örökli a nógrádi főispánságot is. 1549–1552 között Heves vármegye legnagyobb birtokosa. Mint huszárkapitány többször is kitüntette magát a török elleni harcokban. Kálvinista. Magánlevelezéseiből feltételezhető, hogy korának igen művelt arisztokratája, több nyelven beszél és ír, kitűnt remek politikai és hadászati érzékével. A nógrádi főispán, pohárnokmester (pincenarius), majd 1567 júliusától országbíró székhelye Csejte, de legkedvesebb tartózkodási helye és megyei birtokközpontja Sirok vára. Ide hozza fiatal feleségét is, Zrínyi Ilonát (1546–1585, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós lánya), akit 1560-ban vesz feleségül Csáktornyán. Kristóf 1567. október 19-én halt meg „valamilyen” betegségben Csejtén, az Országh család utolsó férfi tagjaként, vele hal ki a Guthi Országh nemzetség fiága.
A siroki vár kiépítése
A XVI. század közepén a török veszély miatt megnövekszik Sirok katonai jelentősége. Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendeli a végvárak megerősítését. Kristóf maradéktalanul eleget tesz a határozatnak. 1561-ben renoválja és korszerűsíti a felső és kiépíti az alsó várat. A falakon belül több mint 100 jól felszerelt lovas katona kap helyet. A század legmodernebbnek számító építési technikáját alkalmazza, az úgynevezett óolasz bástyát, amelyből hármat emeltet. Az építkezés emlékére helyezteti el azt a süttői vörös márvány emléktáblát az alsó vár lovas kapuja felett, amelyet még Bél Mátyás és Rómer Flóris is látott. Felirata a következő:
MAGNIFICUS DOMINUS CRISTOPHORUS ORSZAGH DE GUTH CO. NEUGRAD. AC. S. CAES. MTTIS PINCERNA. 1561 (Nagyméltóságú úr Guthy Országh Kristóf nógrádi főispán és a szent császár őfelségének pohárnokmestere. 1561)
Kristóf érdeme, hogy Sirok is beépül a végvári rendszerbe, Cserép és Szarvaskő mellett Eger legerősebb elővára. Jelentős a szerepe azért is, mert a hódoltság peremvonalán áll, közvetlen harcérintkezésben a törökkel. A Tarna völgyének kizárólag ez a vár biztosít védelmet. A vár Kristóf birtoklása idején éli fénykorát.
A projekt célkitűzései (2010)
Rövid távú cél: a siroki vár állagának helyreállítása, a középkori várélet helyszíneinek és eseményeinek bemutatása, középkori várviadalokra alkalmas látványhelyszín létrehozása, helyi termékek és szolgáltatások piacosítási lehetőségeinek megteremtése, rendezvényház és információs központ kialakítása.
Társadalmi cél: a rekonstrukció eredményeként bemutathatóvá válik a siroki vár egyedi adottsága, építészeti sajátossága, története, a végvári láncolatban elfoglalt helye, a végvárhoz tartozó vonzáskörzet középkori gazdasága, a helyi ipar és mezőgazdaság termékstruktúrája, az egymást követő századok és korszakok társadalmának életformája és kultúrája. A turisztikai látvány- és programkínálat kialakításával a vár bekapcsolható a Felső-magyarországi Várak Egyesülete útvonalába.
Gazdasági cél: a turisztikai vonzerő és kínálat növelésével pótlólagos magántőkére épülő beruházások generálása (helyi és térségspecifikus termékek előállítása, szálláshelykapacitás-bővítés, éttermi infrastruktúra fejlesztése stb.), foglalkoztatás bővítése, a térség megtartóerejének javítása, felzárkóztatás elősegítése.
Környezeti fenntarthatósági cél: jelenleg hiányzik a turizmus fogadásához szükséges kommunális infrastruktúra, és gondot jelent az idelátogatók által képződő kommunális hulladék kezelése. A projekt keretében a létrejövő szociális és vizesblokkok segítségével lehetőség van a környezeti terhelés csökkentésére, a XXI. század igényeinek megfelelő viszonyok kialakítására.
Ha a barlangvár gyomrába újév napján nem jutottunk is be, azért a várat körüljárva a projekt egyes elemei már jól kirajzolódnak. Elkészült a parkoló, a kapu és – gondolom – a leendő pénztár. Széles betonút visz a felső várba, s az a laikus számára is világos, hogy megépítéséhez rengeteg fát kellett kivágni, ugyanakkor a meredek hegyoldal nagyon sok helyütt még valamilyen korlátot kívánna. Az áram felvitele a vár díszkivilágítását oldja meg (a január 1-jei látvány után az esti siroki kép is nagyszerű lehet), és egyéb infrastruktúrára is lehetőséget ad majd.
Projektterv
Teljes költség: 365 392 070 forint.
Az alsó vár és a felvezető sziklafolyosó környezetének rekonstrukciójával hazánk egy jelentős várában történik meg a műemléki felújítás (kapu és környezetének rendbetétele, alsó vári udvar és kilátóteraszok kialakítása, fedett és zárt terek kiépítése, alsó várból felvezető sziklafolyosó környezetének kialakítása, kiállítási installációk). Ennek eredményeként a középkori várélet bemutatásának autentikus helyszíne jön létre. A rekonstrukció nyomán új turisztikai attrakciók létesülnek: középkori felvonóhíd használata, ünnepélyes kapunyitás, ágyúszó. A korabeli mesterségek bemutatása, a várélet megelevenítése sokszínű turisztikai programok kialakítását teszi lehetővé.
Rendezvényhelyszín kialakítása a vár környezetében (térrendezés a várnyeregben, a vár díszkivilágítása). A vár ismét jól láthatóvá válik minden irányból és napszakban. A kitisztított vároldalban várostromok adhatók elő. A kialakítandó geológiai tanösvények megismertetnek a táj egyedi látványosságaival, különlegességeivel.
Országh Kristóf Rendezvényház és Információs Központ létrehozása a tájházban (udvar rendezése, csűr és tájház berendezése, kommunikációs és vizuáltechnikai berendezések beszerzése). A rekonstruálandó facsűrben rendezvények tarthatók, elsősorban a várak életének közelebbi megismerése céljából. Ezt a célt szolgálja a hátsó kertben megépülő várjátszótér is.
Már maga a „külső” látvány is lenyűgöző. A táj, a rengeteg erdő, a várfalak, bástyák, a kikagylósodások önmagukban – és nem utolsósorban a sziklaalakzatok. Az Apáca- és a Barát-szikla távolról is unikális, közelről pedig fenomenális-monumentális-satöbbiális. Ide még visszatérünk, bebarlangoljuk!
Átadták a felújított várat
2012. szeptember 30-án adták át a felújított siroki várat, mely 365 millió forintos EU-projekt keretében újult meg. A kapunyitással, ágyúlövéssel fűszerezett megnyitót követően több száz ember vette birtokba a várat. A nap folyamán a II. siroki vár napja hagyományőrző programokkal, bemutatókkal szórakoztatta a vendégeket.
