Szerző: undercover
John Steinbeck itthon talán legismertebb regénye a Pulitzer-díjas Érik a gyümölcs, de érdemes a többi kötetét is elolvasni. A Steinbeck-regények változatos témái, a kifejezésmód, a különféle társadalmi osztályok szereplői mind-mind érdekességet tartogatnak az olvasó számára. Bár az amerikai szerző – aki tengerbiológusnak tanult, dolgozott újságíróként, rövid ideig egyedül, majdhogynem elszigetelten élt Kaliforniában – egyetlenegyszer szerepel az Akadémiai Kiadó Világirodalom című 2005-ös kötetében, nagyon jó novellákat, regényeket írt, talán kevesebb méltatást kap írótársainál.
Kedves csirkefogók című regénye (Tortilla Flat) 1934-ben íródott és két évvel később jelent meg; a kaliforniai időszakban megismert emberek, az egyszerű munkások, éppen csak valamiből, valahogy megélők életéből merít gondolatokat, témát. Tortilla Flat a kaliforniai Montereyhez tartozik, ahol a paisanók („spanyol, indián, mexikói és kaukázusi vérkeverék”) nagy szegénységben élnek. Az emberek összetartanak, éppen a nyomor miatt, kevesen dolgoznak közülük, leginkább alkalmi munkákból élnek. De csak annyit dolgoznak, ami a minimális szükségletüket fedezi, legfőképp a napi egy-két-három üveg bort. A főszereplő, Danny hazakerül a háborúból, és megtudja, hogy nagyapja (viejo) után örökölt egy házat. Ez minden paisano álma, Danny elhatározza, ha ilyen szerencse érte – bár a házban szinte nincs bútor, villany és víz egyáltalán nincs –, megosztja a házat barátaival. A barátok múltja (és vélhetően jövője) sem makulátlan, kapva kapnak az alkalmon és beköltöznek, egyikük, a Kalóz mind az öt kutyájával, s élik világukat.
Danny, bár valamiféle hozzájárulást kér a többiektől az ottlakásért, nem erősködik, a pénzkérdést nem munkával oldják meg, hanem kisebb-nagyobb tolvajlásokkal, hagymázas álmokkal, eldugott kincsek megtalálásában reménykednek, kölcsönkéregetnek vagy kölcsönvesznek a szomszédoktól, a kocsmárostól. Nem foglalkoznak a reális világgal, nem bajlódnak holmi kispolgári életfelfogással, úgy fogadják el az életet, ahogy kapják. Ebbe belefér az alkalom szülte szerelem is, a bajtársiasság, az álmodozás, az önzetlenség (bizonyos esetben).
Ezek az antihősök az elfogadott normák szerint megvetni valóak lennének, azonban Steinbeck szeretnivaló figurákat mutat be az olvasónak, Danny és társai felelőtlenségén, nemtörődömségén – ha ez a való életben történne meg – bosszankodnánk jobb esetben, elítélnénk őket. A derűs hangulatú, laza történeteket egybekapcsoló regényben a paisanók tetteit elnéző félmosollyal olvassuk, meghatódunk a Kalózt kirabolni akaró férfiak későbbi nemes tettén: segítenek a hiányzó pénzt összeszedni, melyet Kalóz egy fogadalma miatt gyűjt, és egy részét már megkereste, munkával. Amilyen hirtelen váltak egy közösséggé, olyan hirtelen szakadt meg ez a majdnem idilli kommuna; Danny halálával. Szinte megejtő, ahogy készülnek a temetésre, egyiküknek sincs egy rendes ruhája, cipője, így csak távolról nézhetik a szertartást. Életükben talán először akarnának munkával pénzhez jutni, de erre kevés az idő.
Steinbeck regényének sikere a szereplők karakterében keresendő, mind a hét férfi egy-egy külön világ a közös sors ellenére. Mrs. Morales vagy a kocsmáros jóval magasabban helyezkedik el a Tortilla Flat-i közösségben, előbbinek szerszámai vannak, ami nagy kincs, utóbbinak pedig kocsmája és egészen más, az ösztönt előbbre helyezőnél fejlettebb gondolatvilága van. Az író nemcsak a karakterek változatosságával, hanem a nyomornegyedszerű városrész és a környező tájak rövid, de igencsak plasztikus és szereplők lelkéhez illő bemutatásával is hangsúlyoz: „Pilon egész éjjel tiszta lélek maradt”, az éjszaka csendjét csak egy sziréna felbődülése szakítja meg, semmi érzelgősséget nem olvashatunk; egyszerű napszak egyszerű emberrel.
A regény derűje mellett a nagyon egyszerű emberek rendkívüli naivitása, a pillanat fontosságára való törekvésük jelenti az igazi különlegességet. A rokonszenvessé tett figurákról azonban tudjuk, hogy más kontextusban csak elítélni lehetne őket, tetteiket, életszemléletüket, szimpla gondolataikat. Egészen egyszerűen bűnözőkről – még ha kisstílűekről is – van szó, Danny halála tulajdonképpen feloldozás a többieknek.
A kötetet Gál Zsuzsa gyönyörű fordításában olvashatjuk, már a cím átültetése is remek, mert mit kezdene egy magyar olvasó az eredeti, Tortilla Flat címmel. Azonban nem szerepel, hogy mikor készült a fordítás. Ezt akár feledékenységnek is betudhatnánk, azonban jóval többről van szó. A Könyvmolyképző Kiadó nagyon nemes és hasznos feladatot vállalt föl, amikor gyermek- és ifjúsági könyvekkel kezdett el foglalkozni, Aranytoll sorozatuk az ismert műveket adja ki. Már Dahl Szuperpempő köteténél is hiányoltam, hol jelent meg először a kötet, ezt kell tegyem a Kedves csirkefogók esetében is. Nincs feltüntetve, hol, mikor, mely kiadó gondozásában olvashattuk először a művet; nincs feltüntetve, ki szerkesztette; a sokszorosítás tiltása viszont olvasható. A borítón szereplő festményről sincs semmiféle információ.
John Steinbeck:
Kedves csirkefogók
Könyvmolyképző Kiadó, 2010
ISBN: 9789632451732
