Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Alkotás | Életrajz | Események, ajánlók, hírek | Esszék, tanulmányok | Kritika ]


„Minden ember annyit ér, amennyit a legutóbbi filmje” – Bokor Pál: A siker neve Oscar

Szerző: leho
2007. december 29. 6.00

 Bokor Pál és az Atlantic Press az év végén jelentette meg ismeretterjesztő kötetét, mely az egyik legellentmondásosabb, azonban valóban a legnagyobb filmes elismerésről szól. Nagy hatalmú producerek, világhírű rendezők, ünnepelt dívák, színészóriások éltek-haltak azért, hogy megszerezzék, kiérdemeljék a szobrocskát. A könyv az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia – az egész világon (gúnynevén) Oscarként ismert – hivatalos nevén Akadémiai Díjának történetéről szól. A kezdetben imázsnövelő céllal létrehozott nyolcvanéves díj alaposan kinőtte magát…

Az Oscar-díjról és átadásáról mindenki hallott, s a filmestársadalmon kívül a széles közvéleményben is sokszor érzelmeket vált ki: van, akit megragad a díjátadó csillogása, akad, akit viszolyogtat a nem is apró pénzre váltható siker hajhászása. Abban viszont mindenki egyetért, hogy okkal vagy a nélkül az Oscar-díj megemlítése, feltüntetése egy filmcím mellett eladhatóbbá, versenyképesebbé teszi a celluloidszalagot. A film pedig az amerikai gazdaság öt legfontosobb exportcikkének egyike. A szerző megállapítja, a sajtófelhajtás, a külsőségek, a nyolcórás procedúra, a sztárkultusz, a fogadások és maga az intézmény is mind egy célt szolgál: az amerikai film népszerűsítését a világban.
Mi most a könyv alapján összeállítottuk, hogy mit kell/illik/érdemes tudni az Oscar-díjról.

Akadémiai Díj

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiát 1927. január 11-én producerek alakították a nagy filmstúdiók érdekvédelmi szervezeteként. Maga a díjátadás a szervezet fényének emelését szolgálta, s először annyira nem tartották fontosnak, hogy az 1929. május 16-i első, mindössze ötperces átadási ceremóniát állóképen sem örökítették meg. A díj eredetileg bece-, de ma már bevett nevét állítólag az egyik akadémiai könyvtároskisasszony nagybácsikájáról kapta, aki alkatilag épp így nézett ki… Az akadémia későn adta be a derekát: hivatalos irataiban csak 1939-től használja az elnevezést. Természetesen ez a díj sem színaranyból van, egy chicagói fémmegmunkáló cégnél készül, 13,5 hüvelyk, mintegy négykilós.
A díjátadás 1930-tól már hangos publicitás mellett zajlik, 1942-től – ekkor nyerte el mai formáját a ceremónia – a rádióadók élőben sugározzák, 1953-tól pedig az NBC televízió is közvetíti. Az első alkalommal 15 szobrot adtak át, manapság 20-24-et.
Eddig 2622 darabot osztottak ki.

Jelölés

 Koltai LajosJelenleg az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiának mintegy 6500 tagja van. Minden Oscar-díjra jelölt tag lesz, és két tag ajánlhat új jelöltet (Koltai Lajos például 2001-től tag, a Maléna című film fényképezéséért jelölték a díjra). Mindegyik tag egy szakmai tagozatba tartozik (operatőrök, rendezők stb.), és az első fordulóban a saját ágazatában szavazhat. A szavazási űrlapokat decemberben postázzák, egy film jelölésének egyetlen feltétele, hogy Los Angeles megyében legalább egy héten keresztül legalább egy moziban vetítsék. A jelölés titkosságára a PricewaterhouseCoopers vigyáz, nála futnak össze a szavazatok. A titokgazda-választás jó lehetett, mert eddig még idő előtt hír nem szivárgott ki a győztesekről. Kétfordulós a „verseny”, a második fordulóba már csak kategóriánként öt jelölt jut, a titokra pedig minden év februárjában derül fény.

Érdekességek, magyarok

A legtöbb díj, amit egy filmért kiosztottak, 11 volt: a Ben-Hur 12 jelölésből, a Titanic 14-ből, A gyűrűk ura-trilógia A király visszatér része pedig 11-ből kapott ennyit. Mint minden elismerés jogosságán, azon is el lehet gondolkodni, az utóbbiakból melyik lesz annyira időtálló, mint az 1959-es Charlton Heston főszereplésével játszott mozidarab.
Olvashatunk Orson Welles Aranypolgárának Oscar-nélküliségéről; az MGM hollywoodi oroszlánjáról, Louis B. Mayerről, vagy a másik tótumfaktum Samuel Goldwynról, ahogy hülyét csinált magából egy Anna Sten nevű üdvöske miatt (és hiába mozgatott meg minden követ és pénzt, kedvence mégsem jutott tovább a jelölésnél); a mosdóban felejtett szobrocskáról; az anglofóbiáról (a díjat elnyerők 20 százaléka brit, a szigetországiakat is beleértve mintegy 30 százalék azok aránya, akik nem amerikaiként vehették át a szobrocskát) – és még sok mindenről, ami a díjhoz, átadásához, megszerzéséhez, áhításához, el nem éréséhez kapcsolódik. Csak néhány példa azok közül, akik soha nem kaptak, noha: a rendezők közül Federico Fellini, Ingmar Bergman, Michelangelo Antonioni vagy az ötször jelölt és saját korában igen keresett, magyar származású King Vidor. Szintén ötször jelölték hiába Alfred Hitchcockot vagy Robert Altmant is.
További legek: az abszolút rekorder Walt Disney (illetve cége) 26 szoborral, melyből 12 animációs alkotásért járt – a legjobb (…)film díját mindig a gyártó cég kapta, és a producere vette át. A női Oscar-rekorder Edith Head kosztümtervező, 35 jelölésből 8-szor nyert. A nyolcvanéves történet alatt összesen három mű érdemelte ki a legfontosabbnak tartott díjakat (legjobb film, legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv, legjobb férfi és női színész): Ez történt egy éjszaka; Száll a kakukk fészkére; A bárányok hallgatnak.
Rófusz FerencA könyv nagy erénye, hogy próbálja megkeresni a még mindig eléggé homályos magyar kötődéseket. Nobel-díjasainkkal szemben sokkal kevésbé ismert és sokkal népesebb tábor Oscar-díjasainké és -jelöltjeinké. Nem mindenki tudja például, hogy Kovács László volt az operatőre a Szelíd motorosoknak, s azt sem, hogy három díjat nyert és négy jelölést kapott William S. Darling, aki Vilmos Bélaként Sándorházán született…
Természetesen nem maradhatott ki Rófusz Ferenc A légy című rövidfilmje vagy a legjobb külföldi filmnek járó egyetlen magyar Oscar sem: többek közt Emil Janningsról, az ünnepelt és a lelkét áruba bocsátó színészről is szól Szabó István filmje, a Mephisto – mely téma a rendező múltja egy kevésbé fényes részének kiszivárogtatása miatt kissé más megvilágításba kerül. És sorjáznak a nálunk született, indult magyar-amerikai filmmogulok, rendezők, színészek.

Bokor Pál gördülékeny, olvasmányos stílusban írta meg ismeretterjesztőnek szánt és célját teljes mértékben elérő kötetét. A díj története, a legfontosabb események, rekordok, érdekességek így már magyar nyelven is elérhetők. Egyetlen dologgal lehet fenntartásunk, az pedig a szöveggondozás. Már a könyv alcíménél rosszat sejtettünk, ami be is igazolódott: a nyolcvanéves a könyvben felváltva, hol jól, hol különírva szerepel, mintha az olvasószerkesztő vagy a korrektor nem lett volna biztos a dolgában. De helytelen az „Akadémia” ilyetén való rövödítése, az Akadémiai Díj írása (végig Akadémiai-díj), rossz kifejezés (végig) a „tiszteleti” díj a tiszteletbeli helyett, az egyeztetés hiánya is sokszor fölbukkan (összes többi szavazók, összes Oscar-díjak) stb. A következő kiadásnál, ez a második volt, érdemes lenne ezen változtatni, a könyv megérdemelné.

Bokor Pál: A siker neve Oscar
Nyolcvan éves az Oscar-díj

Atlantic Press, Budapest, 2007

Kartonált, 200 oldal, 2480 forint
Szerkesztő Iván Katalin
Kontrollszerkesztő Tamási Izabella
9789638516213


Oldaltérkép