Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain



KulTúra Északnyugat-Magyarországon III. – Az eszterházai Esterházy-kastély

Szerző: korboncnok
2007. június 26. 8.12

 A Monostori erőd feltérképezése után Eszterházára indultunk. A 85-ös főúton haladva a kulturális nevezetességeket előre jelző táblák az először erre járókat is könnyen elvezetik a célhoz. Az 1950-ben, a „végképp eltörölni” jelszó szellemében megváltoztatott nevű település nevezetessége, a magyar Versailles az utóbbi években csinosításon ment keresztül, s az egyik Esterházy herceg védnöki szerepet is vállalt a felújítás előmozdításában. A kastély kulturális, főként komolyzenei központtá kezd válni, ami természetes, hiszen nevét ma még többnyire Haydn kapcsán ismerik világszerte. Rég jártunk itt, kíváncsiak voltunk a változásra, a tervekre.

A kastély rövid története

 A háromrészes kovácsoltvas kapuEszterháza puszta elhelyezkedése is egyedülálló Kelet és Nyugat határán: maga a főépület a francia kastélyépítészet keleti határa; a Fertő tó pedig, amelynek mocsarai között az eredeti vadászkastélyt felépítették, Eurázsia legnyugatibb sztyeppei tava.
A kapuvári és benne a süttöri birtokot 1681-ben Esterházy Pál vette meg. Volt zálogban, bérelték a Széchényiek, a máriacelli bancés apátok. Az eszterházai (süttöri) Esterházy-kastélyegyüttes XVII. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban húsz-egynéhány szobával eredetileg vadászkastélynak, majd mai formáját is elnyerve 1762–1784 között épült fel, barokk, rokokó és copf stílusban, mely már 126 szobát foglalt magába. A több száz hektáros területen fekvő, kerttel és kerti építményekkel kialakított együttest herceg Esterházy (Fényes) Miklós (1714–1790) építtette, az ország első számú főura, az Esterházy hercegi majorátus feje. 1766-ból származik az a levél, amely már elkülöníti Süttört és Eszterházát.
 Nyílegyenes út végén egy templomtorony látszikA kastély parkja és a kapcsolódó táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egyben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagyszabású, példaértékű alkotása. A Zinner Ferenc, majd feltételezhetően Jacoby tervei alapján formált park és tájegyüttes az európai barokk kertépítészet egyik legtisztább kompozíciója és a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere.
A kastély a művelődéstörténet szempontjából is jelentős. Pompakedvelő Esterházy Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka, Mária Terézia rendelete alapján 120 fős (5 évfolyamon 24-24 fővel) kiképző intézményt működtetett itt, melynek nívós oktatógárdája volt: a zenét Joseph Haydn, az építészetet Hefele Menyhért – valószínűleg a kastély tervezője is –, az irodalmat Bessenyei György tanította.
 Az egyik oldalszárnyJoseph Haydn (1732–1809) 1766-tól 1790-ig tartózkodott a kastélyegyüttesben, és az év legnagyobb részét itt is töltötte – távol a világ zajától, „szabadon” alkotva, amint később megfogalmazta, senkitől és semmitől (divatos, uralkodó irányzatok, műfajok, stílusok, zeneszerzők stb.) sem zavartatva. Vonósnégyeseinek több mint a felét, továbbá ötvennél több szimfóniáját a ma is álló Muzsika-házban komponálta, s ezek a művek a kastély zenetermében hangzottak föl először.
Francia parkjával, épületegyüttesével, művészeti gyűjteményeivel, gazdag zenei, színházi, opera- és báboperaprogramjával a „magyar Verszália” jelentős szerepet játszott az egész régió kultúrtörténetében. (Forrás: www.mag.hu/html/fer_esterh/nyit.htm, Ismerkedés Fertőddel. Escort '96 Bt., 2004)

 Az erkély díszítése   Szépen felújított oldalszárny
  Vízköpő két puttóval...  ...és egy delfinnel


A kastély belülről és kívülről

 A belső udvarMíves, háromrészes, kovácsoltvas kapuját valószínűleg Hefele Menyhért tervezte, s a kivitelező Johann Karl Franke volt. Korabeli leírás szerint a középső kapu 12 láb széles, 22 láb magas, és 58 mázsa 45 fontot tett ki. Megújult udvar fogad, tavaly készült el a rekonstruált vízköpő, Király Lőrinc rekonstruálta (két puttót és delfint ábrázol). Szép homlokzatok, szobrok, minden ápoltságról, gondozásról tanúskodik. Az első, megnyugtató benyomások után a pénztárhoz járulunk, ahol egy az elmúlt rendszer tipikus szolgáltatójára emlékeztető férfi fogad, s foghegyről válaszolgatva oktat ki tudatlanokat a tudnivalókról – tökéletesen meg van győződve arról, hogy mi vagyunk érte, és nem fordítva. Ha étteremben lennénk, már mennénk is tovább, de ezért a figuráért nem hagyjuk ki az Esterházy-kastélyt, a környéken nincs sok hasonló. Szerencsére a kellemetlenségből ez volt az első és utolsó is egyben. A családi jegy 3000 forintba kerül, ami magába foglalja a tárlatvezetést, amit egy kedves, felkészült, a kérdéseinket leső fiatal hölgy végez majd, megelégedésünkre. A fényképezésért, videózásért külön 1000 forintot kell leszurkolni, nem éltünk vele, utólag meg kell állapítani, hiba volt.
 Egy renitens kölyökAmíg a tárlatvezetés elkezdődött (a kastély csak így látogatgatható), megnéztük a kertet, parkot, amely még mindig őrzi nagyszerűségét, alapstruktúrája ma is megvan, a középső út végén például a fertőszentrákosi templom tornya látható, amit valószínűleg kocsin többször felkereshettek az itt élők. A díszteremből három, sugárirányba lúdlábszerűen kiinduló látványtengely könnyen felismerhető. Az opera, a bábszínház, a kínai mulatóház és más melléképületek ma már nincsenek meg, talán egyszer újra felépítik. Sajnos a parter (nyílt barokk díszkert) felől az épület homlokzatáról már nem jutna eszünkbe építtetője mellékneve, felújításra szorul. De a park még ma is hangulatos.
Az első teremben a családi relikviákon kívül egy védnöki testületről olvashatunk, melyet a család egyik leszármazottja vezet, s azon munkálkodnak, hogy Eszterháza kastélyát minél előbb az eredeti állapotába állítsák vissza. A földszinten található a Sala Terrena (ahonnan a parterre lehet jutni), a négyszobás hercegnői és a háromszobás hercegi lakosztály, a szalonok és a könyvtár. A termeken haladva már-már nem is csodálkozunk, amikor a „milyen volt” képek a II. világháború utáni állapotokat mutatják be (lásd Monostori erőd
). Ami furcsa, hogy a baráti szovjet hadsereg pusztítása valami oknál fogva a kályhákra nem terjedt ki, pedig már nem is voltak használatban, szinte mind épen maradt – a többi berendezési tárgyról és az épületről ez egyáltalán nem mondható el. Eddig még nem láthattuk: a hálószobák baldachinos ágyait rekonstruálták, így az eredetivel megegyező (kicsi, hiszen alacsonyabbak volt az átlagmagasság, mint ma, és nem is „rendesen” feküdtek akkoriban) fekvőalkalmatosságok és bútordarabok (pl. éjjeliszekrény, ahol az éjjeliedényt tartották, vagy az akkori nagyon szolid mosakodáshoz való kellékek) fogadnak.
 Homlokzat a park felőlAz emeleten a díszterem, a nagyszerű zeneterem (épp az esti koncertre készült egy csellista), Mária Terézia szobája – amit külön neki rendeztek be („ha jó operát akarok látni…”, amikor itt járt, a komolyzenei csemegéken kívül volt tűzijáték, móka, kacagás) és 1945-ig nem használták –, a lovagterem, a kápolna és szalonok találhatók. Amit láthattunk, az lenyűgöző, meg kell nézni, de nagyon sok még a tennivaló, hiszen például egy középiskola is helyet kap az épületegyüttesben, aminek nem ott lenne a helye. A „magyar Verszália” mai állapotában, formájában is unikum, méltó helyszíne a Haydn Fesztiválnak és egyéb kulturális programoknak.

Állami/nemzeti gondnokság…

 Egy melléképület tetejeEssen szó arról is, hogy szerettünk volna többet megtudni a kastélyrehabilitációról, de csak falakba, illetve elég szegényes, nem friss vagy üres honlapoldalakra bukkantunk. A kastélyegyüttes a Magyar Nemzeti Gondnoksághoz (január 1-jéig állami) tartozik, de kritikán aluli, hogy egy ilyen színvonalú műemléknek ne legyen saját honlapja, ami pedig elérhető (
http://www.mag.hu/html/fer_esterh/nyit.htm), azon a hat menüpontból kettő szolgál információval, a többi legalább hetek óta „feltöltés alatt”. Amikor képeket szerettem volna kérni a szovjet pusztításról, a KÖH (ez a név szerepel a fényképeken az eszterházai kastély termeiben) a Magyar Nemzeti Gondnoksághoz irányított. Írtam is elektronikus levelet, de válaszra azóta sem méltattak. Ha így halad majd a rehabilitáció is…

Link:
KulTúra Északnyugat-Magyarországon I.
Esterházy-kincsek: 80 év után újra együtt a legendás gyűjtemény az Iparművészetiben


Oldaltérkép