Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Regős László: Az operaház – csodálatos képekben

Szerző: bookworm, szövegbeli képek: Papiruszportál
2007. november 26. 7.40

 Fel sem merem tételezni, hogy van olyan ember Magyarországon, aki még nem járt az operaházban. Az Andrássy úton lévő csodálatos épület a legszebbek közé tartozik kies hazánkban. Monumentális külseje a szfinxekkel egy különleges világot sugall, legkisebb gyerekem is szájtátva bámulta, mikor életében először mentünk egy előadásra. Ugyanígy éreztem én is, bár akkoriban a Pajtás fényképezőgéppel nem sikerült olyan képet készítenem, mint neki egy maival a kivilágított épületről. Az Opera gyönyörűségét erősíti a szemben lévő, több vihart megért Drescher-palota is.

A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés idején építették fel az 1873-ban különálló településekből, városrészekből egyesült Budapest jellegzetes épületeit, melyek ma is meghatározzák a városképet. Elég, ha a Parlament, a Szent István-bazilika, a Vajdahunyadvár, a Budai Vigadó vagy az Opera (helyesen: Magyar Állami Operaház, operaház, Opera; sajnos a szakkönyvekben, műsorfüzetekben is sokszor helytelenül szerepel) épületére gondolunk.
Egy fiatal operarajongó (balra)Szerencsére az Egyesült Államokban élő Regős László nem volt rest megörökíteni az épületet, belső zugait, gondolom, sokkal több felvétele van, mint amennyit a könyv közöl. Életem egy időszakában mindennap kétszer is elmentem az Opera előtt, gyakran néztem előadást, akkoriban újították fel az épületet. A harmadik emeletre csak botorkálva lehetett feljutni a rozoga lépcsőkön, de az előadások minden pénzt megértek, pláne az akkori árakon. A bezárás előtt Sztravinszkij The Rake’s Progressét láttam, azóta az orosz mester nagy kedvenceim közé tartozik. Mostanában ismét láthatjuk két operáját és A katona történetét, a Thália Színházban. 1980-ban kezdték el az épület felújítását, négy évig tartott az operaház nélküli állapot. Azóta nyáron is tartanak előadásokat, télen bált (a vastag pénztárcájúaknak).
Ahogy mások, úgy én sem feledkeztem igazán bele az operaház gyönyörűségeibe. Tudtam, hogy szép, hiszen azt nem lehet nem észrevenni. Marton Éva, világhírű operaénekesünk előszava is hangsúlyozza, mennyire nem ismeri ő, aki nap mint nap ott énekelt, a nagy rohanásban, feszültségben talán elment az épület szépségei mellett. Bevallja, hogy a mi operánk a világ egyik legszebb zenés színháza.
MennyezetAz épület történetéről találunk egy rövid, lényegre törő írást (Welmann Nóra). 1869-ben született meg a gondolat, hogy legyen egy operajátszás céljára megfelelő épület, viszonylag gyorsan elkészült a palota, túllépve a költségvetést (már akkor). Megnyitásakor Európa legmodernebb operaháza lett, a célszerűség és a szépség jellemezte. A szépség ma is a régi, bár a székek roppant kényelmetlenek és nyikorgósak, a technikai változások újra időszerűek lennének. A könyvben fejezetek segítik a virtuális sétát, Regős László először az épületet kívülről mutatja be. Rengeteg szobor látható, a múzsáké, Erkel és Liszt szobra, de kandeláberek, párkányok, a homlokzat díszítései is megörökíttettek. Az épületbe lépve az előcsarnok részletesen bemutatott finomságai tűnnek fel, érdemes a padlót és a mennyezetet is megnézni. A főlépcsőház békebeli hangulatot áraszt, hatalmas magassága az emelkedettséget szimbolizálja. Itt is vannak freskók, zeneszerzők szobrai. Amit a közönség nem lát, egy újabb fejezet címe. A hétköznapi embernek ez a legérdekesebb, hiszen mikor látná a tetőn lévő díszes szellőzőkéményeket, majolikadíszítéseket, -boltozatokat? A művészbejárónál lévő átjáróban több mint 600 portrét láthatunk, ezek az épület fennállása óta készülnek.
Sokak szerint a világ legszebb nézőterével büszkélkedhetünk, a képeskönyvben külön fejezetben láthatók fotók: lenyűgözőek a páholyokat elválasztó, dúsan aranyozott oszlopok, szobrok, rácsodálkozhatunk a bordó (talán selyem)tapétára, a rengeteg freskóra.
Mindenkinek ajánlom az angol–magyar nyelvű könyvet, és nem csupán azért, mert szép. A magyar kultúra egyik patinás fellegvárát nézegethetjük karosszékben ülve, olvasólámpa és egy jó kávé mellett, merengve a múlt értékeiről, a jelen riasztó valósága tudatában.
Amit szívesen láttam volna, a régi(módi) hangulatot jelképező csengő. A felvonásra hívó szó nem gépből szól, nem kéri senki, hogy fáradjunk a helyünkre, igaz, nem is rezes fanfárral jelzik a szünet végét, hanem egy körülbelül 15 centiméteres csengővel, egy hölgy jár végig a folyosón, lengetve a csengőt.

Fülszöveg

A Regős László fotóművész képeivel készült album lépésről lépésre tárja fel a látogató számára operaházunk művészi értékeit kívül és belül egyaránt. Lapjain kedvünkre elmerülhetünk a részletekben. Miközben címszavakban informálódhatunk arról, hogy éppen milyen állomásokat érintünk vizuális barangolásunk folyamán, és röviden betekintést nyerünk az operaház történetébe is, Marton Éva operaénekesnő ajánlása és a fotóművész-szerző szavai mellett, elsősorban a szemet gyönyörködtető képeké a főszerep. A kötet magyar és angol nyelvű.

Regős László: Az operaház

Alexandra, Pécs, 2006
Kötött, 182 oldal, 4999 Ft/20 euró/28,4 dollár
Tervezte: Rimanóczy Andrea
Szerkesztette: Békés Tamás
Lektorálta: Varjaskéri Viola
ISBN 978 963 370 368 7


Oldaltérkép