Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon

Szerző: korboncnok
2007. július 9. 12.34

 A gödöllői Erzsébet-emlékév számos érdekes programot kínál, túl vagyunk már a koronázási hétvégén, a múzeumok éjszakáján, és tart a június 8-án nyílt pompás Erzsébet-kiállítás. A kiállításmegnyitóra a Gödöllői Királyi Kastély és a Kossuth Kiadó egy reprezentatív albumot adott ki, mely az Erzsébet-emlékezet egy sajátos megnyilvánulásán, képes levelezőlapokon mutatja be az Erzsébet-kultuszt – és rajta keresztül a levelezőlapok hazai történetét, a millenniumi és a két világháború közötti korszellemet, a ma már több okból nem vagy másképp látható épített környezetet és a hétköznapi történelmet: ki mit tartott fontosnak megörökíteni, ki mit írt kedvesének, rokonának, ismerősének.

 A nevezetes ruhaMi értelme van Erzsébetet megörökítő képeslapokat könyvben kiadni? – szegezte nekem a kérdést egyik jó barátunk. A történelem szerelmeseként a történelemért nem feltétlenül rajongónak először is a kötet és a benne megörökített pillanatfelvételek esztétikai értékét emeltem ki. Azt a soha vissza nem adható hangulatot, állapotot, metszetet, amit a világháborúk, a II. világháború utáni múlttörlés, a városrendezés vagy egyszerűen – mint Széchenyi jegyezte meg a vasút elterjedése kapcsán – az „idő” eltüntetett. Továbbá látleletet kapunk a millennium korabeli városépítésről, Buda, Pest és a Monarchia magyar része egyes településeinek arculatáról. Az etikett az emberi viszonyokban, így a képeslapokon is (írás)nyomon követhető állapotáról. A magyar történelem hétköznapi eseményeiről, divatjáról, az átlagos és egyedi ember gondolkodásáról. Mini képeslaptörténetet ismerhetünk meg. Azaz a történelem határterületeinek egy ritkán bemutatott, látványos, mégis mostoha szeletét fedezhetjük meg.
Erzsébet magyarszeretete közkeletű volt már a 19. század második felében is. A politikába sajnos csak egyszer avatkozott, „szeretett magyarjai” és az udvar kiegyezéséért sokat tett. Népszerűsége annak ellenére már életében szinte tapintható volt, hogy Budán, Gödöllőn és néhány fürdőn kívül alig keresett fel magyar települést, és általában távol a nyüzsgő élettől, szűk körben, csak néhány ember társaságában érezte jól magát, a bécsi protokollt már fiatal korában alaposan meggyűlölhette.  A nászajándék Grassalkovich-kastélyKedvenc magyarországi tartózkodási helyein azonban hónapokat töltött, Mária Valéria, a „magyar királykisasszony” 1868-ban (e kötet szerint április 24-én) Budán született, s őt már elkényeztethette, hiszen korábbi gyermekeinél ezt a kamarilla és főként anyósa nem engedte. Rudolf trónörökös halála után csupán lánya eljegyzésén/esküvőjén viselt világos ruhát – a légies ruhaköltemény ma látható a gödöllői kiállításon. Sok tekintetben modern nő volt, egyesek szerint az első. Szépsége és fitneszéletmódja messze földön híressé tette. A sajtó kitüntető figyelemmel kísérte utazgatásait, életvitelét, öltözködését, az általa teremtett divatot. Napi életritmusa azonban embert próbáló volt, a sokszor nyolcórányi sportolással nehéz feladat elé állította még udvarhölgyeit is, például a kedvenc Ferenczy Idát. Az Andrássy családnál alkalmazásban álló angol nevelőnő is alkalmatlannak tartotta például Andrássyné Kendeffy Katinkát, a kiegyezés első miniszterelnökének feleségét az udvarhölgyi szerepre, mert életmódja (késői kelés, nem sportolt stb.) távol állt Erzsébetétől, végül nem is lett belőle udvarhölgy.

Képes emlékezet

 Hofburgi részletAz Erzsébet-kultuszról sokat elárul egy szám a kötet második tanulmányából (Kaján Marianna tollából): a királyné meggyilkolása utáni évben, 1899 júliusában az előző esztendőben Darányi Ignác miniszter által meghirdetett faültetés („Erzsébet királyné fák”) eredményeképp „2 787 413 db Erzsébet emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar földben”. Farkas Zsuzsanna Erzsébet királyné emlékszobrai című tanulmányában megállapítja, hogy az 1867-es koronázás után „az egész társadalom szoborállítási lázban égett”. Ekkor még többnyire az uralkodópárról születtek az alkotások, az 1898-as merénylet az Erzsébet-kultusz kialakulását is maga után vonta. Főként Stróbl Zsigmond és Zala György szobrai szolgáltak mintaként, illetve terjedtek el különböző formában az egész ország területén. A tanulmányból kiderül, Erzsébet mindössze két magyar festmény kedvéért állt modellt, az egyik Kovács Mihályé, a másik Zichy Mihályé (Erzsébet mindössze Deák Ferenc ravatalánál) volt. Az országban több mint ötven emlékhelyet alakítottak ki, melyek a kultusz fontos színhelyei lettek. A királyszobrokat 1918 után eltávolították a közhivatalokból, de a két világháború között „elég sok” Erzsébet-szobor maradt a helyén. Az újabb kataklizma után pedig szinte mindegyik köztéri szobrát eltávolították. A kultusz újjáéledését a nyolcvanas évektől figyelhetjük meg újra. Ápolását és a kultusz kutatását a Gödöllői Királyi Kastély az egyik legkompetensebb intézményként végzi, amint azt e gazdag kötet is kitűnően illusztrálja.
A következő tanulmány segítségével a képeslaptörténetbe is bepillanthatunk. A Monarchiában 1885-től engedélyezték a magánkiadású képeslapokat, eleinte szigorúan megszabták a méretüket, súlyukat, feliratukat. Kezdetben osztatlan hátoldalú képeslapokat nyomtattak, melyeken épp csak a címzés fért el. Később a hátoldalt megfelezték, s ezekre már személyes üzenetek is kerülhettek. Magyarországon a tömeges képeslevelezőlap-kiadás 1896-ban kezdődött, nem meglepetés, a Magyar Posta 32 lapból álló sorozatot adott ki a millennium előtt tisztelegve.
A gödöllői kastélymúzeum 1995-ös megalakulása óta gyűjti a királyi családhoz kötődő tárgyi emlékeket, így a képeslapokat is. A kötetben tematikus rendben követik egymást a levelezőlapok. Buda, Pest, majd a vidéki képeslapok betűrend szerint. Néhány érdekes szövegből idézünk, talán a levéltitok már elévült. Egy eléggé köznapi szöveg: „Jó napót, barátom, hogy van?” (15. o.) Egy 1900 körüli lapon, mely a parkosított pesti Erzsébet teret ábrázolja, ez áll: „Jöjj ide ma d.u. 5–6 között, biztosan várlak! …” Ezek szerint vagy futárral küldhették el, vagy a posta még akkor a helyzet magaslatán állt. A már emlegetett Andrássy-könyvben volt egy olyan levél, melyet kétszer írtak tele, 90 fokos elfordítással (bevett szokás volt Angliában) – emiatt a nevelőnőt a határon majdnem kémnek nézték. Az ilyen, „kétszer” írt képeslapra is akad példa az albumban (51. o.). Egy Cecét ábrázoló, pajkos szövegű képeslapon ez olvasható: „Itt vagyok – úgy töltöttem el Pünkösdöt, mint egy király. Kedves vagyok, hogy megemlékezem magáról, nem? Szívélyes üdv…” És a királynéról elnevezett városrészt, hidat, teret, szobrot stb. láttató képeslapok így válnak élővé, a személyes történelem kedves vagy szomorú emlékeivé. Érdemes volt kiadni!

Link:
Erzsébet, a magyarok királynéja

Nyugtalan ragyogás: Rudolf, Bruckner, Brahms, Freud, Herzl, Klimt, Schnitzler, Strauss Bécse


Oldaltérkép